Jancsó Miklós (orvos)
Jancsó Miklós (gidófalvy) (Kolozsvár, 1868. október 14. – Szeged,[1] 1930. július 19.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár. Jancsó Miklós farmakológus apja.
| Jancsó Miklós | |
_orvos.jpg) | |
| Jancsó Miklós arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született |
1868. október 14. Kolozsvár |
| Elhunyt |
1930. július 19. (61 évesen) Szeged |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Jancsó Miklós |
| Foglalkozása |
orvos, belgyógyász, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat. | |
Kutatási területe: A Plasmodium malariae-re, a saválló baktériumokra, az arzenobenzol biológiai hatására, valamint a gümőkórbacilusok virulenciájára vonatkozó vizsgálatok. Jelentősek vérvizsgálatok útján elért epidemológiai következtetései.
ÉletpályájaSzerkesztés
Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. 1893-tól a kolozsvári belgyógyászati klinikán dolgozott. 1899-1901 közt tanulmányúton volt a berlini Koch Intézetben és a breslaui belgyógyászati klinikán. 1901-ben egyetemi magántanárrá habilitálták Belgyógyászati propedeutica tárgykörből. 1911. szeptember 23-án nyilvános rendes tanárrá nevezték ki és tanszékvezetői megbízást kapott. Megbizatásának haláláig, 1930-ig tett eleget, ő volt a kolozsvári magyar egyetem (1918) utolsó és az új, szegedi egyetem (1921) első belgyógyász professzora. Szegeden érte a halál, a szegedi Református temetőben nyugszik.[2]
Főbb munkáiSzerkesztés
- Tanulmány a váltóláz parasitáiról. Budapest : MTA, 1906. 282 p. (14, részben színes táblázattal, 344 sajátkezű rajzzal.)[3]
- Összehasonlító vizsgálatok a gyakorlatilag fontosabb saválló bacillusokkal. Társszerző Elfer A. Budapest : MTA, 1910. 469 p.[4]
- A gümőbacillusok virulentiája fokozasának kérdése. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910.
- A bovinus typusú gümőbacillus-fertőzés előfordulásának viszonyai gümőkóros betegeken Kolozsvárt. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910.
- A hasi hagymáz kórismézése. Orvosképzés, 1912.
- A malária kór- és gyógytana. Orvosképzés, 1913.
- A paroxysmalis haemoglobinuriánál létrejövő haemolysisre vonatkozó vizsgálatok. Társszerző Csiky M. In: Lechner emlékkönyv. Kolozsvár, 1915.
- Experimentelle Untersuchungen über die die Malariainfektion des Anopheles und des Menschen beeinflussenden Umstiinde. Arch. Schiffs- u. Tropenhyg., 1921.
- A pellagráról. Orvosi Hetilap, 1924.
- Az oltási váltólázról. Orvosképzés, 1926.
- Egy visszatérőláz-endemia tanulságai. In: Rigler emlékkönyv. Szeged, 1926. 55-114. p.
- A salvarsan és rokon arsenobensol származékok. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Budapest, 1928.[5]
- Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendések következtében. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Orvosi Hetilap, 1928.
Társasági tagságSzerkesztés
- Budapesti Királyi Orvosegyesület (levelező tag, 1925-1930)
Díjak, elismerésekSzerkesztés
- Mészáros-díj (1906)
- MTA Rózsay-díj (1910)
- Tauszk-díj (1928)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyar Életrajzi Lexikonban hibásan Kolozsvár van feltüntetve halálozási helynek, holott a trianoni békediktátum után Szegeden telepedett le a család.
- ↑ Szeged Református temető: D/2-1-12/13 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 24. p. ISBN 978-963-06-5260-5
- ↑ E művét jutalmazta a Budapesti Királyi Orvosegyesület Mészaros-dijjal.
- ↑ E művét az MTA Rózsay-díjjal jutalmazta.
- ↑ E művéért jutalmazta a Budapesti Orvosegyesület Tauszk-dijjal.
ForrásokSzerkesztés
- Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Jancsó Miklós (gidófalvy) lásd 153. p.
További információkSzerkesztés
- Id. Issekutz Béla: Id. Jancsó Miklós és ifj. Jancsó Miklós , a két orvostudós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. 161 p.
- Szállási Á.: Id. Jancsó Miklós. Orvosi Hetilap, 1975/18. sz.
- Lukács D.: Id. Jancsó Miklós malária kutatásai. Orvosi Hetilap, 1981/4. sz.
- MÉL