Jégkorong-világbajnokság
A jégkorong-világbajnokság a Nemzetközi Jégkorongszövetség (International Ice Hockey Federation, IIHF) szervezésében, minden évben megrendezésre kerülő, több nemzetközi jégkorongtorna. A jégkorong-világbajnokság alapvetően egy főcsoportra és három divízióra van osztva, mindegyikben külön világbajnokságokat rendeznek. A divízió I-es, II-es, III-as vb-ket minden év áprilisában, a főcsoportét ezt követően, májusban rendezik.
| Jégkorong-világbajnokság | |
 | |
| A 2013-as világbajnokság eredményhirdetése | |
| Címvédő |  Kanada (2021) |
| Legtöbb győzelem |  Oroszország(27 győzelem) |
| Adatok | |
| Sportág | Jégkorong |
| Résztvevők | 16 – Főcsoport 12 – Divízió I 12 – Divízió II 6 – Divízió III |
| Kontinens | Nemzetközi (IIHF) |
| Első esemény | 1920 (olimpia) 1930 (első független vb) |
| Honlap | iihf.com |
TörténeteSzerkesztés
Az első hivatalos vb az 1920-ban megrendezett nyári olimpiai játékok jégkorongtornája volt. Az első független vb-t 1930-ban rendezték. Ezt követően minden évben megrendezik az eseményt, de a második világháború miatt az 1940–1946 közötti vb-ket nem tartották meg. 1920 és 1968 között az olimpiai években az olimpia jégkorongtornája minősült az az évi világbajnokságnak. 1972-ben és 1976-ban a téli olimpia évében is rendeztek vb-t, de 1980-ban, 1984-ben és 1988-ban nem volt világbajnokság, de az olimpia tornája sem számított annak.[1]
1951-ben a vb-ből két csoportot alakítottak ki, majd 1961-ben egy harmadik csoport is létrejött a sok résztvevő miatt. Az A csoportos, B csoportos és C csoportos vb-ket 1966 és 1992 között, az olimpiai évek kivételével minden évben megrendezték. 1987-ben jött létre a negyedik csoport, D csoportos vb. 1992 óta azonban újra rendeznek külön világbajnokságokat is a téli olimpia jégkorongtornája mellett.
1990-ben az IIHF kongresszusa megváltoztatta az A csoportos vb lebonyolítását. 1992-től bevezették az egyenes kieséses rendszert. Korábban a vb csoportkör során dőlt el.
2001-ben átnevezték a világbajnokságokat. A főcsoportban 16 csapat kapott helyet. A B csoportos vb a divízió I-es, C csoportos vb a divízió II-es, D csoportos vb a divízió III-as világbajnokság nevet kapta. A dívizó I-ben és II-ben két-két csoportot alakítottak ki, amelyek azonos szintnek minősültek. Mindkettőben 12 csapat volt, tehát csoportonként 6–6. A divízió III-ban egy csoport volt, 6 csapattal. A divízió I-ből és II-ből a két-két első helyezett jutott feljebb, és a két-két utolsó pedig egy divízióval lejjebb került a következő évben. A divízió III-ból két csapat jutott feljebb.
A 2011-es vb-ket követően a divízió I-es és II-es vb két csoportját egymás alá-fölé rendelték. 2012-től a divízió I-es A csoportból az első két csapat jut fel a főcsoportba, ahonnan két csapat kiesik. A divízió I B csoporttól kezdődően a lentebbi szinteken csak egy–egy csapat jut fel, illetve esik ki. A résztvevők száma nem változott. Több induló esetén a divízió III-as vb-nek selejtezőt rendeznek.[2] A főcsoport lebonyolítását is megváltoztatták. A korábbi négy darab négyes csoport helyett két darab nyolcas csoportba osztják a csapatokat az aktuális világranglista alapján. Innen az első négy helyezett jut az egyenes kieséses szakaszba. A két csoport utolsó helyezettjei esnek ki a divízió I A csoportjába.[3]
A világbajnokság rendszereSzerkesztés
A világbajnokság egy főcsoportra és három divízióra van osztva, amelyek egymás alá-fölé rendeltek. A divízió I-ben és II-ben két, egymás alá-fölé rendelt csoport található, így gyakorlatilag hat szintből áll a világbajnokság. Az egyes csoportokból kiesők helyére az alatta lévő csoportból feljutók kerülnek és fordítva.
FőcsoportSzerkesztés
A főcsoportban 16 csapat szerepel. A győztes az aktuális év világbajnoka. A két utolsó helyezett kiesik a divízió I A csoportjába.
A világbajnokság csoportjait a világranglista alapján osztják be. A résztvevőket figyelembe véve, a ranglista szerinti sorrendben az egyik csoportba az 1., 4., 5., 8., 9., 12., 13., 16.; a másik csoportba a 2., 3., 6., 7., 10., 11., 14., 15. sorszámú csapatok kerülnek.
A 2015-ös IIHF jégkorong-világbajnokság részvevői (zárójelben a 2014-es világranglista-helyezés):
|
A csoport
|
B csoport
|
Divízió ISzerkesztés
A divízió I-ben 12 csapat szerepel. A divíziót két hatcsapatos csoportra osztották, amelyek egymás alá-fölé vannak rendelve. Az A csoport első két helyezettje feljut a főcsoportba, az utolsó helyezett kiesik. A B csoport első helyezettje feljut a divízió I A csoportjába, az utolsó pedig kiesik a divízió II A csoportjába.
| A 2015-ös világbajnokság csoportjai | |
|---|---|
| A csoport | B csoport |
 Olaszország |
 Dél-Korea
|
 Kazahsztán |
 Horvátország
|
 Japán |
 Litvánia
|
 Ukrajna |
 Nagy-Britannia
|
 Magyarország |
 Hollandia
|
 Lengyelország |
 Észtország
|
Divízió IISzerkesztés
A divízió II-ben 12 csapat szerepel. A divíziót két hatcsapatos csoportra osztották, amelyek egymás alá-fölé vannak rendelve. Az A csoport első helyezettje feljut a divízió I B csoportjába, az utolsó helyezett kiesik a divízió II B csoportjába. A B csoport első helyezettje feljut a divízió II A csoportjába, az utolsó pedig kiesik a divízió III-ba.
| A 2015-ös világbajnokság csoportjai | |
|---|---|
| A csoport | B csoport |
 Románia |
 Izrael
|
 Izland |
 Új-Zéland
|
 Szerbia |
 Mexikó
|
 Ausztrália |
 Kína
|
 Belgium |
 Dél-afrikai Köztársaság
|
 Spanyolország |
 Bulgária
|
Divízió IIISzerkesztés
A divízió III-ben 6 csapat szerepel, egyetlen csoportban. Az első helyezett feljut a divízió II B csoportjába.
| A 2015-ös világbajnokság résztvevői |
|---|
 Törökország
|
 Észak-Korea
|
 Luxemburg
|
 Hongkong
|
 Egyesült Arab Emírségek
|
 Grúzia
|
 Bosznia-Hercegovina
|
ÉremtáblázatSzerkesztés
Az alábbi táblázat az 1920–2019-ig megrendezett világbajnokságokon érmet nyert csapatokat tartalmazza.[4]
| Helyezés | Ország | Részvételek száma | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Oroszország Szovjetunió |
28 34 62 |
5 22 27 |
3 7 10 |
5 5 10 |
13 34 47 |
| 2. | Kanada
|
73 | 26 | 15 | 9 | 50 |
| 3. |  Csehország Csehszlovákia |
26 52 78 |
6 6 12 |
1 12 13 |
5 16 21 |
12 34 46 |
| 4. |  Svédország
|
78 | 11 | 19 | 17 | 47 |
| 5. |  Egyesült Államok
|
71 | 2 | 9 | 8 | 19 |
| 6. |  Finnország
|
66 | 3 | 8 | 3 | 14 |
| 7. | Nagy-Britannia
|
16 | 1 | 2 | 2 | 5 |
| 8. |  Szlovákia
|
24 | 1 | 2 | 1 | 4 |
| 9. |  Svájc
|
54 | 0 | 3 | 8 | 11 |
| 10. |  Németország NSZK |
40 25 65 |
0 0 0 |
1 1 2 |
2 0 2 |
3 1 4 |
| 11. |  Ausztria
|
35 | 0 | 0 | 2 | 2 |
| Összesen | 83 | 83 | 83 | 83 | 249 | |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ IIHF World Championships (angol nyelven). iihf.com. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ „Átszervezték a divízió 1-es hokivébét”, szekelyhon.ro, 2011. május 14. (Hozzáférés ideje: 2013. április 20.)
- ↑ „2012 groups announced”, iihf.com, 2011. május 18. (Hozzáférés ideje: 2013. április 23.)
- ↑ History of Ice-Hockey World Championships (angol nyelven). hockey-sport.net. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
ForrásokSzerkesztés
- Men's Championship (angol nyelven). iihf.com. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- Ice Hockey World Championships and Olympic Games Archive (angol nyelven). todor66.com. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- A jégkorong-világbajnokságok dobogósai. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- World Championship : presentation and medal winners. the-sports.org. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
