Jászapáti

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járás székhelye.

Jászapáti
Hungary Jaszapati church.jpg
Jászapáti címere
Jászapáti címere
Jászapáti zászlaja
Jászapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás város
Polgármester Farkas Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Bíróné dr. Boros Anikó
Irányítószám 5130
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség8313 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség108,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájJászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászapáti (Magyarország)
Jászapáti
Jászapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 20° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 20° 08′ 30″
Jászapáti (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászapáti
Jászapáti
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászapáti témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el.

Közúton a 31-es főúton, vonattal a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalán érhető el. Jászapáti vasútállomás Jászdózsa megállóhely és Jászkisér vasútállomás között található.

TörténeteSzerkesztés

600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Jász eredetű családok: Aba, Ágó, Bató, Gócsa, Kotán, Szabari (saburiada oszétul csendes, békés személyt jelent, Szaburán nevű őstől származik), Tajthy

A 17. században a településre költözött a nemes kerekgedei Makó család.

Ezen történelmi család eredetét a magyar Csanád nemzetségig - Doboka fia Csanád vezér leszármazottjai - vezeti vissza.

A mosoni családi birtokuk Nezsideren (Neusiedl am See) volt, majd egyik águk Gömör vármegyében (Kerekgede) szerzett birtokot, később Jászapátiba települtek. Nemes kerekgedei Makó Lőrinc és felesége nemes gesztétei Balajthy Dorottya alapított családot. Leszármazottak:

Makó Katalin (1697) férje Szabari János.

Makó Gergely (1698) községi főbíró és tanácsnok, a Nádor huszárok kapitánya, felesége Sike Judit.

Makó Pál (1723) korának egyik legkiemelkedőbb tudósa, matematikusa, filozófusa, kutatója.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

 
A volt szolgabírósági és egyben adóhivatali székház

A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

Év Lakosság (fő)
1900 9 995
1910 10 267
1920 11 221
1930 11 258
1941 10 960
1949 10 976
1960 10 864
1970 10 233
1980 10 332
1990 9 822
2001 9 672
2011 8 889

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,4% németnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,2% (22,3% nem nyilatkozott).[15]

OktatásSzerkesztés

A városban három óvoda, két általános iskola (Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Jászapáti Szent Imre Katolikus Iskola) és egy gimnázium és szakközépiskola (JNSZM Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) működik. Ezen kívül a városban található egy zeneiskola is, a Rácz Aladár Zeneiskola.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kisboldogasszony-templom: a kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék, amelyet többször átalakítottak. Mai formáját 1833-ban nyerte el. A templomkupola seccóját Vágó Pál festőművész készítette, a mellékoltárokat pedig Than Mór. Az épület körül erődítményszerű, lőrésekkel ellátott kerítés húzódik.
  • Könyvtár: a templommal szemben helyezkedik el. Korábban városházként funkcionált. A 19. században, klasszicista stílusban épült.
  • Vágó Pál helytörténeti múzeum: Vágó Pál szülőházában kialakított múzeum, amely több kisebb kiállításnak ad otthont, így Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén Jászapáti szülötte - munkáinak is.
  • Tanyamúzeum: mezőgazdasági életmódot bemutató kiállításnak helyet adó múzeum.

Szórakozási és szabadidős lehetőségekSzerkesztés

  • Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping: az 1960-as évek elején épült. Nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence), téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A hévíz nátrium-hidrogén-karbonátos, 45 °C-os és egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002-ben a hévíz elnyerte a gyógyvíz minősítést; elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel.
  • Művelődési ház: Makovecz Imre tervezte; színház- és mozielőadásoknak, valamint a város közösségi rendezvényeinek ad helyet.
  • Horgásztavak

RendezvényekSzerkesztés

  • Aratóünnep: 1997-től minden nyáron megrendezik. Az aratás előkészületeinek bemutatásán és a kézi aratáson túl a rendezvényen a jászapáti néptáncosok is fellépnek.
  • Hagyományőrző tábor: évente szervezett egy hetes „tábor” a gyerekeknek, amelynek a városi könyvtár ad helyet. A táborban a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb.
  • Jász Alkotók Köre alkotótábora
  • Babfesztivál

GazdaságSzerkesztés

 
A volt nagy malom

A területen elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dominál. Jelentős a helyi dinnyetermesztés. Nagy foglalkoztatónak számít helyben a Jásztej Kft. vagy a gazdálkodással foglalkozó Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt..

Helyi médiaSzerkesztés

A várossal, csakúgy, mint az egész Jászsággal foglalkozik a Jászsági Térségi Tv. A csatorna a Pr-Telecom Zrt. kábelszolgáltatóval áll kapcsolatban, ilyen módon 40 000 ember számára érhető el a térségben. Ezen túlmenően JTTV adásai elérhetőek Facebookon is, illetve YouTube csatornájuk is van.[16][17]

A településsel kapcsolatos ügyekkel ezen túl foglalkozik a megyei SZOLJON.HU hírportál is.

RádióállomásokSzerkesztés

Jászapátin fogható FM rádiók:

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1723. július 9.-én nemes kerekgedei Makó Pál korának egyik legkiemelkedőbb tudósa, matematikusa, filozófusa, kutatója, metafizikusa, egyetemi tanára, a bécsi és budai egyetem bölcsészeti karának igazgatója, a maga korában Európában a legjobbak közé tartozó felsőbb analízis és algebratankönyvek szerzője, a magyar közoktatás újjászervezője. Polihisztor, író és költő a jezsuita rend tagja.
  • Itt született 1853. június 6-án Vágó Pál Lotz-díjas festőművész.
  • Itt született 1886. február 28-án Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész.
  • Itt született 1902. április 3-án Hubay Kálmán újságíró, szélsőjobboldali politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója, majd helyettes vezetője, az Országépítő Tanács elnöke.
  • Itt született 1934. augusztus 30-án Budai László magyar–angol szakos középiskolai tanár, tankönyvíró, nyelvész.
  • Itt hunyt el 1960-ban Rakovszky Iván a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, politikus, belügyminiszter.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Jászapáti települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. a b A 2000. március 26-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. március 26. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. Jászapáti települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  13. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Jászapáti Helységnévtár
  16. Jászsági Térségi Tv (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
  17. JÁSZSÁGI TÉRSÉGI TELEVÍZIÓ - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. november 16.)

További információkSzerkesztés