Jónás könyve (vers)
A Jónás könyve Babits Mihály 1938-ban írt elbeszélő költeménye, amely a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel. A vers a második világháborút megelőző évben íródott, a költő gégerák operációja miatt betegágyán készítette el a művet. Központi témája a költői prófétai szerep felvállalása. A költemény Babits egyik legismertebb műve, a Nyugat folyóiratban jelent meg először.
| Jónás könyve | |
 | |
| Az első kiadás | |
| Szerző | Babits Mihály |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | elbeszélő költemény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Nyugat |
| Kiadás dátuma | 1939 |
| Borítógrafika | Egy II. századbeli római katakombafestmény mása. |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 32 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Műfaja, stílusa szerkesztés
A Jónás könyve Babits profetikus művei közé tartozik, műfaja elbeszélő költemény. A bibliai kerettörténetet felhasználva a költő szellemi önéletrajzát, lírai önvallomását írta meg, részben önmagát is a főszereplő Jónással azonosítja. A költemény hangneme a mű legnagyobb részében emelkedett és pátoszos, ugyanakkor egyes jeleneteknél előtérbe kerül a groteszk humor és az irónia is. A vers nyelvezetében keverednek az archaikus, bibliai szófordulatok a modern kifejezésekkel. A költemény változó hosszúságú jambikus verssorokból áll, a műre a páros rímek jellemzőek és gyakoriak a sorátlépések is. A történet fő mondanivalója egy erőteljes humanista állásfoglalás és bemutatja, hogy a költők nem menekülhetnek el prófétai szerep elől, nem hallgathatnak a létfontosságú közügyekben. A vers több szállóige szerű mondatot is tartalmaz, ezek közül a legismertebb az alábbi idézet: [1][2][3]
„mert vétkesek közt cinkos aki néma. / Atyjafiáért számot ad a testvér”
Összehasonlítás a bibliai Jónás könyvével szerkesztés
Babits verse legnagyobbrészt hűen követi a bibliai történet cselekményét, azonban számos esetben, például a tengeri vihar és Ninive leírásakor naturalisztikus részletekkel bővíti ki azt. A főszereplő viselkedése esendőbb, emberibb és a címből is kimarad a prófétai szerepmegjelölés. Amíg a bibliai Jónás karizmatikus szónok, addig Babits főszereplője nevetségessé válik amikor elbújik a hajófenéken és akkor is, amikor Ninivében prédikál. A legfontosabb különbség, hogy míg a Bibliában a bűnös város lakói hallgatnak a prófétára és bűnbánatot gyakorolnak, addig a versben megvetés és közöny fogadja Jónás érkezését, azonban Isten itt sem pusztítja el a települést.[4]
Cselekmény szerkesztés
A Jónás könyvének szerkezete négy egységre oszlik. Az első részben a Jónás hívást kap az Úrtól, hogy utazzon el Ninive városába és prédikáljon a város lakosainak, a főszereplő azonban elmenekül a feladat elől. Isten hatalmas vihart támaszt a tengeren és a matrózok Jónást a vízbe vetik. A második részben a prófétát egy cethal nyeli el, a mű érzékletesen mutatja be Jónás szenvedéseit, aki egy imát mond a hal gyomrában. A harmadik részben a főhős Ninivébe utazik, ahol azonban a lakosok csúfot űznek belőle. Jónás elátkozza a várost, ennek ellenére az Úr végül mégsem sújt le a településre. A negyedik szerkezeti egységben Isten megválaszolja, miért döntött így, ráébreszti a prófétát, hogy az ember feladata nem az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség ellen. [5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A "Jónás könyve" | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
- ↑ Babits Mihály: Jónás könyve tartalom - Irodalom kidolgozott érettségi tétel (magyar nyelven). Érettségi.com. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
- ↑ Babits Mihály - Jónás könyve c. művének elemzése | doksi.net. doksi.net. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
- ↑ Mohácsy Károly. Színes Irodalom tankönyv, 11.osztály, 240-241. o.
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár: Babits Mihály: Jónás könyve. (Hozzáférés: 2021. március 23.)
