Főmenü megnyitása

Jászvásári egyházmegye

romániai katolikus egyházmegye

A Jászvásári egyházmegye (latinul: Dioecesis Iasensis, románul: Dieceza Romano-Catolică de Iași) katolikus egyházmegye Romániában, Jászvásár központtal. A Bukaresti főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje. 1884-ben jött létre, az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökség alapjain.[1]

Jászvásári egyházmegye
(Dioecesis Iasensis)
A jászvásári székesegyház
A jászvásári székesegyház
Elhelyezkedés
Ország Románia
FőegyházmegyeBukaresti
é. sz. 47° 09′ 38″, k. h. 27° 34′ 59″
Statisztikai adatok
Terület46 378 km²
Lakosság
Teljes4 359 223
Egyházmegyéhez tartozók226 628
Plébániák 149
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1884. június 27.
Székhely Jászvásár
Székesegyház Szűz Mária királynő székesegyház
Papjai 297 egyházmegyés és 96 szerzetes
Vezetése
Püspök Petru Gherghel
Segédpüspök Aurel Percă(wd)
Térkép
Jászvásári egyházmegye
Jászvásári egyházmegye
Jászvásári egyházmegye weboldala
Jászvásári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászvásári egyházmegye témájú médiaállományokat.

TerületSzerkesztés

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

A Szereti püspökséget 1370-ben alapították szeretvásári központtal, majd 1434-ben Moldvabányára helyezték, de a törökök a 15. század végén elpusztították.

Az 1818-ban alapított Moldvai apostoli helynökséget 1884. június 27-én emelték egyházmegyei rangra Jászvásár székhellyel, Jászvásári egyházmegye néven. Kezdetben közvetlenül a Hitterjesztési Kongregáció alá volt rendelve. Területe Moldva egésze mellett 1930-tól Besszarábiára és Bukovinára is kiterjedt. Székesegyháza egészen 2005-ig a Mária mennybevétele templom(wd)

1948-ban a kommunista diktatúra hivatalosan a Bukaresti főegyházmegyébe olvasztotta. Püspökét (a később boldoggá avatott) Anton Durcovicit(wd) elhurcolták, börtönben halt meg. 1957-ben bezárták a szemináriumot is. Csak 1978-ban lehetett apostoli adminisztrátort kinevezni az élére Petru Gherghel személyében.[1]

Az 1989-es romániai forradalom után, 1990-ben Petru Gherghel megyéspüspöki kinevezést kapott. A 2000-es évek végétől egy Erdő Péterrel kötött megállapodás alapján rendszeresen küld kispapokat Magyarországra tanulmányi és lelkipásztori célból. 2019 januárjától engedélyezte, hogy minden hónap utolsó vasárnapján magyar nyelvű szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban, először az egyházmegye történetében.[2]

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés