Jan Evangelista Purkyně

Jan Evangelista Purkyně, németesen Johann Evangelist Purkinje (Libochovice, Habsburg Birodalom, ma Csehország, 1787. december 17. – Prága, 1868. július 25.) cseh anatómus és fiziológus.

Jan Evangelista Purkyně
Született	Jan Purkyně 1787. december 17. Libochovice
Elhunyt	1868. július 25. (80 évesen) Prága
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	cseh
Házastársa	Julie Purkyně-Rudolphi
Gyermekei	négy gyermek: Rozálie Purkyňová Johana Purkyňová Emanuel von Purkyně Karel Purkyně
Foglalkozása	orvos fiziológus
Tisztsége	a cseh tartomány­gyűlés tagja
Iskolái	Károly Egyetem
Kitüntetései	Foreign Member of the Royal Society (1850. november 21.)
Sírhelye	Nemzeti Temető
Jan Evangelista Purkyně aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Evangelista Purkyně témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Purkinje 1787. december 17-én született paraszti családban, Bohémiában. Édesapja Karel Purkinje, festő; korán meghalt, fia csupán 6 éves volt. Már gyermekkorában felfigyeltek énektehetségére a templomi kórusban. Piarista kolostorba küldték tanulni, majd 1804-ben már ő maga is tanított. 1807-ben Prágába ment, ahol az egyetemen filozófiát hallgatott. 1810-től kezdett orvostudományi előadásokat látogatni és 1818-ban orvosi diplomát szerzett, majd doktori disszertációját a látás mechanizmusából írta.

1822-ben a wrocławi egyetemre került, ahol 27 évig oktatott. Tanítási módszerét újítások jellemezték: demonstrációkat, kísérleteket mutatott be az órákon. 1839-ben a világon elsőként szervezte meg a Fiziológiai Tanszéket, majd 1842-ben az első hivatalos fiziológiai labort.

Itt fizikai kutatásokat végzett, ahol felfigyelt egy színlátással kapcsolatos érzékletre, melyet később Purkinje-jelenségnek neveztek el. Ez az effektus azt írja le, hogy a fénysűrűség változása hatással van a szem kétféle receptorának működésére.

Purkinje az elsők között volt, aki kutatásaihoz mikroszkópot használt. Kimeríthetetlen kíváncsiság jellemezte az emberi testtel kapcsolatban. Leírta az ujjnyom 9 jellegzetességét és csoportba is rendezte azokat: íves, tornyos, hurok jobbra, hurok balra, középtömlős, örvényes és ikerhurok. Az utána elnevezett Purkinje-rostok a szív ingervezető rendszerének utolsó tagja; ez a Tavara-szár végén található vékony rostrendszer, amely a kamrák munkaizomzatának adja át az ingerületet. Nevéhez köthető továbbá a vérplazma, a protoplazma és a kisagyban egy addig ismeretlen, sűrű dendritekkel rendelkező neuron megfigyelése is. Utóbbit később Purkinje-sejteknek neveztek el.

1829-ben a kámfor, az ópium, a nadragulya és a terpentin hatásait vizsgálta az emberre nézve. Önmagán vizsgálta a szerecsendió hatásait is: nagy mennyiségű fogyasztás után több napig fejfájást, hányingert, kábultságot érzett. 1833-ban megfigyelte és leírta az izzadságmirigyek működését.

Vitrója a pozsonyi egyetemen

Tudományos munkáján kívül szívügyének tekintette a cseh nyelv sorsát is. A szakszavakat németül használta, de cseh megfelelőt is talált, újította és modernizálta anyanyelvét. Több publikációja is született cseh nyelven és az egyetemen is oktatta a cseh nyelvet. Alapítója volt a Litván-Szláv Társaságnak.

Purkinje felismerte Eadweard Muybridge jelentőségét és tehetségét; a kutató elkészítette a saját zoetropját is, mellyel az unokáit szórakoztatta.

Emlékezete

Emlékműve szülővárosában

1994 és 2004 között pedig a Hradec Královéban található iskola, 1960 és 1990 között a pedig a brnói egyetem viselte a nevét, ma pedig az Usty nad Labem-i egyetem. Aszteroidát, valamint a Holdon krátert neveztek el róla. A pozsonyi egyetemen vitrót, szülővárosában emlékművet állítottak tiszteletére.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Evangelista Purkyně című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hogyan ejtsd ki Jan Evangelista Purkyně nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. július 25.)