Jancsó Miklós (orvos)

orvos

Jancsó Miklós (gidófalvy) (Kolozsvár, 1868. október 14.Szeged,[1] 1930. július 19.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár. Jancsó Miklós farmakológus apja.

Jancsó Miklós
Jancsó Miklós arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Jancsó Miklós arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született1868. október 14.
Kolozsvár
Elhunyt1930. július 19. (61 évesen)
Szeged
Nemzetiségemagyar
GyermekeiJancsó Miklós
Foglalkozásaorvos,
belgyógyász,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kutatási területe: A Plasmodium malariae-re, a saválló baktériumokra, az arzenobenzol biológiai hatására, valamint a gümőkórbacilusok virulenciájára vonatkozó vizsgálatok. Jelentősek vérvizsgálatok útján elért epidemológiai következtetései.

Életpályája szerkesztés

A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1887-ben. [2] Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. 1893-tól a kolozsvári belgyógyászati klinikán dolgozott. 1899–1901 közt tanulmányúton volt a berlini Koch Intézetben és a breslaui belgyógyászati klinikán. 1901-ben egyetemi magántanárrá habilitálták Belgyógyászati propedeutica tárgykörből. 1911. szeptember 23-án nyilvános rendes tanárrá nevezték ki és tanszékvezetői megbízást kapott. Megbizatásának haláláig, 1930-ig tett eleget, ő volt a kolozsvári magyar egyetem (1918) utolsó és az új, szegedi egyetem (1921) első belgyógyász professzora. Szegeden érte a halál, a szegedi Református temetőben nyugszik.[3]

Főbb munkái szerkesztés

  • Tanulmány a váltóláz parasitáiról. Budapest : MTA, 1906. 282 o. (14, részben színes táblázattal, 344 sajátkezű rajzzal)[4]
  • Összehasonlító vizsgálatok a gyakorlatilag fontosabb saválló bacillusokkal. Társszerző Elfer A. Budapest : MTA, 1910. 469 o.[5]
  • A gümőbacillusok virulentiája fokozasának kérdése. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910
  • A bovinus typusú gümőbacillus-fertőzés előfordulásának viszonyai gümőkóros betegeken Kolozsvárt. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910
  • A hasi hagymáz kórismézése. Orvosképzés, 1912
  • A malária kór- és gyógytana, Orvosképzés, 1913
  • A paroxysmalis haemoglobinuriánál létrejövő haemolysisre vonatkozó vizsgálatok. Társszerző Csiky M. In: Lechner-emlékkönyv. Kolozsvár, 1915
  • Experimentelle Untersuchungen über die die Malariainfektion des Anopheles und des Menschen beeinflussenden Umstiinde. Arch. Schiffs- u. Tropenhyg., 1921
  • A pellagráról. Orvosi Hetilap, 1924
  • Az oltási váltólázról. Orvosképzés, 1926
  • Egy visszatérőláz-endemia tanulságai. In: Rigler emlékkönyv. Szeged, 1926. 55–114. o.
  • A salvarsan és rokon arsenobensol származékok. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Budapest, 1928[6]
  • Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendések következtében. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Orvosi Hetilap, 1928

Társasági tagság szerkesztés

  • Budapesti Királyi Orvosegyesület (levelező tag, 1925–1930)

Díjak, elismerések szerkesztés

  • Mészáros-díj (1906)
  • MTA Rózsay-díj (1910)
  • Tauszk-díj (1928)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar Életrajzi Lexikonban hibásan Kolozsvár van feltüntetve halálozási helynek, holott a trianoni békediktátum után Szegeden telepedett le a család.
  2. |Kolozsvári véndiákok honlapja[halott link]
  3. Szeged Református temető: D/2-1-12/13 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 24. o. ISBN 978-963-06-5260-5
  4. E művét jutalmazta a Budapesti Királyi Orvosegyesület Mészáros-díjjal.
  5. E művét az MTA Rózsay-díjjal jutalmazta.
  6. E művéért jutalmazta a Budapesti Orvosegyesület Tauszk-dijjal.

Források szerkesztés

  • Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Jancsó Miklós (gidófalvy) lásd 153. o.

További információk szerkesztés

  • Id. Issekutz Béla: Id. Jancsó Miklós és ifj. Jancsó Miklós, a két orvostudós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. 161 o.
  • Szállási Á.: Id. Jancsó Miklós. Orvosi Hetilap, 1975/18. sz.
  • Lukács D.: Id. Jancsó Miklós maláriakutatásai. Orvosi Hetilap, 1981/4. sz.
  • MÉL