Jánky Béla

Jánky Béla (Székelyudvarhely, 1931. május 1. – Kolozsvár, 2009. október 26.) erdélyi magyar költő, műfordító, gyermek- és ifjúsági szerző, közíró és szerkesztő; a Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség tagja. Írásai és újságcikkei számos romániai folyóiratban jelentek, emellett több önálló verseskötettel is jelentkezett.

Jánky Béla
Csomafáy Ferenc felvétele
Élete
Született	1931. május 1. Székelyudvarhely
Elhunyt	2009. október 26. (78 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Alkotói évei	1950–2009
Első műve	Leánykérő (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánky Béla témájú médiaállományokat.

Mi tagadás: örömmel éltem a csodát, a míves formát öltött pillanatot, az erős szellemi villanásokat, amelyek a maguk módján csak erősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint igenis szükség van a költészetre, hiszen nemcsak önálló valóságként szolgál, hanem térben és időben az éppen lebonyolítható párbeszéd részletét képezi. Mert hát a költő ott él minden sorában: akkor is, ha kérdez, és akkor is, ha éppen haikuival felel a svéd költőfejedelemnek Tomas Tranströmernek. Jánkynak ez is megadatott, és nem is akárhogyan!

– Barabás Zoltán Jánky Pillanatok színe: 82 haiku című művéről

Élete és munkássága

„az állomás váróterme a város
ürül és feltelik
aki érkezik
csak belesodródik a morajba
a város az állomás váróterme
feltelik s ürül
aki elmegy
csak kiszakad a morajból

bábaasszonyok gyászhuszárok
röpködnek ütik le egymást
lavóros lovas denevérek
bölcső fölött fürtökben lógnak
gyászhuszárok bábaasszonyok
röpködnek ütik le egymást
lovas lavóros denevérek
harang tornyában éjszakáznak
[…]”

– Jánky Béla: A huzat faggatása

Jánky Béla 1931. május 1-jén született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron a Majláth Gimnáziumban, majd Kolozsváron az Ady–Șincai Líceum keretei között folytatta, ahol 1950-ben végzett. A Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg tanári diplomáját magyar irodalom szakon 1954-ben. Az első önálló írása 1950-ben jelent meg az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilapban. 1952-től az Igazság, majd 1957-től a Dolgozó Nő művelődési rovatvezetőjeként tevékenykedett. 1974-ben szerkesztő lett a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratnál. Utóbbi három lapnál nyugdíjazásáig dolgozott mint szerkesztő. Írásait ezeken a folyóiratokon kívül többek közt az Igaz Szó, a Korunk, a Művelődés, a Jóbarát, az Ifjúmunkás és az Előre is közölte. A Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség is felvette tagjai közé.

Jánky költészetét – a Romániai magyar irodalmi lexikon szerint – általában „magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés” jellemzi. Gyermekverseiben a szó dallamosságát és ritmikáját követve alkotott. Márki Zoltán (1928–) költő, újságíró leírása szerint „[…] lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva”. Gyermekeknek szánt költeményeit Kiss Török Ildikó és Papp Éva hanglemezeken szólaltatta meg. 1968-ban a költő megkapta a Román Kulturális Érdemrend első fokozatát, emellett a Munka Érdemrend második fokozatával is kitüntették.

Első önálló munkája 1956-ban jelent meg Leánykérő cím alatt, és verseket tartalmazott. 1969-ben újra verseskötettel jelentkezett Ezüst ember tánca címmel. Fecskelánc címet viselő, gyermekverseket tartalmazó könyvét 1981-ben jelentették meg Árkossy István rajzaival illusztrálva. A szintén verseskötetnek számító 1982-es Fiúban, földben címet viselő kötet megjelenése után öt évvel újabb gyermekverseit közölte Szerencsefű című 1987-es művében, majd 1990-ben a Baász Imre által illusztrált Napkosár, 1995-ben pedig a Sárkánymosoly címmel kiadott könyvében. 1993-ban hét haikujával szerepelt a Fagyöngy – Kortárs romániai magyar költők című válogatásban. 2002-ben jelent meg Marosvásárhelyen Pillanatok színe című kötete, amelyben 82 haiku szerepel. A könyvnek a 201 haikut tartalmazó második, bővített kiadása 2005-ben jelent meg Kolozsváron. Legutolsó kötetét, az ifj. Feszt László rajzaival illusztrált, gyermekverseket tartalmazó Szeretnék csergőóra lenni című könyvet Székelyudvarhelyen adták ki 2009-ben.

1961-ben több román népdalt fordított magyar nyelvre, emellett nevéhez fűződik Duiliu Zamfirescu (1858–1922) román író, akadémikus két kisregényének tolmácsolása is (1965). Az ő fordításában jelentek meg továbbá Ion Barbu (1895–1961) költő legszebb versei magyarul 1971-ben. Műfordításaival szerepel a kortárs román költészet Constantin Cubleşan által összeválogatott, Kolozsváron Csillagok születése címmel 1972-ben megjelent antológiájában. Lucian Blaga román költő több versét ültette át magyar nyelvre, amelyeket 1975-ben adott ki. Az ő szerkesztésében jelent meg az Ifjúsági Könyvkiadó Tanulók Könyvtára sorozatának Ady Endre-verseskötete is 1966-ban.

Hosszú betegség után, hetvennyolc éves korában hunyt el Kolozsváron 2009. október 26-án. 2009. október 30-án kísérték utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temető nagy kápolnájából.

Kötetei

• Leánykérő [versek]. Bukarest: Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1956 [52 oldal]
• Ezüst ember tánca [versek]. Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó, 1969 [101 oldal]
• Fecskelánc [gyermekversek]. Árkossy István rajzaival. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1981 [142 oldal]
• Fiúban, földben [versek]. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1982 [122 oldal]
• Szerencsefű [gyermekversek]. Budapest–Bukarest: Ion Creangă Könyvkiadó, 1987. ISBN 9631160424 [119 oldal]
• Napkosár [gyermekversek]. Baász Imre rajzaival. Bukarest: Ion Creangă Könyvkiadó, 1990. ISBN 9732503203 [107 oldal]
• Sárkánymosoly [gyermekversek]. Deák Ferenc rajzaival. Kolozsvár: Tinivár, 1995. ISBN 973-96936-1-X [106 oldal]
• Pillanatok színe: 82 haiku. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2002. ISBN 973-599-016-4 [100 oldal]
• Pillanatok színe: 201 haiku. Második, bővített kiadás. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. 2005. ISBN 9732608188 [116 oldal]
• Szeretnék csergőóra lenni. Gondolatforgató. Gyermekversek; Ifj. Feszt László rajzaival. Székelyudvarhely: Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. 2009. ISBN 978-606-534-000-8 [41 oldal]

Műfordításai

• Duiliu Zamfirescu: Falusi életképek – Tănase Scatiu [két kisregény – előszó]. Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó. 1965 [309 oldal]
• Ion Barbu: Ion Barbu legszebb versei [válogatás]. Bukarest: Albatros Könyvkiadó. 1971 [124 oldal]
• Duiliu Zamfirescu: Falusi életképek [kisregény]. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1989 [180 oldal]

Díjai, elismerései

• a Román Kulturális Érdemrend első fokozata (1968)
• a Munkaérdemrend második fokozata

Irodalom

• Izsák József: Jánky Béla: Leánykérő. Igaz Szó, 11. sz. (1956)
• Panek Zoltán: Készülődés. Utunk, 19. sz. (1969)
• Lászlóffy Csaba: Jánky Béla: Ezüst ember tánca. Utunk, 3. sz. (1970)
• Mandics György: Tükörjáték fényben és homályban. Igaz Szó, 3. sz. (1973)
• Fodor Sándor: A szerencsés költő. Igaz Szó, 4. sz. (1981)
• Lászlóffy Aladár: Fejek a lélek testén. Utunk, 40. sz. (1982)
• Márki Zoltán: Újrakezdeni és újat kezdeni. Előre, (1983. április 27.)
• Jancsik Pál: Haikulíra. Szabadság, XIV. évf. (2002. április 13.) 10. o.
• Barabás Zoltán: Ablakok törnek: Jánky Béla verskötetéről. Várad, II. évf. 2. sz. (2003)
• Gyulai Levente: Könyv a pillanatról: Jánky Béla: Pillanatok színe. 201 haiku c. könyvéről. Látó, XVIII. évf. 2. sz. (2007. február)

További információk

• Terebess Gábor: Jánky Béla (1931-2009) haikui. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
• Terebess Gábor: A magyar haiku kronológiája. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0