Főmenü megnyitása

Budapest VIII. kerülete

budapesti kerület
(Józsefváros szócikkből átirányítva)

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros. Nevét 1777-ben kapta, különböző források szerint vagy az abban a korszakban épült plébániatemplom védőszentje, Szent József[3][4][5] (Jézus nevelőapja[6]), vagy József trónörökös után,[6][7][8] de van olyan feltevés is, mely szerint az elnevezés egyszerre mindkét személyre utal.[9]

Budapest VIII. kerülete
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Corvin-negyed
Csarnoknegyed
Ganznegyed
Losoncinegyed
Kerepesdűlő
Magdolnanegyed
Népszínháznegyed
Orczynegyed
Palotanegyed
Századosnegyed
Tisztviselőtelep
[1]
Irányítószám 1081-1089
Polgármester Pikó András
Országgyűlési képviselő Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népesség76 446 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Rangsorban 9.
Népsűrűség11 213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″
Budapest VIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VIII. kerülete témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest VII. kerülete, északról Budapest XIV. kerülete, keletről Budapest X. kerülete, délnyugatról Budapest IX. kerülete, nyugatról Budapest V. kerülete határolja.

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

A kerület polgármestere 1993 óta Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről,[10] helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. 2018-ban Kocsis Máté lemondott a polgármesterségről, mivel országgyűlési képviselő lett, és ezzel időközi választást kellett kiírni, amelyet Sára Botond (Fidesz) alpolgármester nyert meg.[11]

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és Kiskörút közötti részén.

VárosrészeiSzerkesztés

 
József körút – 1917

A kerületnek korábban négy városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[12]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet,[1] így jött létre a Corvin-negyed, a Csarnoknegyed, a Ganznegyed, a Losoncinegyed, a Magdolnanegyed, a Népszínháznegyed, az Orczynegyed, a Palotanegyed és a Századosnegyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

GazdaságSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Józsefváros lakónépessége 2011. január 1-jén 76 250 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,4%-át tette ki. Józsefváros, Budapest harmadik legsűrűbben lakott kerülete, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 11 131 volt. Józsefváros népességének korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 15%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya se előnyös, ugyanis ezer férfira 1151 nő jut. 2009-ben a férfiaknak 69,9, a nőknek 76,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartamuk.[13] A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,9%-a, mintegy 9 086 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Józsefváros lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1910-ig. A közlekedési infrastruktúra kiépülése, és a fejlődő ipar is hozzájárult a pozitív folyamathoz. Az 1910-es éveket követő gazdasági pangás következtében a kerület népessége megtorpant. A legtöbben 1941-ben éltek a kerületben, 165 058-an. Az 1940-es évektől egészen napjainkig csökken a kerület népessége, ma már kevesebben laknak Józsefvárosban, mint 1890-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló józsefvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református és az evangélikus.

Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 42 331 —    
1880 65 083 4,30%
1890 94 528 3,73%
1900 141 056 4,00%
1910 164 255 1,52%
1920 158 765 −0,34%
1930 154 485 −0,27%
1941 165 058 0,60%
1949 139 673 −2,09%
1960 142 783 0,20%
1970 139 000 −0,27%
1980 110 532 −2,29%
1990 92 386 −1,79%
2001 81 787 −1,11%
2011 76 250 −0,70%
2018 76 446 0,04%
 


Etnikai összetételSzerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[15]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Cigány 3 050
  Német 998
  Román 622
  Kínai 547
  Arab 301
  Orosz 254

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 81 787 fő volt, ebből a válaszadók 78 663 fő volt, 73 388 fő magyarnak, míg 2 771 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 659 fő német, 443 fő kínai, 249 fő szlovák, 223 fő román, 112 fő arab etnikumúnak vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 76 250 fő volt, ebből a válaszadók 67 836 fő volt, 58 750 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[17] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a románok (622 fő), arabok (301 fő) és az oroszok (254 fő) száma nőtt. A román nemzetiségűek és az arabok száma megháromszorozódott. Kismértékben nőtt a cigányok (3050 fő), németek (998 fő) és a kínaiak (547 fő) száma. A magukat szlováknak vallók száma (161 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt.[18] A budapesti kerületek közül, a Józsefvárosban él a legtöbb magát cigánynak valló nemzetiségi.


Nemzetiségi eloszlás
Időszak               Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[19] 89,73% 3,38% 0,80% 0,27% 0,54% 0,13% - 5,15% 100%
2011[20] 77,04% 4% 1,30% 0,81% 0,71% 0,39% 0,33% 15,42% 100%

Vallási összetételSzerkesztés



 

VIII. kerület lakóinak vallási összetétele 2011-ben[21]

  Római katolikusok (26,7%)
  Reformátusok (8,5%)
  Evangélikusok (1,3%)
  Izraeliták (0,5%)
  Buddhisták (0,3%)
  Muszlimok (0,3%)
  Egyéb (2,8%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (21,4%)
  Nem válaszolt (37%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Józsefvárosban a lakosság több mint fele (64,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[22] A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (46,6%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 36 639 fő, míg a görögkatolikusok 1427 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 026 fő) és evangélikusok (1742 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (190 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 480 fő. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,3%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,9%-a vallotta magát.[23]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a Józsefvárosban a lakosság kevesebb mint fele (41,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[24] Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legszámosabb vallási csoport a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (27,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel felére esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 325 fő, míg a görögkatolikusok 704 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (6504 fő) és evangélikusok (1018 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (215 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Közülük kiemelkedő a Jehova tanúi (439 fő) és a Hit Gyülekezete (260 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 340 fő. A kerületben emelkedett a buddhizmus hitvallók (254 fő), illetve az iszlám hitvallók (235 fő) száma. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (37%), tíz év alatt a duplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 21,4%-a vallotta magát.[25]

KözlekedésSzerkesztés

Metróállomások a kerületbenSzerkesztés

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
  Astoria 1970. április 3.   47, 47B, 48, 49
  74
  5, 7, 8E, 9, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
  907, 908, 909, 914A, 914, 914A, 916, 931, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
  Blaha Lujza tér 1970. április 3.   4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
  74
  5, 7, 7E, 8E, 99, 108E, 110, 112, 133E, 178, 217E
  907, 908, 923, 931, 956, 973, 990
 
 
Keleti pályaudvar 1970. április 3.  
2014. március 28.  
  24
  73, 76, 78, 79, 80, 80A
  5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
  907, 908, 931, 956, 973, 990
   G10   S25   S60   G60   Z60   S80   G80  IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, nemzetközi IC, nemzetközi gyorsvonat,  
  Puskás Ferenc Stadion 1970. április 3.   1
  75, 77, 80, 80A
  95, 130, 195
  901, 908, 918, 931, 937, 956, 990
  396, 397, 398, 399, 400, 402, 410, 412, 414, 422, 424, 430, 432, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 485, 486
  1020, 1021, 1024, 1031, 1032, 1034, 1035, 1037, 1039, 1040, 1045, 1046, 1049, 1050, 1052, 1054, 1057, 1059, 1060, 1061, 1063, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1075, 1076, 1077, 1078
  Népliget 1980. március 29.   1
  254M
  901, 914, 914A, 918, 937, 950, 950A
  607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 660, 661, 705
  1080, 1081, 1082, 1085, 1087, 1088, 1090, 1092, 1093, 1094, 1100, 1101, 1110, 1111, 1113, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1163, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1185, 1188, 1190, 1193, 1194, 1201, 1202, 1205, 1206, 1212, 1224, 1229, 1230, 1240, 1242, 1244, 1251, 1253, 1268, 1269
  Nagyvárad tér 1976. december 31.   24
  254M, 281
  914, 914A, 950, 950A
  Klinikák 1976. december 31.   914, 914A, 950, 950A
  Corvin-negyed 1976. december 31.   4, 6
  914, 914A, 923, 950, 950A, 979, 979A
 
 
Kálvin tér 1976. december 31.  
2014. március 28.  
  47, 47B, 48, 49
  83
  9, 15, 115
  909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
  Rákóczi tér 2014. március 28.   4, 6
  923
  II. János Pál pápa tér 2014. március 28.   28, 28A, 37, 37A, 62
  99, 217E

KultúraSzerkesztés

Múzeumok, gyűjteményekSzerkesztés

Talált történetek kiállításmegnyitó a Müsziben
 
Pillanatkép a Szövetkezeti Szubsztancia előadásból

KözoktatásSzerkesztés

Egyetemi, főiskolai karokSzerkesztés

Fontosabb közterületekSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Bécs VIII. kerületét szintén Józsefvárosnak (Josefstadt) hívják.

KépgalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (26. oldal) Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, Bevezető a „Kültelki színhazak műsora" című sorozathoz - 1986.
  4. Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története (80. old.), mek.oszk.hu - 1933
  5. Józsefvárosi lexikon. Budapest, 1970. XI. old.
  6. a b Vasárnapi Ujság 42. évf. 19. sz. Kazár Emil: A józsefvárosi templom falfestményei Roskovics Ignácztól. (299. oldal) - 1895. május 12.
  7. Berza László: Budapest lexikon I-II. - 1993
  8. Erdő Péter mutatott be szentmisét Józsefvárosban, jozsefvaros.hu - 2015. március 23.
  9. Születésnapi ünnepség a Turay Színházban, jozsefvaros.hu - 2014. november 08.
  10. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  11. Tamás, Német. „A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere”, 2018. július 8. (Hozzáférés ideje: 2018. július 8.) (hu nyelvű) 
  12. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  13. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/varhatoelet10.pdf
  14. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  15. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  18. [1]
  19. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  20. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  21. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  22. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  23. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  24. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  25. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/

ForrásSzerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozásokSzerkesztés