Jászvásári egyházmegye

romániai katolikus egyházmegye

A Jászvásári egyházmegye (latinul: Dioecesis Iasensis, románul: Dieceza Romano-Catolică de Iași) katolikus egyházmegye Romániában, Jászvásár központtal. A Bukaresti főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje. 1884-ben jött létre, az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökség alapjain.[1]

Jászvásári egyházmegye
(Dioecesis Iasensis)
A jászvásári székesegyház
A jászvásári székesegyház
Elhelyezkedés
OrszágRománia
FőegyházmegyeBukaresti
é. sz. 47° 09′ 38″, k. h. 27° 34′ 59″
Statisztikai adatok
Terület46 378 km²
Lakosság
Teljes4 359 223
Egyházmegyéhez tartozók226 628
Plébániák149
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
Alapítás ideje1884. június 27.
SzékhelyJászvásár
SzékesegyházSzűz Mária királynő-székesegyház
Papjai297 egyházmegyés és 96 szerzetes
Vezetése
PüspökIosif Păuleț
SegédpüspökPetru Sescu
Nyugalmazott püspökPetru Gherghel
Térkép
Jászvásári egyházmegye
Jászvásári egyházmegye
Honlap
Jászvásári egyházmegye weboldala
Jászvásári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászvásári egyházmegye témájú médiaállományokat.

Terület szerkesztés

Az egyházmegye nyolc megye (Botoșani, Suceava, Iași, Neamț, Vaslui, Bákó, Galați, Vrancea) területét foglalja magába, területe 46 378 km². A lakosság 4,6 százaléka katolikus.[2]

Szomszédos egyházmegyék szerkesztés

Történelem szerkesztés

A Szereti püspökséget 1370-ben alapították szeretvásári központtal, majd 1434-ben Moldvabányára helyezték, de a törökök a 15. század végén elpusztították.

 
A jászvásári Mária mennybevétele templom(wd)

Az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökséget 1884. június 27-én emelték egyházmegyei rangra Jászvásár székhellyel, Jászvásári egyházmegye néven. Kezdetben közvetlenül a Hitterjesztési Kongregáció alá volt rendelve. Területe Moldva egésze mellett 1930-tól Besszarábiára és Bukovinára is kiterjedt. Székesegyháza egészen 2005-ig a Mária mennybevétele templom(wd) volt.

1948-ban a kommunista diktatúra hivatalosan a Bukaresti főegyházmegyébe olvasztotta. Püspökét (a később boldoggá avatott) Anton Durcovicit(wd) elhurcolták, börtönben halt meg. 1957-ben bezárták a szemináriumot is. Csak 1978-ban lehetett apostoli adminisztrátort kinevezni az élére Petru Gherghel személyében.[1]

Az 1989-es romániai forradalom után, 1990-ben Petru Gherghel megyéspüspöki kinevezést kapott. A 2000-es évek végétől egy Erdő Péterrel kötött megállapodás alapján rendszeresen küld kispapokat Magyarországra tanulmányi és lelkipásztori célból. 2019 januárjától engedélyezte, hogy minden hónap utolsó vasárnapján magyar nyelvű szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban, először az egyházmegye történetében.[3]

Szervezet szerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök szerkesztés

Területi beosztás szerkesztés

Az egyházmegye 11 főesperesi kerületre van felosztva.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.  
  2. a b Felszentelték az új jászvásári segédpüspököt (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2021. november 12. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  3. Kuzmányi István: Az eufórián túl – Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség megmaradásának esélyeiről (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. január 28. (Hozzáférés: 2019. április 5.)

További információk szerkesztés