Jánossy Képtár

kortárs galéria Balassagyarmaton
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 18.

A Jánossy Képtár (korábban: Városi Képtár Balassagyarmat) Balassagyarmat belvárosában helyezkedik el, otthont adva a helyi művészek alkotásait magába foglaló tárlatoknak.

Jánossy Képtár
Korábbi nevek: Városi Képtár Balassagyarmat
TelepülésBalassagyarmat
Cím2660 Balassagyarmat,
Civitas Fortissima tér 5.
Építési adatok
Építés éve1913
Megnyitás1974
Rekonstrukciók évei2015
Építési stílusart déco
Védettséghelyi védelem
TervezőMagos Dezső
Építész(ek)Magos Dezső
Hasznosítása
Felhasználási területkortárs képzőművészeti galéria
TulajdonosBalassagyarmat Város Önkormányzata
Tszf. magasság153 m
Elhelyezkedése
Jánossy Képtár (Balassagyarmat)
Jánossy Képtár
Jánossy Képtár
Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 19° 17′ 25″48.076389°N 19.290278°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 19° 17′ 25″48.076389°N 19.290278°E
Térkép
Jánossy Képtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánossy Képtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A képtár létrejötte dr. Kelemen István és Halmai László nevéhez fűződik, akik közösen 1974-ben létrehozták a gyűjtemény alapjait, erre a fedezet a Műcsarnok ajándéka, illetve a város által 1968-tól beruházások után félretett „egyezrelékes műtárgyadó” volt. A képtár első kiállítása 1975. augusztus 20-án nyitott meg a Vármegyeházán, ekkor 29 művész 36 munkája volt látható, a teljes gyűjtemény pedig 62 műtárgyból állt. A kiállítás 1978-ban raktárba került, az újranyitására csak a rendszerváltás után, 1991-ben került sor az Ipoly Szállóhoz kertjében álló egykori, megüresedett kaszinó épületében. A második állandó kiállítást Csemniczky Zoltán rendezte, a megnyitón beszédet mondott dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója. Ekkor már 46 művész 103 munkája lett kiállítva, a gyűjtemény pedig elérte a 216 darabot, ami a következő 24 évben adományokból 402 műtárgyra gyarapodott. 2015-ben az otthont adó épület felújítása miatt a kiállított tárgyakat a Vármegyeházán raktározták el, a munkálatok végezte, és visszaköltözés után a képtár felvette Jánossy Ferenc festőművész nevét.

Az épület

szerkesztés

Az épületet Magos Dezső építette a saját tervei alapján a Rák-szálló (ma Ipoly Szálló) kertjében úri kaszinóként 1913-ban. Az kaszinó épületébe 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, 1952-ben a Járási Könyvtár költözött be. Ekkor építették be az eredetileg tágas, fedett terasz, valamint alakították át a nyugati ablaksort. Az 1956-os forradalom a könyvtár átköltözött a Járási Tanács épületébe költöztették, helyén az Magyar Szocialista Munkáspárt székháza kapott helyet 1972-ig, amikor az épületbe ismét beköltöztették a könyvtárat. A könyvtárat 1989-ben átköltöztették, immáron a végleges helyére. A megüresedett épületben 1991-ben nyílt meg a képtár. 2015-ben Európai Unió támogatásával, Karaba Tamás tervei alapján korhűen felújították.

A névadó

szerkesztés

Jánossy Ferenc 1926-ban született, Budapesten, értelmiségi polgárcsalád leszármazottjaként. Tizenhét éves korában Nagybányán, Gallé Tibor iskolájában tanult, 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol mesterei Szőnyi István, Kmetty János és Fónyi Géza voltak. Az 1956-os forradalom után Bázelbe emigrált, itt is dolgozott 1963-ig. Emigrációja alatt kiállításokat is szervezett Bázelen kívül Zürichben, Genfben, Szabadfaluban és Luzernben. 1963-ban hazatért Budapestre, egy évvel rá Balassagyarmatra költözött, 1983-ig itt is élt, amikor elérte a halál.

Külső hivatkozások

szerkesztés