James Buchanan

amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke (1857-1861)

James Buchanan (Cove Gap, Pennsylvania, 1791. április 23.Lancaster, Pennsylvania, 1868. június 1.) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke. Ő az egyetlen amerikai elnök, aki sohasem házasodott meg.

James Buchanan
Az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke
Hivatali idő
1857. március 4. – 1861. március 3.
Alelnök(ök)John Cambell Breckinridge
ElődFranklin Pierce
UtódAbraham Lincoln
Az Egyesült Államok 17. külügyminisztere
Hivatali idő
1845. március 10. – 1849. március 7.
ElődJohn C. Calhoun
UtódJohn Middleton Clayton
Katonai pályafutása
Csatái

Született1791. április 23.[1][2][3][4][5]
Cove Gap, Franklin megye
Elhunyt1868. június 1. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Lancaster[6]
SírhelyWoodward Hill Cemetery
PártDemokrata Párt

SzüleiElizabeth Speer
James Buchanan, Sr.
HázastársaNem volt
Foglalkozásügyvéd, politikus, diplomata
IskoláiDickinson College
Halál okalégzési elégtelenség
VallásPresbiteriánus

James Buchanan aláírása
James Buchanan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz James Buchanan témájú médiaállományokat.

Elnökké választása előtt a pennsylvaniai (1815–16) és a szövetségi Képviselőház (1821–31) tagja volt. Kezdetben a Föderalista Pártot, majd ennek felbomlása után Andrew Jackson híveit támogatta. 1832 és 1833 között Szentpéterváron volt nagykövet, ahol megkötötte az első orosz–amerikai kereskedelmi szerződést. A Szenátusban (1834–45) a külügyi bizottság elnökeként tevékenykedett, majd James Knox Polk elnök külügyminiszterré nevezte ki (1845–49). Franklin Pierce elnök követként Nagy-Britanniába küldte (1853–56), ahol Kuba megvásárlásáról folytatott sikertelen tárgyalásokat.

Ősei Írországba emigrált skótok voltak. Apja, James Buchanan (1761–1821) kereskedő, anyja Elizabeth Speer (1767–1833) volt. Szülei 1783-ban Észak-Amerikába vándoroltak, összesen tizenegy gyerekük született, James Buchanan a másodszülött volt.

1797-ben a Buchanan család Mercersburgba költözött. James Buchanan itt kezdte meg iskolai tanulmányait, majd a carlislei Dickinson College-ben folytatta. Később jogi tanulmányokat folytatott Lancasterben.

Buchanan élete végégig agglegény maradt. Számos történész érvel homoszexuális irányultsága mellett a fennmaradt levelezésekre és naplójegyzetekre alapozva. Legközelebbi barátja William R. King alabamai szenátor volt, aki rövid ideig alelnökként is működött 1853-ban, hirtelen bekövetkezett haláláig. A két férfi éveken át együtt lakott. Buchanan egy ízben Kingre a "jobbik feleként" hivatkozott.[7]

Elnöksége

szerkesztés

1856-ban John Buchanant a demokraták elnöknek jelölék, s választásokat 1 832 955 népi (45%), 174 elektori szavazattal meg is nyerték.

Buchanan ellenezte a rabszolgaságot, ugyanakkor polgártársait arra szólította fel, hogy az igazságtalannak tűnő törvényeknek is engedelmeskedniük kell. Úgy vélte, hogy az erkölcsi kérdéseket nem lehet politikai eszközökkel megoldani. Beiktatása után három nappal a Legfelsőbb Bíróság a szabad területen tartózkodó Dred Scott nevű rabszolga ügyében határozatot hozott: a rabszolga nem válhat szabaddá, nem folyamodhat szövetségi törvényszékhez. A határozat Északon nagy felháborodást keltett, a Déliek viszont az Északiak tiltakozása miatt háborogtak, mivel szerintük az Északiak nem tisztelik a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.

A politikai válságot 1857 végétől gazdasági válság is kísérte. Buchanan a válságért az északiakat, főleg a republikánusokat okolta. 1858-as kongresszusi választások után a Képviselőházban többségbe kerültek a republikánusok. A többségbe került ellenzék pedig sorra leszavazta a demokrata Buchanan indítványait.

Az 1860-as elnöki választásokat a rabszolgaság terjedésének megakadályozásáért küzdő Abraham Lincoln nyerte meg. Dél-Karolina állam 1860. december 20-án kilépett az Unióból, s a következő két hónapban Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas is hasonlóan járt el. Ezt követően a kabinet déli tagjai lemondtak, Buchanan az Unió északi híveivel töltötte fel a megüresedett helyeket, valamint négy pontból álló programot terjesztett a Kongresszus elé. Azt javasolta, hogy a szövetségi jövedelmeket mindenképpen szedjék be, növeljék a hadsereget és a flottát, hívjanak össze alkotmányozó konvenciót a válság rendezésére, s fogadják meg, hogy nem indítanak fegyveres harcot. A Kongresszus azonban nem támogatta.

Elődje:
Franklin Pierce
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1857. március 4.1861. március 3.
 
Utódja:
Abraham Lincoln
  • HAHNER Péter (2006): Az Amerikai Egyesült Államok elnökei; Maecenas Könyvkiadó, Budapest
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://www.discoverlancaster.com/members/james_buchanan_s_wheatland.asp
  7. index.hu - Amerikának már volt meleg elnöke

További információk

szerkesztés