Főmenü megnyitása

József Attila Művelődési Központ (Budapest)

A budapesti József Attila Művelődési Központ a XIII. kerület meghatározó kulturális intézménye, mely 2008. január 1-jétől a XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. része.

József Attila Művelődési Központ
Angyalföldi Művelődési Központ
Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, főbejárat
Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, főbejárat
Becenév: Népház
Korábbi nevek: Rákosi Mátyás Kultúrház (1949-1956)
Cím Budapest, 1131 Budapest, József Attila tér 4.
Elhelyezkedése
József Attila Művelődési Központ (Budapest)
József Attila Művelődési Központ
József Attila Művelődési Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 46″, k. h. 19° 05′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 46″, k. h. 19° 05′ 01″

TörténeteSzerkesztés

Az V. kerületi NépházSzerkesztés

A mai XIII. kerület területén, de még a kerület 1938-as megalakulása előtt már felmerült az akkori városvezetőkben a gondolat, hogy a külvárosi lakosság számára szociális és kulturális tevékenységnek is helyet adó közösségi házat hozzanak létre. Az ehhez hasonló szociális intézkedések népszerűek voltak az 1910-es években, ezért az akkori kerületi vezető, Hanvai Sándor ötlete kedvező fogadtatásra talált a fővárosi önkormányzatnál is.

 
A Népház (1911)

Így épülhetett fel 1911-ben a Vág utca 12. szám alatt az akkor még V. kerülethez tartozó Népház. A háromszintes épületben helyet kapott egy foglalkoztató műhely, több étkező és népkonyha, illetve hálótermek is. Nem a mai értelemben vett művelődési ház volt ez, sokkal inkább az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált embereket segítő, életkörülményeiket javító szociális intézmény. A ház lehetőséget biztosított pénzkeresésre is (diótöréssel, faaprítással, papírzacskó-készítéssel), a népkonyhán ingyen étkezhettek a rászorultak, a hálóhelyiségben pedig ingyen szállást is kaptak. A szülés előtt álló nőknek babakelengyét kölcsönöztek, ez volt az ún. vándorkosár. Alkalmanként tej- és kenyérosztást szerveztek, a dolgozók gyermekeire szakképzett felügyelők vigyáztak 14 éves korig, míg a szülők dolgoztak. A Népház konyhája estére aztán nyilvános társalgóvá alakult, ahol sakkozással, dominózással, beszélgetéssel múlatta az időt az ide betérő. Szerveztek esti tanfolyamokat is, a kor neves kutatói tartottak ismeretterjesztő előadásokat, ill az 1920-as években a Népházban működött a Platz Rudolf vezette „Műhely”, egy avantgárd színházi csoport.

A Népház egyik hátránya volt, hogy nem tudott széles körű társadalmi réteget magához vonzani. A kültelki gyári munkásság már az épület megépülését is bizalmatlanul fogadták. Számukra saját egyleteik, szakszervezeti székházaik váltak a művelődés színtereivé.

A Rákosi Mátyás Kultúrház (1949–1956)Szerkesztés

 
A Rákosi Mátyás Kultúrház (1949-1956), főbejárat
 
A sakk-kör „munka” közben

Az angyalföldi kerületrész munkásai sokáig különböző szakegyleteik révén kaphatták csak meg azt a (köz)művelődési formát, amelyet - az akkor még - V. kerületiek számára a Népház szolgált. A Vas- és Rézesztergályosok helyiségeiben például rendszeres eszperantó tanfolyamokat szerveztek, hisz úgy tartották, hogy ez a nyelv lesz a munkásmozgalom közvetítő nyelve. Kiemelkedő jelentőségű volt Podolini Volkmann Artur festőművész Szabad Képzőművészeti Rajz- és Festőiskolája is, ahonnan több neves művész került ki a korban, mint például Derkovits Gyula, Korniss Dezső, Victor Vasarely, stb.

Ilyen előzmények után már 1938-ban felmerült, hogy Angyalföld is kapjon az V. Kerületi Népházhoz hasonló intézményt. Az elöljárók nem sokáig gondolkodtak; 1939-ben meg is indult az építkezés a Krausz-Mayer-féle telken. A Magdolnavárosi Kultúrházat Horváth Szabolcs tervezte, amelyben könyvtár, olvasó- és előadóterem, 600 személy befogadására alkalmas filmszínház, óvoda, étterem, illetve lakások kaptak volna helyet. A második világháború azonban megakasztotta az építkezést, s így, többszörösen módosított tervek alapján, csak 1949-re épült fel a ház, amelyet december 30-án vehetett át a kerületi dolgozók nevében a XIII. kerület legjobb élmunkása. Ezzel megnyílt a Rákosi Mátyás Kultúrház.

A 600 fő befogadására képes mozi azonban csak 1950-ben nyílt meg. A kultúrház vezetője egy 22 esztendős vasesztergályos, Osvári László lett, az intézmény élére pedig különböző tömegszervezetek képviselőiből verbuválódott kilenctagú társadalmi vezetőség került. A főváros első kultúrházának célja: a szocialista embertípus kialakítása volt. Ennek érdekében a házban aktív kultúrélet zajlott, már a nyitás alkalmával egy 10 fős saját színtársulat is alakult, de rendszeresek voltak a vendég színi előadások is (a legolcsóbb jegy egy forint ötven fillér, a legdrágább öt forintba került). A Rákosi-ház falai között tartották például a szocializmus mintaregényének szánt Felelet című Déry Tibor-mű bemutatóját is, és minden téren pezsgő klubéletet mondhatott magának az intézmény. A havi 2 forintos tagdíj ellenében bárki „százféle” szórakozási lehetőséget kaphatott. Pingpong, biliárd, sakk, bálok – akkoriban csak itt voltak elérhető szórakozási formák. Az épület alagsorában bölcsőde és óvoda működött, de tartottak itt rendszeresen sorozásokat is.

A József Attila Kultúrház majd Művelődési Ház (1956–1969)Szerkesztés

 
Jegyvásárlás az előadásra, 1960-as évek elején a József Attila Kultúrházban
 
Mozi az 1960-as években a József Attila Kultúrházban

Az 1956-os forradalom után a kerületi tanács a kultúrház nevét József Attila Kultúrházra változtatta, nem sokkal később a névváltozást pedig a ház tartalmi változássorozata is követte. Csökkentek a politikának alárendelt kulturális események, előtérbe kerültek a szakmai értékek, megjelentek a közhasznú tanfolyamok, kiszélesedett az ismeretterjesztés. A balett-, versmondó- és gyermekszínjátszó-csoportok és s képzőművész kör mellé megalakult az Irodalmi Klub, amit Müller Péter vezetett. Ebből fejlődött ki az Angyalföldi Irodalmi Színpad. A Fővárosi Zeneiskola kihelyezett ének-harmonika oktatást indított a kultúrházban, a táncos lábúak pedig szalon és néptánc tanfolyamok között is válogathattak. Megindult a szabás-varrás oktatás, illetve az angol-és német nyelvtanfolyamok is kezdetüket vették. Havi rendszerességgel megindult a Híradó elnevezésű programfüzet, a mozi életében viszont visszalépést jelentett, hogy a Fővárosi Mozivállalat utánjátszóvá minősítette az addig a legújabb filmeket vetítő mozit, a helyi könyvtárat pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kebelezte be. Később a József Attila Színház megnyitása, a TV elterjedése egyre nagyobb tömegeket vitt el a kultúrház látogatói köréből, az ebből adódó feszültség eredménye pedig az lett, hogy 1961-ben a kerületi tanács leváltotta az igazgatót, az intézményt pedig művelődési házzá soroltatták át.

Az új igazgató új társadalmi vezetőséget állított fel, célul a lakosság különböző rétegeinek kulturális kielégítését tűzte ki. Ennek érdekében igyekeztek az ismeretterjesztő előadások színvonalát emelni, és olyan új formába önteni, mint pl. kiállítások szervezése. A ház falai között szabadegyetem is működött ekkor és új klubok is alakultak (bélyeggyűjtő, kertbarát, természetjáró stb). A művészeti munka terén elsőrendű feladat a szocialista-realista művészet megszerettetése, az ennek az esztétikumnak megfelelő műízlés kialakítása volt. Gyakori vendégszereplő volt a József Attila téren a Madách Színház, a Nemzeti Színház, a Filharmonikusok, nagy szovjet művészegyüttesek, a nézők között pedig sűrűn fordultak meg vezető politikusok. 1964-től a művelődési ház az egész kerületre kiterjedésű hatáskört nyert, innentől a ház feladata lett az állami ünnepségek megszervezése is helyi szinten (a Munka ünnepe, az Alkotmány ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja stb.) és ekkor indult el az Angyalföldi Napok c. programsorozat is.

A József Attila Művelődési KözpontSzerkesztés

1969–1985Szerkesztés

 
Színházterem az 1990-es években az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban

1969-től mint művelődési központ élt tovább az angyalföldi kultúrkomplexum, ami azt is jelentette, hogy közel megduplázódott a ház állami támogatása. Már mint művelődési központ élte át az intézmény az első demokratikus igazgató választást: a kerületi tanács 1972-ben írt ki először pályázatot az AJAMK igazgatói állására. Az intézmény feje ekkor Pardi Sándorné lett. Az ő igazgatósága alatt, régi képzőművészeti előzményekre támaszkodva, alakult meg 1975-ben a Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió, ami fővárosszerte elismert képzőművészeti képzést fémjelzett. Új lendületet kaptak a mozgásművészeti tanfolyamok is: balett, színpadi tánc, akrobatikus sztepp tánc, de még kondicionáló torna is indult a művelődési központban. Elindult a Humoristák és Karikaturisták Klubja, a korábbi bélyeggyűjtők, kertbarátok klubja is tovább élt, akik olyan önálló programokat is szerveztek, mint őszi terménybemutató vagy például befőttkiállítás. Ekkor alakult meg a máig töretlen sikerrel működő Helytörténeti Klub is, aminek alapítója Jelenics József volt. A ház nevéhez méltóan valóban központi szerepet töltött be a kerület és részben a főváros művelődésében, a lehető legváltozatosabb programokat kínálva, korszerű körülmények között. Üröm volt az örömben viszont, hogy 1972-ben már megmutatkozott, az épület megérett a felújításra. 1972-ben a színháztermet le kellett zárni, mert leszakadt a mennyezet egy része. Hosszas gyűjtögetés után 1978-ban meg is indult az épület teljeskörű felújítása. Mivel a rekonstrukciót szakaszosan tervezték, így a munkálatok egészen 1986-ig eltartottak. A kultúrvár ez alatt az idő alatt is zavartalanul működött, a Moholy Nagy Stúdió ekkorra vált a fővárosi vizuális nevelés bázisává, ahol már 10 tagozat működött, és az AJAMK adott otthont az első magyar bűvészversenynek is 1983-ban.

1985-től napjainkigSzerkesztés

 
Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ bejárata 1999-ben

1985-re befejeződött a 90 millió forintos felújítás, ekkorra készült el az épületet a kor ízlésének megfelelően modernné varázsoló üveg- és műanyaghomlokzat, ’86-ban pedig átadásra került az Angyalföldi Nézőtér névre keresztelt színházterem is. A ’80-as évek végén jelentkező pénzügyi nehézségek viszont az új ház működésére is rányomták bélyegüket. A rendszerváltás utáni gyármegszűnések, a megnövekedett munkanélküliség következtében a XIII. kerület lakossága erősen differenciálódott, s ez nagymértékben befolyásolta a fizetőképes kereslet alakulását is. A krízis kezelését Labáth Sándor (1991-től igazgató) egy új profil kialakításával vitte véghez sikeresen. A 90-es évek elejétől az AJAMK az iskolán kívüli képzés egyik fő területe lett Budapesten, később meg is alakult itt az Angyalföldi Általános Képzési Központ, ahol már egyetemi kiegészítő képzést is indítottak. A közművelés is zavartalanul folyt tovább, 1994-ben először rendezték meg az azóta is folyamatosan működő József Attila Napokat, illetve 40 év után először szintén ebben az évben került újra megrendezésre a Szent Mihály napi búcsú. 1996-tól Fenyves Kornél idejében újra a klasszikus közművelődési irány került előtérbe, megindult az Angyalföldi ősz, a Kerületi Nemzetiségek Kulturális Fesztiválja és a Kerületi Civil Szervezetek Napja rendezvénysorozat, amelyek máig élnek. A hagyományosnak mondható mozgásművészeti és vizuális nevelés természetesen töretlen maradt, Koltai Ottó bácsi tánciskolája ma is ismerősen csenghet a művelődési házba látogatónak. Tovább működött, s működik ma is, a Moholy Nagy Stúdió, számtalan tanfolyam és ismeretterjesztő előadássorozat vert tanyát ebben az időszakban is a házban. Se szeri, se száma ekkor a legkülönbözőbb művészeti és mozgás programoknak, színházi és zenei előadásoknak, gyermek és családi eseményeknek, s mindez a nagy kihasználtság hozzá is járult ahhoz, hogy 2005-re az épület újbóli rekonstrukciója elkerülhetetlenné vált.

2006. november 24-ére 1,6 milliárd forintos költségből visszaalakították az eredeti homlokzatot, teljesen újjáépítették a színháztermet, korszerűsítették a belső elrendezést, új tereket és termeket alakítottak ki, hogy mindenben egy teljesen új és modern épület szolgálja a kerület kulturális életét.

2008. január 1-jétől egy szerveződési forma, a XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. fogja össze (részben ismét) a kerület kulturális intézményeit: Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Iránytű - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Budapesti és Pest megyei ifjúsági szakmai módszertani központ, Láng Művelődési Központ, Újlipótvárosi Klub Galéria és a Vízöntő Pinceklub, melyeknek az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ lett a feje.

ForrásokSzerkesztés

  • Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára
  • Budapesti Művelődési Központ - A KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZAI BUDAPESTEN 4.
  • Jelenics József - Kultúrház a „város peremén”
  • Gellért Lajos, dr. Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet - A XIII. kerület, kezdetektől napjainkig
  • Juhász Katalin - Roboz László: Kerületünk hajdan és ma

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információSzerkesztés

Hanvai Sándor: A székesfővárosi V. kerületi Népház. Bp, 1911. Online