Jakabffy Zoltán
Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31.[5] – Budapest, 1947. március 7.)[6] magyar építész. Az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója.
| Jakabffy Zoltán | |
| Született | Jakabffy Zoltán Géza 1877. december 31.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1947. március 7. (69 évesen)[2] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Papp Julianna Erzsébet (h. 1912–1937) |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1901) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (D-540. fülke)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja szerkesztés
Az erdélyi örmény nemesi Jakabfi (Hágopsáján) család leszármazottja.[7][8] A család 1760-ban kapott nemesi címet.
Élete, munkássága szerkesztés
Jakabffy Ferenc (1848–1913)[9] építész, országgyűlési képviselő és Jakabffy Beatrix (1844–1933)[10] gyermekeként született. Műegyetemi tanulmányait követően Czigler Győző professzor mellett dolgozott. Életművében a veszprémi, a zalaegerszegi, a szombathelyi kórház és a budapesti Erzsébet Szálló[11] építése a legjelentősebb.
A Szombathely város és Vas megye részére épülő közkórház tervpályázatán első díjat, majd megbízást nyert. A kórház nagyságrendjével az 1920-as évek egyik legjelentősebb építészeti alkotása magyar vidéki városban (1925–1927). Elrendezésével a kórház átmenetet képvisel a korabeli pavilonos rendszer és a későbbi, egy tömbbe foglalás között. A főépület alaprajza a szélesen kitáruló, erősen tagolt kompozíciónak megfelelően a kórház osztályait középső és két oldalszárnyra, valamint az ezekből kiinduló, zárt udvart körbefogó épületnyúlványokra osztja szét. A belső udvarba pergolás bejárón keresztül jutunk.
Rerrich Béla találóan jellemezte: ... „az egyszerű, világos alaprajzból barátságos, kedves külső megoldások alakulnak ki a tervező kezében. Kiindulói a Louis seize és a Biedermeier, de nem utánérzése, kópiája meglévő építményeknek, hanem ezeknek az irányoknak egyéni megérzésében való interpretációja. Homlokzatai újak, derűsek, de egyúttal meghitt ismerősök, mint a társaságban az olyan emberek, akik újak és ismeretlenek előttünk és mégis, mintha régi barátokat látnánk bennük, egyszerre megszeretjük őket, mert szerények, őszinték, finomak és derűsek – és becsületes benyomást tesznek ránk. És Jakabffy munkái nemcsak alaprajzi kompozíciójukban ilyenek, de elsősorban homlokzati megoldásukban is: nyugalommal, szeretettel, gondossággal és becsületességgel megoldottak. Mikor ezeket a munkákat nézegetjük, mintha éreznők, hogy ez az építész a régiek módjára jutott el idáig: megtanulta a mesterséget alaposan és ösztönös, eredeti és egyéni ízléssel űzi.”
Hozzájárulása az építészet fejlődéséhez szerkesztés
„…Rerrích Bélának, aki az építészeti haladás különféle útjaival kísérletező, kimagasló képességű és teljesítményű építész volt, ezen szavai legalább olyan jellemzőek a kor építészeti szemléletére, mint a Vas megyei kórház eklektikus homlokzatai: a neobarokk formák mögött tükrözik a formakeresés szándékát, az útkeresés mellett a mesterségbeli tudásba való kapaszkodást; az alaprajz elsőbbségének elismerésével előrevetítik a funkcionalizmust, ugyanakkor magyarázatot kívánnak szolgáltatni olyan formákhoz, melyek korszerűségéről már maguk sem lehettek meggyőződve. Jakabffy más munkái - Berey Lajos építőmester irodaháza (1924) és Száva Sándor lakóháza - még kötöttebb, neobarokk stílusú homlokzatokkal épültek. Életművéhez tartozik az ankarai magyar követség épülete is.”
(M.M.1919–1945)
Források és szakirodalom szerkesztés
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers
- Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-336-121-4
- Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között – Műszaki K. Bp. 1986 – ISBN 963-10-6505-7
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) – Akadémiai K. Bp.1985. – ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06901.htm, Jakabffy Zoltán, 2017. október 9.
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Józsefvárosi római katolikus keresztelési akv. 113/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 460/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Jakabfi család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ Jakabffy Ferenc gyászjelentése (1913). (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Jakabffy Ferencné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Károlyi utca 5. sz.
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.