Jézus Szentséges Szíve a katolicizmusban az imádat tárgya, amely Jézus egész emberiség iránti szeretetét jelképezi, s egyben a neki szentelt katolikus ünnep is.

Jézus Szíve
Pompeo Batoni festménye, 1767, il Gesù, Róma
Pompeo Batoni festménye, 1767, il Gesù, Róma

Vallás katolicizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus Szíve témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Jézus Szíve imádatának kezdeményezője a Paray-le-Monial városból származó, Alacoque Szent Margit francia apáca, akinek 1675 körül több látomása volt, amelyekben Jézus megszólította, és felfedte előtte szívét, amely minden ember iránti szeretetben égett. Egyben arra is utasította, hogy vezessen be egy új, a Szívének szentelt ünnepet. Első liturgikus ünneplését Eudes Szent János készítette elő, ám csaknem száz évnek kellett eltelnie, amíg XIII. Kelemen pápa hivatalosan is engedélyezte a Jézus Szíve imádatát és megfelelő megünneplését azoknak, akik kifejezetten erre vágynak.

Jézus Szívének imádata később az egész világon elterjedt, különösen a Jézus Társaságának tagjai – a jezsuiták – közreműködésével. Mivel tisztelete meglehetősen gyorsan elterjedt a katolikus egyházban, IX. Piusz pápa 1856-ban elrendelte, hogy hivatalosan is megünnepeljék az egész római katolikus egyházban.

Jézus Szíve mozgóünnep – Úrnapja után 8 nappal, pénteken vagy a pünkösd utáni harmadik pénteken ünneplik.

Magyarországon és a világ többi részén is számos templomot szenteltek Jézus Szentséges Szívének, közülük a párizsi Sacré Cœur-bazilika a leghíresebb.

Jézus Szívének szentelt templomokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Srce Jezusovo című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.