Főmenü megnyitása

Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Jászdózsa
Légi felvétel Jászdózsáról
Légi felvétel Jászdózsáról
Jászdózsa címere
Jászdózsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás község
Polgármester Dr. Szerencsés István (Független)[1]
Irányítószám 5122
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség2095 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászdózsa (Magyarország)
Jászdózsa
Jászdózsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″
Jászdózsa (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászdózsa
Jászdózsa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászdózsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászdózsa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna két partján helyezkedik el.

Megközelíthető közúton a Jászberényt Jászárokszállással összekötő útról, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma után letérve, vagy Tarnaörs felől érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el. Jászdózsa megállóhely a MÁV Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Jászárokszállás vasútállomás és Jászapáti vasútállomás között található.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő. Régebbi neve Dósa, a helyiek által „Daósa”-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település,[3] melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.[4] Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által „Kotró” néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.[5]

A falu életébe nagy változást hozott az 1963. márciusi árvíz.[6] A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltést megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új mederbe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat[7] is kicserélték, a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomás[8] épült a falu északi részén, emiatt a régi állomás[9] elárvult, előtte ma autók futnak, a házban sörfőzde működik. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma lett.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (25,1% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Artézi kút,[12] amely a község főterén áll. Közadakozásból építették 1902-ben, a négykaros diszkút 1905-re készült el. Azóta többször fel lett újítva, a legutóbbi rongálást 2013.07.06-ra hozták helyre. Vizét természetes ásványvíznek minősítették 2003-ban, ami nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, jelentős jodid tartalommal.
  • Kőhíd,[13] amely ötlyukú 1811-13 között épült, mára műemlék. Tervezte Magurányi József, kivitelezte a gyöngyösi Rábl Károly kőműves mester. Szélessége 6,65méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna. Az ismertebb hortobágyi kilenclyukú hidat 20 évvel előzte meg.
  • Római katolikus templom,[14] amely 1777-82 között épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. A falu központjában található. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.
  • Tájház, amely 1847-ben épült. Berendezését közadakozásból gyűjtötték össze, 1989. december 1-én adták át.

Helyi médiaSzerkesztés

RádióállomásokSzerkesztés

Jászdózsán fogható FM rádiók:

ForrásokSzerkesztés

  1. Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A jászok települése – (Czettler Jenő dr.)
  4. A pereskedés végzése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található
  5. Google műholdkép a tájról
  6. 1963. márciusi árvíz.
  7. vashidat
  8. Új vasútállomás
  9. régi vasútállomás
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Jászdózsa Helységnévtár
  12. Artézi kút
  13. Kőhíd. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
  14. Római Katolikus Templom

További információkSzerkesztés