Főmenü megnyitása

Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31.1945. március 7.) magyar építész. Az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója.

Jakabffy Zoltán
Született 1877. december 31.
Budapest
Elhunyt 1945. március 7. (67 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Zoltán témájú médiaállományokat.
Régi kórház (Zalaegerszeg)

Élete, munkásságaSzerkesztés

Műegyetemi tanulmányait követően Czigler Győző professzor mellett dolgozott. Életművében a veszprémi, a zalaegerszegi, a szombathelyi kórház és a budapesti Erzsébet Szálló[1] építése a legjelentősebb.

A Szombathely város és Vas megye részére épülő közkórház tervpályázatán első díjat, majd megbízást nyert. A kórház nagyságrendjével az 1920-as évek egyik legjelentősebb építészeti alkotása magyar vidéki városban (1925–1927). Elrendezésével a kórház átmenetet képvisel a korabeli pavilonos rendszer és a későbbi, egy tömbbe foglalás között. A főépület alaprajza a szélesen kitáruló, erősen tagolt kompozíciónak megfelelően a kórház osztályait középső és két oldalszárnyra, valamint az ezekből kiinduló, zárt udvart körbefogó épületnyúlványokra osztja szét. A belső udvarba pergolás bejárón keresztül jutunk.

Rerrich Béla találóan jellemezte: ... „az egyszerű, világos alaprajzból barátságos, kedves külső megoldások alakulnak ki a tervező kezében. Kiindulói a Louis seize és a Biedermeier, de nem utánérzése, kópiája meglévő építményeknek, hanem ezeknek az irányoknak egyéni megérzésében való interpretációja. Homlokzatai újak, derűsek, de egyúttal meghitt ismerősök, mint a társaságban az olyan emberek, akik újak és ismeretlenek előttünk és mégis, mintha régi barátokat látnánk bennük, egyszerre megszeretjük őket, mert szerények, őszinték, finomak és derűsek - és becsületes benyomást tesznek ránk. És Jakabffy munkái nemcsak alaprajzi kompozíciójukban ilyenek, de elsősorban homlokzati megoldásukban is: nyugalommal, szeretettel, gondossággal és becsületességgel megoldottak. Mikor ezeket a munkákat nézegetjük, mintha éreznők, hogy ez az építész a régiek módjára jutott el idáig: megtanulta a mesterséget alaposan és ösztönös, eredeti és egyéni ízléssel űzi.”

Hozzájárulása az építészet fejlődéséhezSzerkesztés

„…Rerrích Bélának, aki az építészeti haladás különféle útjaival kísérletező, kimagasló képességű és teljesítményű építész volt, ezen szavai legalább olyan jellemzőek a kor építészeti szemléletére, mint a Vas megyei kórház eklektikus homlokzatai: a neobarokk formák mögött tükrözik a formakeresés szándékát, az útkeresés mellett a mesterségbeli tudásba való kapaszkodást; az alaprajz elsőbbségének elismerésével előrevetítik a funkcionalizmust, ugyanakkor magyarázatot kívánnak szolgáltatni olyan formákhoz, melyek korszerűségéről már maguk sem lehettek meggyőződve. Jakabffy más munkái - Berey Lajos építőmester irodaháza (1924) és Száva Sándor lakóháza - még kötöttebb, neobarokk stílusú homlokzatokkal épültek. Életművéhez tartozik az ankarai magyar követség épülete is.”

(M.M.1919-1945)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Források és szakirodalomSzerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Károlyi utca 5. sz.

Külső hivatkozásokSzerkesztés