Főmenü megnyitása

Jánosy István (Besztercebánya, 1919. május 18.Gyenesdiás, 2006. augusztus 19.) magyar író, költő, műfordító, pedagógus, evangélikus lelkész.

Jánosy István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1919. május 18.
Besztercebánya
Elhunyt 2006. augusztus 19. (87 évesen)
Gyenesdiás
Foglalkozása költő
Kitüntetései

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Szülei Jánossy István és Hugyecz Jolán voltak. A Fasori Gimnáziumban tanult. 1937-ben kitüntetéssel érettségizett, majd beiratkozott a pécsi székhelyű Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem soproni evangélikus teológiai karára, majd egy félév múlva a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin-pszichológia szakára. Az egyetem elvégzését követően 1942-től folytatta evangélikus teológiai tanulmányait, majd 1944-ben - tudományegyetemi vizsgáinak beszámítását követően - eredményes zárószigorlatot tett és teológiai diplomát szerzett.

1944. június 13-án Budapesten avatták lelkésszé Dr. Raffay Sándor püspök, Kemény Lajos és Wolf (utóbb Ordass) Lajos esperesek szolgálatával. A lelkészavatásra - Dr. Raffai Sándor püspök betegsége miatt - a Bányai Evangélikus Egyházkerület Esterházy (jelenleg Puskin) utcai székházában került sor. Segédlelkészi működését a Deák téri evangélikus egyházközségben az angyalföldi lelkészi körzetben kezdte meg. 1945. szeptember 1-től óraadó tanár volt a Fasori Gimnáziumban, ahol latin és görög nyelvet tanított. Első kötete 1948-ban jelent meg. 1948 és 1953 között általános iskolai tanár volt, közben elvégezte az orosz nyelvtanári tanfolyamot és több más tantárgy mellett orosz nyelvet is tanított. A Diakónia majd a Credo evangélikus folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja volt. 1954-ben tanári munkáját befejezte és a szabadfoglalkozású írói, műfordítói pályát választotta.

MűveiSzerkesztés

  • Prometheus (vers, 1948)
  • Rákóczi ifjúsága (vers, 1958)
  • Az örök béke álmai (vers, 1960)
  • Kukoricaistennő (vers, 1970)
  • A kővendég (vers, 1977)
  • Az álmok kútja végtelen (vers, 1980)
  • Útjelző fények (vers, 1983)
  • A nagy kaszás (vers, 1985)
  • Élmények és emlékezések (tanulmányok, 1987)
  • Távolodó arcok (próza, 1990)
  • Helyben járó Odüsszeusz (vers, 1993)
  • Arcok, lelkek, álmok, versek (tanulmányok, 1993)
  • Hallottad a szót? (tanulmányok, 1998)
  • Az elsüllyedt katedrális (vers, 1999)
  • Passiótragédia (dráma, 2001)
  • Összegyűjtött versek; Kortárs, Bp., 2004

MűfordításaiSzerkesztés

  • Szophoklész: Philoktétész (1950)
  • Martin Andersen Nexő: Szürke fény (1956)
  • Aiszkhülosz: Három dráma (Oltalomkeresők. Perzsák. Heten Théba ellen) (1956)
  • Lukianosz: Istenek. Halottak. Hetérák (1958)
  • Lukianosz: Ikaromenipposz avagy Az űrhajós (1960)
  • Széphajú Khariszok tánca, ógörög kardal-költészet (1960) – (Kálnoky Lászlóval)
  • John Lyly: Campaspe (1961)
  • Gottfried Keller: Zöld Henrik I-II. (1963)
  • Euripidész: Az őrjöngő Héraklész (1964)
  • Platón: Az állam, részletek (1968)
  • John Milton: Elveszett Paradicsom (1969)
  • A valóságos Oroszlán (Versfordítások XX. századi költőktől) (1971)
  • Bosszú és emberség (drámafordítások, 1975)
  • Rámájana (1978)
  • John Berryman: Henry sorsa (1988)
  • Platón: Állam (1989)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés