Főmenü megnyitása

Jászai Samu, 1894-ig Jajtelesz[1] (Szécsény, 1859. október 5.Budapest, 1927. január 18.) nemzetgyűlési képviselő, szociáldemokrata politikus, nyomdász és lapszerkesztő.

Jászai Samu
Született 1859. október 5.
Szécsény
Elhunyt 1927. január 18. (67 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiJajtelesz Márkus, Medák Rézi
Foglalkozása politikus, nyomdász, lapszerkesztő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

Jajtelesz Márkus és Medák Rézi gyermekeként született, izraelita vallású. Szécsényben és Losoncon járt iskolába, három gimnázium elvégzése után betűszedő lett, s 14 évesen felkerült Budapestre. A munkásmozgalmakban 1880 óta tevékeny részt vett. Eleinte a nyomdai munkások mozgalmában, később több iparág munkásságának szervezésében játszott fontos szerepet. Munkatársa volt a Népszavának és szerkesztője több iparos szaklapnak (Kőfaragó, Asztalosok Szaklapja, Szabók szaklapja). 1890-ben a szociáldemokrata párt első kongresszusán mint előadó volt jelen, a párt alapító tagja volt. 1893-ban szerepe volt az Engelmann-féle frakció pártból való kizárásában, ezt követően pedig vezetőségi tag lett. Ugyanebben az évben Zürichben jelen volt a II. Internacionálé kongresszusán. 1901. november 17-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Jajtelesz Fánival, Jajtelesz Jakab és Singer Róza gyermekével.[2] 1903 óta a Magyarországi Szakszervezeti Tanács főtitkára volt és a szakszervezeti mozgalomban nagy érdemeket szerzett, a szakszervezeti mozgalom egyik életre hívója volt. Ő képviselte Magyarország munkásságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban. Szerkesztette a Szakszervezeti Értesítő c. folyóiratot és 1913 óta a Bányamunkás c. hetilapot. 1906 óta a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár elnöke volt. 1922. április 20-án a római nemzetközi szakszervezeti kongresszuson a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség felvette tagjai közé. 1922-től 1926-ig szociáldemokrata programmal nemzetgyűlési képviselő volt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A szakszervezeti mozgalmak fejlődése és irányzatai (Bp., 1912);
  • A magyar szakszervezetek története (Bp., 1925).

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1894. évi 21787. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1894. év 6. oldal 28. sor
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1092/1901. folyószám alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei 1867–1904. Bp., 1962.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest, 1939–2002, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.