Janus Pannonius Múzeum
A Janus Pannonius Múzeum Magyarország legnagyobb vidéki múzeuma, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye. De mint kiállítóhelyet ne keressük: múzeumok sokasága tartozik hozzá.
| Janus Pannonius Múzeum | |
 | |
_2.jpg) | |
| A múzeum főépülete | |
| Egyéb nevek | Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága |
| Alapítva | 1951 |
| Tevékenység | múzeumfenntartás |
| Székhely | 7621 Pécs, Káptalan utca 5. |
| Cím | Káptalan u. 5. |
| Igazgató | Bertók Gábor |
| Működési régió | Pécs |
| Elhelyezkedése | |
 Janus Pannonius Múzeum
Pozíció Pécs térképén
| |
| é. sz. 46° 04′ 46″, k. h. 18° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 46″, k. h. 18° 13′ 47″ | |
| A Janus Pannonius Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Janus Pannonius Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A 18. századi barokk kanonokház, ami a Baranya Megyei Múzeumok lgazgatóságának székhelye, egyben a Nemes Endre gyűjtemény otthona. Az 1960-as évektől Pécsett új kiállítóhelyek sokasága létesült, ebben az utcában, a Káptalan soron kialakult a múzeumutca (Zsolnay Múzeum, Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Modern Magyar Képtár, Reneszánsz Kőtár, Martyn Múzeum). De a Janus Pannonius Múzeumhoz tartozik Pécsett a Csontváry Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Régészeti Múzeum, a Schaár Erzsébet: Utca - szoborkiállítás, a Természettudományi kiállítás és a Várostörténeti Múzeum is.
Története szerkesztés
A mai múzeumot az 1951-es múzeumi egységesítés során hozták létre, amikor a korábbi kisebb múzeumokat államosították, és közös irányítás alá helyezték. Dombay János igazgató javaslatára nevezték el Janus Pannoniusnak.[1] Neki köszönhető a Zsolnay-gyár múzeumi anyagának megmentése.[1] Pár év múlva a Káptalan u. 2. számú épület a múzeumhoz került, és 1955-ben itt nyílt meg az állandó Zsolnay-kerámiakiállítás.[1]
1958-ban a megyei múzeumok a megyei tanács gondozásába kerültek, és az új neve Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága lett.[1] 1970-ben az ásatások nyomán felszínre került régészeti leletekből új állandó kiállítás nyílt.[1] 1972-ben a káptalan utcai épületben nyílt meg a Reneszánsz Kőtár, majd 6 év múlva az Amerigo Tot Múzeum.[1] 1976-ban a Káptalan u. 3-ban megnyílt a Vasarely Múzeum.[1]
1986-ban a Káptalan u. 6-ban megnyílt a Martyn Múzeum.[1] 1993-ban az igazgatóság a Papnövelde utcából a Káptalan u. 4-be költözött.[1]
Csornay Boldizsár múzeumigazgató megbízatása 2021. januárban lejárt. 2022. januártól a múzeum kinevezett igazgatója Bertók Gábor régész, főmuzeológus, aki egy éven át megbízott igazgatóként irányította a munkát.[2]
