Jánossy Lajos (teológus)

(1903–1976) evangélikus lelkész, teológus

Jánosi Jánossy Lajos (Komárom, 1903. március 8. - Budapest, 1976. november 21.) evangélikus lelkész, teológus.

Jánossy Lajos
Jánossy Lajos. 1938
Jánossy Lajos. 1938
Született1903. március 8.[1]
Komárom[1]
Elhunyt1976. november 21. (73 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • evangélikus lelkész
IskoláiUppsalai Egyetem (1926–1927)
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-2-46)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szülei Jánossy Lajos (1868–1939) a régi Fejér-komáromi Evangélikus Egyházmegye utolsó főesperese, a révkomáromi gyülekezet vezetője és Trugly Ilona (1879–1960). Testvére Frank-Kiss Jenőné Jánossy Ilona. Felesége Petrogalli Klára (1918–1973), fiuk Jánossy Lajos. Nagybátyja Jánossy Gábor (1870-1945) jogász, országgyűlési képviselő volt.

1921-ben a Komáromi bencés gimnáziumban érettségizett. 1921–1923 között a Budapestre menekült pozsonyi-eperjesi Evangélikus Teológiai Akadémián, majd 1923–1925 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán tanult tovább. 1925–1926-ban tovább tanult a lipcsei, a rostocki és 1926-1927-ben az Uppsalai Egyetemen. 1927-ben felszentelték. Előbb 1927-1929 között a révkomáromi gyülekezet segédlelkésze majd, 1929-1934 között lelkipásztora volt. Közben 1932-ben Sopronban teológiai doktori oklevelet szerzett. 1934-től az Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán a gyakorlati teológia rendkívüli, majd 1938-tól nyilvános rendes tanára egészen 1950-es nyugdíjazásáig. 1946-1949 között a kar dékánja volt. Ezután 1951-1957 között Sopronban, majd 1957-1961 között Budapesten kisegítő lelkész. Többek között a budapesti skandináv nagykövetségek lelkészeként is működött.

A Dunáninneni Egyházkerület törvényszéki bírája. Az Egyetemes Egyházi Lelkészképesítő Bizottság tagja. A Prágában tanuló magyar evangélikus egyetemi ifjúság lelki gondozásának megszervezője. 1929-ben a Koppenhágában megtartott II. Egyetemes Egyházi Konventen az egész felvidéki magyar evangélikus közösség hivatalos delegátusa.

A Farkasréti temetőben nyugszik.[4]

Művei szerkesztés

  • 1929 Az evangélikus anyaszentegyház II. egyetemes konventje. Evangélikus Naptár 1930-ra. Rozsnyó.
  • 1932 Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Teológiai doktori értekezés. Budapest.
  • 1936 Az evangélikus gyülekezet sajátos életformái XVI. századi rendtartások nyomán. Rektori beszéd. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1935–1936. évi tanévi irataiból. Pécs.
  • 1938 Templomaink. – Az egyházi helyzet a Felvidéken. Keresztyén Igazság.
  • 1942 A XVI. század magyar istentiszteleti öröksége. „Harc az evangélikus istentiszteletért.” Győr.

Teológusként elsősorban az evangélikus egyház és gyülekezetek 16. századi történetével, valamint az evangélikus liturgia kialakulása történetének sajátosságaival foglalkozott.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés