Főmenü megnyitása

Jánky Béla (Székelyudvarhely, 1931. május 1.Kolozsvár, 2009. október 26.[1][2][3][4]) erdélyi magyar költő, műfordító, gyermek- és ifjúsági szerző, közíró és szerkesztő; a Magyar Írószövetség és a Román Írószövetség tagja. Írásait és újságcikkeit számos romániai folyóiratban megjelentették, emellett több önálló verseskötete jelent meg.

Jánky Béla
Élete
Született 1931. május 1.
Székelyudvarhely
Elhunyt 2009. október 26. (78 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Alkotói évei 1950–2009
Első műve Leánykérő (1956)
Mi tagadás: örömmel éltem a csodát, a míves formát öltött pillanatot, az erős szellemi villanásokat, amelyek a maguk módján csak erősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint igenis szükség van a költészetre, hiszen nemcsak önálló valóságként szolgál, hanem térben és időben az éppen lebonyolítható párbeszéd részletét képezi. Mert hát a költő ott él minden sorában: akkor is, ha kérdez, és akkor is, ha éppen haikuival felel a svéd költőfejedelemnek [Tomas Tranströmernek]. Jánkynak ez is megadatott, és nem is akárhogyan!
– Barabás Zoltán Jánky Pillanatok színe: 82 haiku című művéről[5]

Élete és munkásságaSzerkesztés

„az állomás váróterme a város
ürül és feltelik
aki érkezik
csak belesodródik a morajba
a város az állomás váróterme
feltelik s ürül
aki elmegy
csak kiszakad a morajból

bábaasszonyok gyászhuszárok
röpködnek ütik le egymást
lavóros lovas denevérek
bölcső fölött fürtökben lógnak
gyászhuszárok bábaasszonyok
röpködnek ütik le egymást
lovas lavóros denevérek
harang tornyában éjszakáznak
[…]”

– Jánky Béla: A huzat faggatása[6]

Jánky Béla 1931. május 1-jén született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron a Majláth Gimnáziumban, majd Kolozsváron az Ady–Șincai Líceum keretei között folytatta, ahol 1950-ben végzett. A Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg tanári diplomáját magyar irodalom szakon 1954-ben. Az első önálló írása 1950-ben jelent meg az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilapban. 1952-től az Igazság, majd 1957-től a Dolgozó Nő művelődési rovatvezetőjeként tevékenykedett. 1974-ben szerkesztő lett a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratnál. Utóbbi három lapnál nyugdíjazásáig dolgozott mint szerkesztő. Írásait ezeken a folyóiratokon kívül többek közt az Igaz Szó, a Korunk, a Művelődés, a Jóbarát, az Ifjúmunkás és az Előre is közölte.[2][6][7] A Magyar Írószövetség és a Román Írószövetség is felvette tagjai közé.[3]

Jánky költészetét – a Romániai magyar irodalmi lexikon szerint – általában „magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés” jellemzi.[6][7] Gyermekverseiben a szó dallamosságát és ritmikáját követve alkotott. Márki Zoltán (1928–) költő, újságíró leírása szerint „[…] lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva”.[7] Gyermekeknek szánt költeményeit Kiss Török Ildikó és Papp Éva hanglemezeken szólaltatta meg.[4] 1968-ban a költő megkapta a Román Kulturális Érdemrend első fokozatát, emellett a Munkaérdemrend második fokozatával is kitüntették.[8]

Első önálló munkája 1956-ban jelent meg Leánykérő cím alatt, és verseket tartalmazott. 1969-ben újra verseskötettel jelentkezett Ezüst ember tánca címmel. Fecskelánc címet viselő, gyermekverseket tartalmazó könyvét 1981-ben jelentették meg Árkossy István rajzaival illusztrálva. A szintén verseskötetnek számító 1982-es Fiúban, földben címet viselő kötet megjelenése után öt évvel újabb gyermekverseit közölte Szerencsefű című 1987-es művében, majd 1990-ben a Baász Imre által illusztrált Napkosár, 1995-ben pedig a Sárkánymosoly címmel kiadott könyvében.[4][7] 1993-ban hét haikujával szerepelt a Fagyöngy – Kortárs romániai magyar költők című válogatásban.[9] 2002-ben jelent meg Marosvásárhelyen Pillanatok színe című kötete, amelyben 82 haiku szerepel. A könyvnek a 201 haikut tartalmazó második, bővített kiadása 2005-ben jelent meg Kolozsváron. Legutolsó kötetét, az ifj. Feszt László rajzaival illusztrált, gyermekverseket tartalmazó Szeretnék csergőóra lenni című könyvet Székelyudvarhelyen adták ki 2009-ben.[2][4]

1961-ben több román népdalt fordított magyar nyelvre, emellett nevéhez fűződik Duiliu Zamfirescu (1858–1922) román író, akadémikus két kisregényének tolmácsolása is (1965).[4][7] Az ő fordításában jelentek meg továbbá Ion Barbu (1895–1961) költő legszebb versei magyarul 1971-ben. Műfordításaival szerepel a kortárs román költészet Constantin Cubleşan által összeválogatott, Kolozsváron Csillagok születése címmel 1972-ben megjelent antológiájában.[7] Lucian Blaga román költő több versét ültette át magyar nyelvre, amelyeket 1975-ben adott ki. Az ő szerkesztésében jelent meg az Ifjúsági Könyvkiadó Tanulók Könyvtára sorozatának Ady Endre-verseskötete is 1966-ban.[7]

Hosszú betegség után, hetvennyolc éves korában hunyt el Kolozsváron 2009. október 26-án. 2009. október 30-án kísérték utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temető nagy kápolnájából.[1][2][3][4]

KöteteiSzerkesztés

MűfordításaiSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b MTI: Elhunyt Jánky Béla. STOP.hu, 2009. október 29. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  2. a b c d Elhunyt Jánky Béla. Irodalmi Jelen, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
  3. a b c Elhunyt Jánky Béla költő, író, műfordító. erdély.ma, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
  4. a b c d e f MTI: Elhunyt Jánky Béla romániai magyar költő. delmagyar.hu, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  5. Barabás Zoltán: Ablakok törnek: Jánky Béla verskötetéről. Várad, II. évf. 2. sz. (2003)
  6. a b c Jánky Béla. In Erdélyi és csángó költészet. Szerkeszti Cseke Gábor, gondozza Andrassew Iván. Utolsó módosítás: 2012. július 22  
  7. a b c d e f g Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
  8. a b c Terebess Gábor: Ki kicsoda a magyar haiku világában: Jánky Béla. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  9. Terebess Gábor: A magyar haiku kronológiája. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 20.)

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés