Budapest VIII. kerülete

budapesti kerület
(Józsefváros szócikkből átirányítva)

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros.

Budapest VIII. kerülete
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Corvin-negyed
Csarnoknegyed
Ganznegyed
Losoncinegyed
Kerepesdűlő
Magdolnanegyed
Népszínháznegyed
Orczynegyed
Palotanegyed
Századosnegyed
Tisztviselőtelep
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám 1081-1089
Polgármester Pikó András (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népesség76 916 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Rangsorban 9.
Népsűrűség11 213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest VIII. kerülete)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 04′ 12″
Budapest VIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VIII. kerülete témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A középkortól a török hódoltságigSzerkesztés

A pesti városfalon kívül, a Hatvani kapuból induló kerepesi- és a Kecskeméti kapuból induló szolnoki országutak közé eső terület már 12. században is lakott lehetett. A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy, a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el. Nagyjából a SOTE területén lehetett Ákosnyíre település, ami a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, bár utána a Nyulak-szigete kolostorának adományozta IV. Béla.[4] A Rákos-mezőn (ez a mai Astoria és az ELTE BTK területe) a ferencrendű szerzetesek a 13. század folyamán telepedtek le. Veronai Szent Péter vértanú tiszteletére szentelt templomukat és kolostorukat 12501260 között építtették. 1298-ban III. Endre koronázása alkalmával itt hallgattak misét az ország nagyjai. 1307-ben Károly Róbert megválasztása szintén a „Szent Péter templom mellett", tehát a Rákoson történt. A ferencesek temploma tehát mai helyén kellett, hogy álljon, mivel a Rákos-mező abban az időben kb. a mai Kossuth Lajos utca végénél kezdődött. A templomot a törökök 1541-ben elvették a ferencesektől és mecsetté alakították át. Temetőjükben a szerzeteseken és a világiakon kívül a Szt. Ferenc harmadik rendjéhez tartozó begina-apácák temetkeztek. A török hódoltság idején a törökök is ide temetkeztek.[5] A mai Kálvária tértől délre eső területeken – beleértve a Füvészkert és az Orczy-kert területét is – volt Mátyás király vadaskertje.[6]

17-18. századSzerkesztés

A terület a törökök elűzése után, egészen a mai Dózsa György út vonaláig Pest város Törvényszékének hatálya alá tartozott, így Pest külterületének számított. Az első, városfalakon túli építkezésre szóló engedélyek 1690-ből ismertek.[7]

A Rókus kápolnaSzerkesztés

Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711. szeptember 4-én avatták fel a Szent Rókus Fogadalmi Kápolnát, amely Pest első kápolnája volt a városfalakon kívül.

Az első betelepülőkSzerkesztés

Mária Terézia idején a Pacsirtamező (Lerchenfeld) és a Tavaszmező (Frühlingsfeld) közötti területre frankok, svábok és bajorok települtek be. Emléküket őrzi a Német utca elnevezése. A Tavaszmező utcát szlovákok, a Koszorú utca környékét magyarok, az attól keletre eső területeket rácok (szerbek) lakták, akik utóbbiak főleg szőlőt termesztettek errefelé. Erre utalt a Dankó utca régi elnevezése a Szőlőkert utca.[6]

A városi tanács 1766-ban a külterületeket a Kerepesi (ma Rákóczi) út vonalával két részre osztva, közigazgatásilag megszervezi a Felső- (északi) és a (déli) Alsó-külvárost.[5][8]

A névadásSzerkesztés

A 18. század második felére a Pacsirtamező – Tavaszmező – Keresztúri út (a mai Népszínház utca) – Rákos-árok közötti területen falusias település alakult ki, melynek 1777. november 7-én Mária Terézia engedélyezte, hogy fiáról Josephinumnak neveztessék(sic!) el.[6][7]

A Rókus kórház építéseSzerkesztés

A következő nagyobb járvány idején (173940), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt és évről évre bővült. Az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály jelenleg is működik – a Szent Rókus Kórház Európa egyik legrégebbi, nagy múltú egészségügyi intézménye, 2001 óta a Magyar Örökség része.

Az egykori Rákos-árok partján, a Rókus-mező déli részén, nagyjából azon a területen, ahol ma a Gutenberg tér és a Rákóczi tér helyezkedik el, téglavetők és -égetők működtek.[9] A Rókus kórház és a Palotanegyed azon házainak, melyek a 18. század végén, a 19. század elején épültek, a nagy része ebből a téglából épült.

1785-ben a városfal északnyugati csücske alól (a mai Erzsébet tér) a mai Teleki térII. János Pál pápa térRózsák tere által elfoglalt területre költöztették az állatvásárt.

A Szent József PlébániaSzerkesztés

A Pacsirtamező keleti oldalán (ma Horváth Mihály tér) Batthyány József hercegprímás Szent József titulussal 1777-ben plébániát alapít. Előzőleg domonkos és pálos szerzetesek miséztek a néhány száz, szétszórtan élő hívőnek a különféle (Rókus, Kálvária, Óhegyi) kápolnákban. Az új plébánia első temploma a mai helyén fából készült.[10] A kőtemplom építését 1797-ben kezdik meg Tallher József terve alapján és 1798-ban már használatba vették. A tornyok 1810-ben készültek el. Kasselik Fidél (1814), majd Barcza Elek (1891–95) az előzőleg klasszicista stílusú templomnak a millenniumra adja meg gazdag, neobarokk díszbe öltöztetett, mai alakját.[8]

A Nemzeti Múzeum és a PalotanegyedSzerkesztés

Az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum az 1832–36-os országgyűlés határozatára Pollack Mihály tervei alapján 1837 és 1847 között épült meg. Mögötte, az északon a Rákos-mező, keleten a Rókus-mező és a Rákos-árok, délen a Steinbruch- (Kőbánya) árok által határolt területen, főképp vályogból épült, földszintes porták álltak. Az 1838-as árvíz ezek nagy részét elmosta, ill. romba döntötte. Ezután kezdődött meg a felszabaduló telkeken, a később sokáig "mágnásnegyednek" csúfolt területen a paloták és nagypolgári bérházak építése. A Józsefváros 1850-re egy tizenhét és félezer lakosú kisvárossá nőtte ki magát. A parcellázásokból befolyt összegekből feltöltötték és rendezték a régi téglavető és téglaégető területeket, betemették a Rákos árkot. 1873-ban, a főváros egyesítésekor Józsefvárosnak 8 tere és 62 utcája volt.

A LudovikaSzerkesztés

Az 1808. évi 7. tc. határozott a Magyar Hadi Akadémia alapításáról. A királyi tanács a hadsereg egységét féltve ott gáncsolta az akadémia ügyét, ahol csak tudta. 1829-ben a báró Orczy-család kedvezményes áron eladta az Üllői út mentén fekvő parkszerű kertjét, amelyben üvegházak és kerti épületek is álltak. Festetics Antal gróf olcsón, Pest városa pedig ingyen engedte át szomszédos telkét. Az összesen 27 hektáros területen az 1830. június 28-án tartott ünnepélyes alapkőletétellel indult meg az építkezés. A terveket Pollack Mihály készítette, a kivitelezést Gömöry Károly építőmester vezette. 1836 végén elkészült a 124 szobát, 37 tantermet, 17 konyhát, 62 éléskamrát, lovardát és kápolnát magában foglaló épületkomplexum. Az angolpark-jellegű Orczy-kert, benne a több mint egy holdas tóval, továbbra is nyitva állt a sétálók előtt. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején az üres házba menekítették a saját épülettel még nem rendelkező Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, és átmenetileg itt szállásolták el a hajléktalanná vált pestiek ezreit is. A következő országgyűlések újra és újra követelték az akadémia megnyitását, de mivel az oktatási rendszer és a tanítási nyelv kérdésében mindkét fél mereven ragaszkodott álláspontjához, egy lépést sem haladt előre az ügy. Végül csak 1872. november 1-én, nyolc évtizedes huzavona után kezdte meg működését falai között a Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémia, amely a közös hadsereg kiegészítő részét alkotó honvédség számára képzett tiszteket.

Nemzeti- és Népszínház, valamint Színészeti TanodaSzerkesztés

Az első Nemzeti Színház (ekkor még Pesti Magyar Színház néven) az Astoria Józsefvárosi sarkán nyitotta meg kapuit 1837. augusztus 22-én. 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908. nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” a Népszínházat bérelték ki. A mai Blaha Lujza téren felépült Népszínház 1875. október 15-i ünnepélyes avatását személyes jelenlétével tüntette ki Ferenc József király és Rudolf trónörökös is. Megnyitása után húsz évig virágzott itt a népi színjátszás, majd a közönség igényét követve, helyét a színház repertoárjában az operett vette át. Máder Rezső, a m. kir. operaház igazgatója a színház bérleti jogát 1907. október 1-én kapta meg, azonban fél év után sehogy nem tudta költségeit kitermelni, így a bérbeadó bizottmány elfogadta a kormány ajánlatát és a 10 éves időszakból fennmaradó időre a Nemzeti Színházzal kötött bérleti szerződést úgy, hogy az mind a csődbe jutott igazgatóknak, mind az színházat tulajdonló alapítványnak is előnyös volt. A bérletet ezután többször meghosszabbították, egészen 1947-ig, amikor a színházat államosították. A társulat végül 56 éven át játszott itt, majd 1965-ben az épületet lebontották. I. Ferenc József 1863. május 10. napján elrendelte a művészi erők gyarapításának céljából egy Színészeti Tanoda felállítását. Ez az akkori Nemzeti Színház melletti bérházban kezdte meg működését, majd hosszas hányattatás után 1905-ben költözhetett állandó otthonba az ekkor már Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiának nevezett intézmény.

VIII. kerületSzerkesztés

Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésekor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. A kerület számozása és határai ezután, ellentétben a többi kerülettel, már sem az 1930-as, sem az 1950-es bővítés és átszabás során sem módosult.

Egyetemek a JózsefvárosbanSzerkesztés

A Királyi Magyar Tudományegyetem első fakultása, amely a Józsefvárosba költözött az orvosi volt. Ez az Astorián álló Nemzeti színház mögött, a Kiskörúton kapott helyet, ami viszont már a beköltözéskor kicsinek bizonyult, így az orvosi karnak csak az 1873-ban építeni kezdett Üllői úti épülettömbök jelentenek majd hosszabb időre megoldást.[11] 1871-ben a Trefort-kertben felépült a Vegytani Intézet, majd 1881-ben a Múzeum körúton a Műegyetemnek szánt épület, amibe végül a Bölcsészkar költözik be. 1978-ban készült el a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET), ami sokáig a SOTE jelképe volt és a maga 89 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete.

A mai Népszínáz utca és József körút sarkán 1879-ben alapították meg a Budapesti Állami Közép-Ipartanodát, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét.

Az 1898-ban alapított Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola egy bérházban működött a Kisfaludy utca 26. szám alatt, amíg 1901-ben Pártos Gyula építőművész tervei alapján fel nem épült a Tavaszmező utcai épület. Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve: Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Az iskola neve 1941-ben ismét változott, ekkor Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskolára. 1955-ben technikum, 1962-ben felsőfokú technikum lett. 1969-ben azután főiskolává alakították, így lett Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Ma a Bánkival együtt az Óbudai Egyetem része.

A rendszerváltás után megalapított egyházi egyetemek, így a Pázmány Péter Katolikus- és a Károli Gáspár Református Egyetem egyes karai is a Józsefvárosban kerültek elhelyezésre.

A 2002-ben alapított Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem a Pollack Mihály téri Festetics-palotában került elhelyezésre.

A kerület legújabb egyeteme a 2011-ben alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely U alakban öleli körbe az Orczy-kertet.

FöldrajzSzerkesztés

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest VII. kerülete, északról Budapest XIV. kerülete, keletről Budapest X. kerülete, délnyugatról Budapest IX. kerülete, nyugatról Budapest V. kerülete határolja.

Közigazgatás és politikaSzerkesztés

1949-ig a kerületet elöljárók vezették, akiket a "Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól" szóló 1893. évi XXXIII. törvénycikk 5.§-a alapján élethosszig nevezett ki a főváros törvényhatósági bizottsága.[12] Az utolsó elöljáró Lakatos Imre volt.[13]

1950-ben átalakították a közigazgatást. Az elöljáróságokból kerületi Tanácsok lettek. A VIII. kerületi Tanács első elnöke Barabás Bertalanné gépmunkás lett.

A kerület lakosai először 1990-ben választhatták meg (közvetve) a polgármesterüket. A képviselőtestület a kerület első polgármesterének az SZDSZ frakcióvezetőjét, Koppány Zoltánt választotta. Koppány és fideszes alpolgármestere Lőrinczi Reich József ellen, a pénzügyi fegyelem megsértése és korrupciós ügyek miatt fegyelmi eljárást folytatott a képviselőtestület, majd el is marasztalta őket. Emiatt kihátrált mögülük az SZDSZ frakció és a Fidesz felmondta a koalíciós együttműködést. Ennek hatására mindketten lemondtak tisztségükről. Ezután csak hosszas huzavona után sikerült polgármestert választani a kerület élére.[14] A kerület új polgármestere 1993-tól bő másfél évtizeden át Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről.[15] Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. Helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. 2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 27-ről 17 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből áll. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[16] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[17] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. 2018-ban Kocsis Máté lemondott a polgármesterségről, mivel országgyűlési képviselő lett, és ezzel időközi választást kellett kiírni, amelyet Sára Botond (Fidesz) alpolgármester nyert meg.[18] A 2019-es önkormányzati választásokat az összellenzéki Pikó András nyerte meg, így ő váltotta Sára Botondot a polgármesteri székben.[19]

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és Kiskörút közötti részén.

PolgármesterekSzerkesztés

Név Párt Terminus Megjegyzés
Koppány Zoltán SZDSZ 1990 – 1992 Az 1990-es választási eredmények:[20]
Csécsei Béla SZDSZ 1993 – 2009 Az 1993-as időközi választási eredmények:
Az 1994-es választási eredmények:[21]
Az 1998-as választási eredmények:[22]
SZDSZ-MSZP A 2002-es választási eredmények:[23]
SZDSZ A 2006-os választási eredmények:[24]
Dr. Kocsis Máté Fidesz-KDNP 2009 – 2018 A 2009-es időközi választási eredmények:[25]
A 2010-es választási eredmények:[26]
Dr. Kocsis Máté Sándor A 2014-es választási eredmények:[27]
Dr. Sára Botond Fidesz-KDNP 2018 – 2019 A 2018-as időközi választási eredmények: [28]
Pikó András Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 2019 – A 2019-es választási eredmények:[2]

Időközi polgármester-választások a kerületbenSzerkesztés

A kerületben a rendszerváltás óta eltelt időszakban eddig három ízben kellett időközi polgármester-választást tartani: 1993-ban, 2009-ben és 2018-ban. Ezek közül az elsőre azért volt szükség, mert az 1990-ben megválasztott Koppány Zoltán 1992. október 19-én benyújtotta lemondását Demszky Gábor főpolgármesternek.[14] 2009. november 22-én is hasonló okból került sor az időközi választásra: az 1993-ban megválasztott, majd négy ciklusra újraválasztott Csécsei Béla 2009. szeptember 2-án leköszönt posztjáról, megromlott egészségügyi állapotára hivatkozva.[29] Ugyancsak lemondás volt az oka a 2018. július 8-i időközi választásnak: ezúttal dr. Kocsis Máté vált meg a polgármesteri széktől, 2018. április 17-ével, de ő azért, mert a 2018-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri szerepkörrel, és ő a parlamenti munkát választotta.[30]

A 2019-es önkormányzati választás eredményeSzerkesztés

A képviselő-testület összetétele (2019 - )
  
18 képviselő az alábbiak szerint:
Jelölt neve     Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pikó András Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 11 241 49,6%
Sára Botond Fidesz-KDNP 10 972 48,42%
Suda Dezső Független 229 1,01%
Körmendi Gábor Attila KÉP 118 0,52%
Fehérvári Zsolt Munkáspárt 102 0,45%
Összesen 22 6621 100%

1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 332[31]

Országgyűlési képviselőkSzerkesztés

A VIII. kerület két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 1. sz. és a Budapesti 6. sz.-hoz.

Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület

Név Párt Terminus Választókerület Megjegyzés
Rogán Antal Fidesz-KDNP 2014 – 2018 Budapesti 1. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[32]
Csárdi Antal Zöldek 2018 – Budapesti 1. sz. A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[33]

Budapesti 6. sz. országgyűlési egyéni választókerület

Név Párt Terminus Választókerület Megjegyzés
Vas Imre Fidesz-KDNP 2014 – 2018 Budapesti 6. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[34]
Kocsis Máté Fidesz-KDNP 2018 – Budapesti 6. sz. A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[35]

VárosrészeiSzerkesztés

 
József körút – 1917

A kerületnek korábban négy városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[36]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet,[1] így jött létre a Corvin-negyed, a Csarnoknegyed, a Ganznegyed, a Losoncinegyed, a Magdolnanegyed, a Népszínháznegyed, az Orczynegyed, a Palotanegyed és a Századosnegyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

GazdaságSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Józsefváros lakónépessége 2011. január 1-jén 76 250 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,4%-át tette ki. Józsefváros, Budapest harmadik legsűrűbben lakott kerülete, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 11 131 volt. Józsefváros népességének korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 15%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya se előnyös, ugyanis ezer férfira 1151 nő jut. 2009-ben a férfiaknak 69,9, a nőknek 76,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartamuk.[37] A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,9%-a, mintegy 9 086 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Józsefváros lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1910-ig. A közlekedési infrastruktúra kiépülése, és a fejlődő ipar is hozzájárult a pozitív folyamathoz. Az 1910-es éveket követő gazdasági pangás következtében a növekedés megtorpant. A legtöbben 1941-ben éltek a kerületben, 165 058-an. Az 1940-es évektől egészen napjainkig csökken a kerület népessége, ma már kevesebben laknak Józsefvárosban, mint 1890-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló józsefvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben még a református és az evangélikus.

Lakosságszám[38]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 42 331 —    
1880 65 083 4,30%
1890 94 528 3,73%
1900 141 056 4,00%
1910 164 255 1,52%
1920 158 765 −0,34%
1930 154 485 −0,27%
1941 165 058 0,60%
1949 139 673 −2,09%
1960 142 783 0,20%
1970 139 000 −0,27%
1980 110 532 −2,29%
1990 92 386 −1,79%
2001 81 787 −1,11%
2011 76 250 −0,70%
2020 76 653 0,06%

Etnikai összetételSzerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[39]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Cigány 3050
  Német 998
  Román 622
  Kínai 547
  Arab 301
  Orosz 254

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 81 787 fő volt, ebből a válaszadók 78 663 fő volt, 73 388 fő magyarnak, míg 2771 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 659 fő német, 443 fő kínai, 249 fő szlovák, 223 fő román, 112 fő arab etnikumúnak vallotta magát.[40]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 76 250 fő volt, ebből a válaszadók 67 836 fő volt, 58 750 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[41] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a románok (622 fő), arabok (301 fő) és az oroszok (254 fő) száma nőtt. A román nemzetiségűek és az arabok száma megháromszorozódott. Kismértékben nőtt a cigányok (3050 fő), németek (998 fő) és a kínaiak (547 fő) száma. A magukat szlováknak vallók száma (161 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt.[42] A budapesti kerületek közül, a Józsefvárosban él a legtöbb magát cigánynak valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak               Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[43] 89,73% 3,38% 0,80% 0,27% 0,54% 0,13% - 5,15% 100%
2011[44] 77,04% 4% 1,30% 0,81% 0,71% 0,39% 0,33% 15,42% 100%

Vallási összetételSzerkesztés



 

VIII. kerület lakóinak vallási összetétele 2011-ben[45]

  Római katolikusok (26,7%)
  Reformátusok (8,5%)
  Evangélikusok (1,3%)
  Izraeliták (0,5%)
  Buddhisták (0,3%)
  Muszlimok (0,3%)
  Egyéb (2,8%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (21,4%)
  Nem válaszolt (37%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Józsefvárosban a lakosság több mint fele (64,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[46] A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (46,6%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 36 639 fő, míg a görögkatolikusok 1427 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 026 fő) és evangélikusok (1742 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (190 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 480 fő. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,3%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,9%-a vallotta magát.[46]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a Józsefvárosban a lakosság kevesebb mint fele (41,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[45] Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legszámosabb vallási csoport a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (27,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel felére esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 325 fő, míg a görögkatolikusok 704 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (6504 fő) és evangélikusok (1018 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (215 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Közülük kiemelkedő a Jehova tanúi (439 fő) és a Hit Gyülekezete (260 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 340 fő. A kerületben emelkedett a buddhizmus hitvallók (254 fő), illetve az iszlám hitvallók (235 fő) száma. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (37%), tíz év alatt a duplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 21,4%-a vallotta magát.[45]

KözlekedésSzerkesztés

Metróállomások a kerületbenSzerkesztés

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
  Astoria 1970. április 3.   47, 48, 49
  74
  5, 7, 8E, 9, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
  907, 908, 909, 914A, 914, 914A, 916, 931, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
  Blaha Lujza tér 1970. április 3.   4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
  74
  5, 7, 7E, 8E, 99, 108E, 110, 112, 133E, 178, 217E
  907, 908, 923, 931, 956, 973, 990
 
 
Keleti pályaudvar 1970. április 3.  
2014. március 28.  
  2M, 24
  73M, 76, 78, 79M, 80
  5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
  907, 908, 931, 956, 973, 990
   G10   S25   S60   G60   Z60   S80   G80   Z80  IC, EC, EN, InterRégió, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat,  
  Puskás Ferenc Stadion 1970. április 3.   1, 1M
  75, 77, 80
  95, 130, 195
  901, 908, 918, 931, 956, 990
  396, 397, 398, 399, 400, 402, 410, 412, 414, 422, 424, 430, 432, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 485, 486
  1020, 1021, 1024, 1031, 1032, 1034, 1037, 1039, 1040, 1045, 1046, 1049, 1050, 1051, 1052, 1054, 1057, 1060, 1061, 1063, 1067, 1068, 1069, 1070, 1074, 1075, 1076, 1077, 1078
  Népliget 1980. március 29.   1, 1M
  901, 914, 914A, 918, 950, 950A
  607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 656, 660, 661, 705
  1080, 1081, 1085, 1087, 1090, 1092, 1094, 1110, 1113, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1184, 1185, 1188, 1190, 1193, 1194, 1201, 1202, 1205, 1206, 1212, 1216, 1229, 1230, 1240, 1244, 1251, 1253, 1254, 1257, 1268
  Nagyvárad tér 1976. december 31.   2M, 24
  281
  914, 914A, 950, 950A
  Klinikák 1976. december 31.   914, 914A, 950, 950A
  Corvin-negyed 1976. december 31.   4, 6
  914, 914A, 923, 950, 950A, 979, 979A
 
 
Kálvin tér 1976. december 31.  
2014. március 28.  
  47, 48, 49
  83
  9, 15, 115
  909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
  Rákóczi tér 2014. március 28.   4, 6
  923
  II. János Pál pápa tér 2014. március 28.   28, 28A, 37, 37A, 62
  99, 217E

KultúraSzerkesztés

Múzeumok, gyűjteményekSzerkesztés

Talált történetek kiállításmegnyitó a Müsziben
 
Pillanatkép a Szövetkezeti Szubsztancia előadásból

KözoktatásSzerkesztés

A Józsefváros jelentősebb közoktatási intézményei:

Egyetemi, főiskolai karokSzerkesztés

Fontosabb közterületekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

Józsefváros partnerkapcsolatot ápol a bécsi Josefstadttal és a temesvári Józsefvárossal.[47]

KépgalériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  4. Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu pp. 458. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  5. a b Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története (80. old.), mek.oszk.hu - 1933
  6. a b c Pilinyi Péter, Gavlik István (2004. március 3.). „Józsefváros” (PDF). Budapesti Históriák. (Hozzáférés ideje: 2021. március 11.)  
  7. a b Budapest (1775) • Pest és környékének áttekintő térképe | Mapire - Történelmi Térképek Online (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  8. a b Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. web.archive.org, 2009. november 4. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  9. Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (26. oldal) Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, Bevezető a „Kültelki színhazak műsora" című sorozathoz - 1986.
  10. Budapest (1785) • Pest belterületének kataszteri térképe | Mapire - Történelmi Térképek Online (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  11. A Semmelweis Egyetem részletes története (magyar nyelven). semmelweis.hu. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  12. 1893. évi XXXIII. törvénycikk Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  13. Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946) | Library | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  14. a b Önkormányzati válság a Józsefvárosban | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  15. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  16. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  17. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  18. Tamás, Német. „A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere”, 2018. július 8. (Hozzáférés ideje: 2018. július 8.) (magyar nyelvű) 
  19. Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  20. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  21. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  22. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  23. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  24. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  25. Budapest VIII. kerületének időközi polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. november 22. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  26. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  27. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  28. A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere. Index.hu, 2018. július 8. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  29. https://www.origo.hu/itthon/20090902-lemondott-csecsei-bela-jozsefvaros-polgarmestere.html
  30. Csendben lemondott Kocsis Máté, és ő még csak a kezdet, 2018. április 24. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  31. [1]
  32. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E01/evkjkv.html
  33. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=1
  34. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E06/evkjkv.html
  35. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=6
  36. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  37. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/varhatoelet10.pdf
  38. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  39. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  40. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  41. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  42. [2]
  43. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  44. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  45. a b c http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  46. a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  47. Martin Putschögl: Revolution in der Josefstadt (német nyelven). Der Standard, 2009. március 30. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés