Jászvásári egyházmegye

romániai katolikus egyházmegye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 7.

A Jászvásári egyházmegye (latinul: Dioecesis Iasensis, románul: Dieceza Romano-Catolică de Iași) katolikus egyházmegye Romániában, Jászvásár központtal. A Bukaresti főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje. 1884-ben jött létre, az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökség alapjain.[1]

Jászvásári egyházmegye
(Dioecesis Iasensis)
A jászvásári székesegyház
A jászvásári székesegyház
Elhelyezkedés
OrszágRománia
FőegyházmegyeBukaresti
é. sz. 47° 09′ 38″, k. h. 27° 34′ 59″47.160425°N 27.583175°E
Statisztikai adatok
Terület46 378 km²
Lakosság
Teljes4 359 223
Egyházmegyéhez tartozók226 628
Plébániák149
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
Alapítás ideje1884. június 27.
SzékhelyJászvásár
SzékesegyházSzűz Mária királynő-székesegyház
Papjai297 egyházmegyés és 96 szerzetes
Vezetése
PüspökIosif Păuleț
SegédpüspökPetru Sescu
Nyugalmazott püspökPetru Gherghel
Térkép
Jászvásári egyházmegye
Jászvásári egyházmegye
Honlap
Jászvásári egyházmegye weboldala
Jászvásári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászvásári egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az egyházmegye nyolc megye (Botoșani, Suceava, Iași, Neamț, Vaslui, Bákó, Galați, Vrancea) területét foglalja magába, területe 46 378 km². A lakosság 4,6 százaléka katolikus.[2]

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés

Történelem

szerkesztés

A Szereti püspökséget 1370-ben alapították szeretvásári központtal, majd 1434-ben Moldvabányára helyezték, de a törökök a 15. század végén elpusztították.

 
A jászvásári Mária mennybevétele templom(wd)

Az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökséget 1884. június 27-én emelték egyházmegyei rangra Jászvásár székhellyel, Jászvásári egyházmegye néven. Kezdetben közvetlenül a Hitterjesztési Kongregáció alá volt rendelve. Területe Moldva egésze mellett 1930-tól Besszarábiára és Bukovinára is kiterjedt. Székesegyháza egészen 2005-ig a Mária mennybevétele templom(wd) volt.

1948-ban a kommunista diktatúra hivatalosan a Bukaresti főegyházmegyébe olvasztotta. Püspökét (a később boldoggá avatott) Anton Durcovicit(wd) elhurcolták, börtönben halt meg. 1957-ben bezárták a szemináriumot is. Csak 1978-ban lehetett apostoli adminisztrátort kinevezni az élére Petru Gherghel személyében.[1]

Az 1989-es romániai forradalom után, 1990-ben Petru Gherghel megyéspüspöki kinevezést kapott. A 2000-es évek végétől egy Erdő Péterrel kötött megállapodás alapján rendszeresen küld kispapokat Magyarországra tanulmányi és lelkipásztori célból.[3]

A csángók több mint három évtizeden át küzdöttek a magyar nyelvű vallásgyakorlás lehetőségéért. Ferenc pápa romániai látogatása előtt,[4] 2019 januárjától Gherghel püspök engedélyezte, hogy minden hónap utolsó vasárnapján magyar nyelvű szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban, először az egyházmegye történetében.[3] A Szent István Egyesület kérelmére Iosif Păuleț püspök 2024-ben engedélyezte magyar nyelvű szentmisék bemutatását Pusztinán.[4]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

szerkesztés

Területi beosztás

szerkesztés

Az egyházmegye 11 főesperesi kerületre van felosztva.[2]

  1. a b Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.  
  2. a b Felszentelték az új jászvásári segédpüspököt (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2021. november 12. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  3. a b Kuzmányi István: Az eufórián túl – Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség megmaradásának esélyeiről (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. január 28. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
  4. a b Gazda Árpád: [kronikaonline.ro/belfold/jovahagyta-a-jaszvasari-puspok-a-pusztinai-rendszeres-magyar-miset-n-nem-mindenki-orul-neki Jóváhagyta a jászvásári püspök a pusztinai rendszeres magyar misét – nem mindenki örül neki] (magyar nyelven). Krónika, 2024. augusztus 6. (Hozzáférés: 2024. augusztus 7.)

További információk

szerkesztés