A Jacobi-mátrix egy vektorértékű függvény elsőrendű parciális deriváltjait tartalmazó mátrix.

Definíció szerkesztés

Legyen   az n dimenziós euklideszi térből az m dimenziós euklideszi térbe képező differenciálható függvény. (Ha n = m, akkor f egy vektormezőt határoz meg.) Ekkor a vektorértékű   függvény egyes komponensei:

 ,

azaz

 ,

ahol f1, f2, ... , fm koordinátafüggvények skalár-értékű n-változós függvények, azaz   (i = 1, 2, ..., m).

Ezen m darab n-változós függvény parciális deriváltjaiból egy m×n-es mátrixot képezhetünk:

 .

Ezt hívjuk a Jacobi-mátrixnak, melynek elemei maguk is skalár-értékű n-változós függvények.

Felírható még úgy is, hogy

 ,

ahol grad(.) a gradiensfüggvény.

Továbbá J egy   függvény mátrixos felírása:  , ahol J(a) egy konkrét számokat tartalmazó m×n-es mátrix lesz, ha egy adott a = (a1, a2, ... , an)  -beli pont koordinátáit behelyettesítjük J minden egyes (i, j) pozícióban lévő   parciális deriváltfüggvényébe:

 .

A Jacobi-determináns a Jacobi-mátrix determinánsa.

Alkalmazása szerkesztés

A Jacobi-mátrix az egyváltozós skalárfüggvények deriváltjának fogalmát terjeszti ki vektormezőkre, ahogy a gradiens a skalármezőkre teszi ugyanezt. Ha lineáris transzformációként fogjuk fel, akkor J adja meg az f függvény legjobb lineáris közelítését egy adott   pont körül abban az értelemben, hogy a Taylor-sorhoz hasonlóan elsőrendben:

 .

Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Jacobi-mátrix megadja, hogy lokálisan hogyan viselkedik az f függvény, mennyire simul rá f(x0)-ban a képhalmazát érintő hipersíkra.

A Jacobi-mátrix megjelenik az implicitfüggvény-tételben és az inverzfüggvény-tételben.

Példa szerkesztés

Legyen   a  

képlettel megadott háromváltozós függvény.

Akkor

 
 
 

és így a függvény Jacobi-mátrixa

 

Megjegyzés szerkesztés

Ha az összes f1, f2, ... , fm koordinátafüggvény lineáris, akkor J-ben az összes parciális derivált konstans, J egy közönséges mátrix, J(a) pedig nem függ a-tól.

Lásd még szerkesztés