Főmenü megnyitása

Tartalomjegyzék

A japán császári házSzerkesztés

A japán császári ház (皇室 kōshitsu), más néven a császári család vagy a Jamato-dinasztia,[1] magába foglalja a kiterjesztett császári családnak azokat a tagjait, akik hivatali vagy közügyeket látnak el. Japán jelenlegi alkotmánya szerint a császár "az állam és a nép egységének szimbóluma". A császári család többi tagja ünnepi és szociális feladatokat lát el, de nincs szerepe a kormány ügyeiben. A császárként betöltött kötelességeket továbbadják a gyermekeiknek és további leszármazottaiknak.

A japán monarchia a világ legrégebbi állandó örökös monarchiája.[2] A császári ház a 125 uralkodót ismer el hivatalosan, kezdve a legendás Dzsinmu japán császárral (i. e. 660. február 11.) folytatva egészen a jelenlegi császárig, Akihitóig.

Az első 29 császár történelmi bizonyítékai a modern korok számára mellékesek, de az örökletes vonalnak szilárd bizonyítéka van Kinmei császár óta, aki 1500 évvel ezelőtt került a trónra. Uralkodása 539 és 571 közé tehető.

A mai császári ház tagjaiSzerkesztés

A Császári háztartási törvény 5. cikke (皇室 典範 Kósicu Tenpan) meghatározza a császári családot (皇族) melynek tagjai az uralkodó(皇后 kógó); a császár, törvényes fiai és törvényes unokái a és törvényes férfiági leszármazottjai (親王 sinnó) és társai (親 王妃 sinnóhi); a császár nem házas törvényes leányai és a nem házas törvényes leány unokáik a törvényes férfi ágon (内 親王 naihinnó); a császár többi törvényes férfi utóda a harmadik és későbbi nemzedékekben a törvényes férfivonalban (王 ó) és társaik (王妃 óhi); és a császár más nem házas, törvényes női leszármazottjai a harmadik és a későbbi nemzedékekben a törvényes férfiágon (女王 joó).[3] Angolban mind a ’sinnó’-t mind a ’ó’-t "herceg"-ként fordítják, valamint a ’sinnóhi’-t, ’naisinnó’-t, ’óhi’-t és ’joó’-t "hercegnőként" fordítják.

Miután a 19 mellékági császári család tagjait 1947 októberében eltávolították a császári házból, a császári család hivatalos tagsága ténylegesen csak a császár férfiági leszármazottjaira korlátozódott, kizárva ezzel azokat a női leszármazottakat, akik a császári családon kívül házasodtak és az ő utódaikat.

A császári család jelenlegi 19 tagja:[4]

  • Naruhito császár, 1960. február 23-án született a császári háztartás kórházában Tokióban. Apja trónra lépésével ő vált a trón következő örökösévé. Naruhito herceg 1993. június 9-én házasodott össze Ovada Maszakoval.[5] Naruhito apja 2019. április 30-i lemondása utána 2019.május 1-től váltotta császárként. Japán hagyományos öröklési sorrenjde szerint ő a világ legrégebbi monarchiájának 126. császára. Ezen kívül ő Japán első császára, aki a második világháború után született.[6] Naruhito uralkodása egy új japán korszak kezdetét jelzi.[7]
  • Maszako császárné 1963. december 9-én született Hisasi Ovada leányaként, aki egykori külügyminiszter és japán egykori állandó képviselője volt az ENSZ-ben. A császárnak és a császárnőnek egyetlen lánya van.
  • Akihito emeritus császár 1933. december 23-án született a Tokiói Császári Palotában Shóva császár és Kódzsun császárné legidősebb gyermekeként. 1959. április 10-én házasságot kötött Micsiko Sódával. Akihitó herceg és Micsiko koronahercegnő hivatalos látogatást tett harminchét országba. Kifejezte azt a vágyat, hogy segítse a császári családhoz közelebb hozni Japán népét. Akihito császár 1989. január 7-én követte apját a császári trónöröklésben.[8] Japán hagyományos öröklési sorrendje szerint ő a világ legrégebbi uralkodó dinasztiájának 125. tagja. Az 1945 márciusában Tokióban elkövetett amerikai bombázás során Akihitót és öccsét, Maszahito herceget evakuálták a városból. A második világháborút követő japán amerikai megszállás idején Akihito herceget Elizabeth Gray Vining oktatta az angol nyelvre és a nyugati szokásokra. 2019. április 30-án lemondott a trónról.
  • Micsiko emerita császárné, korábban Sóda Micsiko 1934. október 20-án született Tokióban, Sóda Hideszaburo legidősebb lányaként, aki a Nisshin Flour Milling Inc. elnöke.[8] Micsiko feleségül ment az akkor még koronaherceg Akihitóhoz, és 1959-ben Japán koronahercegnője lett. Ő volt az első közember (és az első vallási kisebbségi) aki házasság útján a japán császári család tagja lett. Három gyermeke van a férjével. Legidősebb fia, Naruhito, a jelenlegi császár.
  • Aiko hercegnő (2001. december 1.) Ő lett az első gyermeke, az akkor 37 éves koronahercegnőnek és a 41 éves koronahercegnek 8 év házasság után. Szakítva a hagyományokkal a hercegnő nevét szülei választották, a császár helyett. Aiko, a hercegnő keresztneve, a "szerelem (愛)" és a "gyermek (子)" kanji karakterekkel íródott, és azt jelenti: "aki szeret másokat".[9] A hercegnőnek is van egy császári címe, ’Tosi’ hercegnő (敬 宮 toshi-no-miya), ami azt jelenti, "aki tiszteletben tart másokat."[9] Ezt a hivatalos címet el fogja veszíteni amennyiben egy közemberhez megy feleségül. A japán öröklés törvényei megtiltják a hatalom női ágon való öröklését. Ha a törvények megváltoznának, Aiko a második helyen állna az öröklési sorban a trónért.
  • Akisino herceg, a császár második fia, a trónörökös 2019.05.01-től a jelenlegi törvények szerint . 1965. november 30-án született. Császári címe gyerekként Aja herceg volt. Az Akisino herceg címet akkor kapta, amikor engedélyt kapott a császári család új ágának elindítására 1990. június 29-én Kiko Kavasimával kötött házasságán.[10]
  • Akisino hercegnő 1966. szeptember 11-én született Tacuhiko Kavasima leányaként, aki a közgazdaságtan professzora a Gakushuin Egyetemen.[10] Akisino herceg és hercegnő két lánya és egy fia van:
    • Akisino Mako hercegnő 1991. október 23-án született a császári háztartás kórházában Tokióban. A Gakushūin Iskolában tanult általános és középiskolás éveiben. 2010-ben egy hónapig tanult angolul a University College Dublinban.[11] 2014. március 26-án Tokióban a Mitaka Nemzetközi Keresztény Egyetemen szerzett diplomát Művészeti és Kulturális Örökség szakon.[12][13] Valamint a vezetői engedélyt is megszerezte miközben egyetemi hallgató volt.[14][15][16] 2014. szeptember 17-én elhagyta Japánt, hogy az Egyesült Királyságba menjen, ahol egy évig a Leicester Egyetemen muzeológusnak tanult, majd 2016. januárjában múzeumpedagógiai diplomát kapott.[17][18] Az Edinburgh-i Egyetemen kilenc hónapig, 2012 szeptemberétől 2013 májusáig tanult művészettörténetet.[19][20][21][22] 2011 júliusában önkéntesként dolgozott a 2011-es Tōhoku földrengés és szökőár érintett területein anélkül, hogy feltárta személyazonosságát.[23] Képes kommunikálni a japán jelnyelv használatával, és érdekli a siket közösség, pont mint az anyját, Akisino hercegnőt.[24] 2017 augusztusában járt Magyarországon is.[25]
    • Akisino Kako hercegnő 1994. december 29-én született a császári háztartás kórházában Tokióban és nővéréhez hasonlóan a Gakushūin Iskolában tanult. Majd 2013 áprilisában kezdte tanulmányait a Gakushuin Egyetemen.[26] 2014 augusztusában a Nemzetközi Keresztény Egyetemen (ICU) letette a felvételi vizsgát.[27] 2015. április 2-án a hercegnő részt vett a tokiói egyetem évnyitó ünnepélyén.[28]
    • Akisino Hiszahito herceg 2006. szeptember 6-án született és ezzel ő a legfiatalabb gyermeke és egyetlen fia Akisino hercegnek és Akisino hercegnőnek.[29][30] Ő az egyetlen fiú unokája, Akihito császárnak és Micsiko császárnénak. Hiszahito harmadikként áll a trónutódlási sorban, Naruhito nagybátyja és apja után.
  • Hitacsi herceg 1935. november 28-án született, Shóva császár és Kódzsun császárné második fiaként és hatodik gyermekeként. Gyermekkori császári címe Joshi herceg volt. Hitacsi herceg címet akkor kapta mikor engedélyt kapott a császári család új ágának létrehozására 1964. október 1-jén, az esküvője utáni napon.[29][30] Hitacsi herceg főként a filantróp tevékenységei és a rák okait kereső kutatásairól ismert. 1944 végén a Császári Háztartási Minisztérium evakuálta az akkor még, Joshi herceget és a koronaherceget Nikkóba, hogy elkerüljék az amerikaiak Tokiói bombázását. Joshi herceg 1958-ban megszerezte a Gakushuin Egyetem Természettudományi Karán a kémiai diplomát. Ezt követően posztgraduális munkát végzett a Tokiói Egyetem Természettudományi Karán. 1969-ben a japán Rákkutató Alapítvány kutatási munkatársa lett, aki a sejtosztódás tanulmányozására szakosodott.
  • Hitacsi hercegnő 1940. július 19-én született akkori neve Hanako Cuguru, apja az egykori gróf Jositaka Cugaru.[31] Hitacsi hercegnek és hercegnőnek nincs gyermeke. 1976 decembere óta Hitacsi herceg és Hitacsi hercegnő hivatalos lakóhelye egy nagy palotában található Komazawadori mellett, Higashiban, Tokió Shibuya kerületében.[32]
  • Mikasza hercegnő Mikasza herceg özvegye (1915. december 2. - 2016. október 27.),aki Taisó császár és Teimei császárné negyedik fia és Akihito császár nagybátyja volt. A hercegnő 1923. június 4-én született, Maszanori Takagi második lányaként. Mikasza hercegnőnek két lánya és három fia született a kései Mikasza herceggel.[33] A hercegnő a jelenlegi császár, Akihito, az utolsó apai nagynénje és jelenleg a Császári Család legidősebb tagja.
  • Mikasza Tomohito hercegnő Mikasza Tomohito herceg (1946. január 5. – 2012. június 6.) özvegye, aki Mikasza herceg és hercegnő legidősebb fia, valamint Akihitó császár unokatestvére volt. A hercegnő 1955. április 9-én született Takakicsi Asó lányaként. Szülei Takakicsi Asó, az Asō Cement Co. elnöke és felesége, Kazui, Sigeru Josida volt miniszterelnök lánya.[33] Két lánya van a kései Tomohito herceggel:
  • Mikasza Akiko hercegnő (1981. december 20-án született) a japán Gakushuin Egyetemen szerzett diplomát történelem szakon. Míg Gakushuinban volt, a 2001-2002-es tanévet az oxfordi Merton College-ban töltötte japán művészettörténet specializáción.[34] 2006 decemberében az Akiko hercegnő segítséget nyújtott a Tokiói Egyetemnek egy különleges kiállítás megnyitásához a 19. századi japán művészeti mozgalomról, ami japonizmus néven is ismert. Akiko 2004 októberétől 2010 januárjáig doktori hallgatóvá vált az Egyesült Királyságban a Merton College-ban, ahol le is tette a záróvizsgát,[35] így a japán császári háztartás második tagjává vált, aki doktori címmel rendelkezik. A hercegnőt 2013 júniusában nevezték ki a Japán-Török Társaság elnökévé, így Akiko átvette az elnöki posztot apjától, Tomohito hercegtől.[36] 1998 júliusában, Akiko hercegnő először látogatott el Törökországba. Az utazás a közel-keleti kulturális központ, a nagyapjával társult szervezet elrendezése alatt történt, melynek ő vált később az elnökévé Japánban.
  • Mikasza Yóko hercegnő 1983. október 25-én született a japán vöröskereszt orvosi központjában, Tokióban. Alapfokú, általános iskolai és középiskolai tanulmányait a rangos Gakushūin Iskolában szerezte. A hercegnő a Gakushuin Főiskolán, az interkulturális tanulmányok tanszékén és a japán tanulmányi tanszéken tanult, és japán tanulmányi diplomát szerzett. Yóko hercegnő később különféle önkéntes tevékenységekben vett részt, különösen a japán vöröskereszttel, 2006 decemberétől 2012 novemberéig.[37]
  • Takamado hercegnő Takamado herceg özvegye (1954. december 29. – 2002. november 21.), aki Mikasza herceg és Mikasza hercenő harmadik fia és Akihitó császár unokatestvére. A hercegnő 1951 július 10-én született, ő a japán iparosító Sigedzsiro Tottori legidősebb lánya. Hiszako elkísérte az édesapját Angliába, ahova munkája miatt helyezték át, és így Hiszako még gyerekkorában elsajátította az angol nyelvet. Ezt követően 1975-ben az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetemen végzett antropológiai és régészeti diplomával.

Japánba való visszatérése után fordítóirodában dolgozott, de hamarosan visszatért Angliába. 1982-ben ismét visszatért Japánba. Visszatérése után felajánlották, hogy segítsen Mikasza hercegnek a 31. Nemzetközi Ázsiai-Észak-Afrikai Kulturális Találkozón tolmácsaként és asszisztenseként. Takamado hercegnő az Oszakai Művészeti Egyetemen szerezte doktori címét művészettudományokból 2012 februárjában. 1984. december 6-án feleségül ment a herceghez. Eredetileg a herceg Norihito néven volt ismert, a Takamado herceg címet akkor kapta, amikor 1984. december 1-jén engedélyt kapott a császári család új ágának indítására.[38] Takamado hercegnőnek három lánya van, akik közül kettő a császári család tagjai maradtak:

  • Takamado Cuguko hercegnő 1986. március 8-án született Tokió Aiiku Kórházában. 2013 márciusában Cuguko hercegnő a Waseda Egyetem Nemzetközi Liberális Tanulmányok Doktori Iskoláján diplomázott.[39] 2013 áprilisától az UNICEF Japán Bizottságánál dolgozik.[40]
  • Takamado Ajako hercegnő 1990. szeptember 15-én született a tokiói Aiiku Kórházban. Ő a császári család első tagja, aki a Heisei-korszakban született.

A császári család egykori tagjaiSzerkesztés

Az 1947-es birodalmi háztartási törvény értelmében a 'naishinnō' (császári hercegnők) és 'joó' (hercegnők) elveszítik címüket és tagságukat a császári családban a házasság után, hacsak nem házasodnak a császárral vagy a császári család egy másik tagjával. Shóvaa császár öt lányából négy, Mikasza herceg két lánya, Akihito császár egyetlen lánya és Takamado herceg második lánya házasságuk után elhagyta a császári családot, csatlakozott a férj családjához, és így átvéve a férje vezetéknevet is. Sóva császár legidősebb lánya 1939-ben házasodott Higasikuni Naruhito herceg legidősebb fiával. A Higasikuni család 1947 októberében elvesztette császári státuszát, a császári család többi mellékágával együtt.

  • Acuko Ikeda (szül .: 1931. március 7.), Shóva császár negyedik lánya és negyedik gyermeke, Akihitó császár testvére.
  • Takako Simazu (1939. március 2.), Shóva császár ötödik lánya és legfiatalabb gyermeke, Akihitó császár húga.
  • Jaszuko Konoe (1944. április 26-án született), Mikasza herceg és Mikasza hercegnő legidősebb lánya és legidősebb gyermeke.[41]
  • Maszako Szen (1951. október 23-án született), Mikasza herceg és hercegnő második lánya és negyedik gyermeke.[41]
  • Szajako Kuroda (1969. április 18-án született), harmadik gyermek és csak Akihitó császár és Micsiko császárnő lánya.[42]
  • Noriko Szenge (1988. július 22.), Takamado herceg és hercegnő második lánya.[43]

Az egykori hercegnők mellett rengeteg ember császári származású, a dinasztia tizennégy mellékágának köszönhetően (Asaka, Fushimi, Higashifushimi, Higashikuni, Kan'in, Kaya, Kitashirakawa, Kuni, Nashimoto, Takeda és Yamashina), akik 1947 októberében hagyták el a császári családot. A Nashimoto ág 1951-ben kihalt a férfi vonalon, majd 1987-ben és 1988-ban a Yamashina és a Kan'in ágak is. Sóva császár legidősebb lánya, Sigeko Higasikuni és harmadik lánya, Kazuko Takacukasa 1961-ben és 1989-ben halt meg.

ÖröklésSzerkesztés

A császári család tagjai a Tokiói Császári Palotában 2011-ben ünnepi üdvözlő ünnepségen.

A történelem folyamán a trón utódlása általában a császári család férfi ágán ment végbe. A császári klán korábban speciálisan kijelölt sinnóket (fejedelmi házakat) is tartalmazott. A fennmaradt sinnóke és a kiterjesztett császári klán (óke) számos egyéb ágát 1947-ben közemberi státuszra redukálták.

A Meidzsi restauráció előtt Japánban nyolc női tennō (vagyis uralkodó császárnő) volt, mindegyik a császári klán férfivonalának egyik leánya volt. Egyik császárnő sem került a trónra házasság vagy özvegyülés útján. Egyik ilyen császárnő sem házasodott meg vagy szült gyermeket a trónra kerülése után.

Japán alkotmánya 2. cikke kimondja, hogy „a birodalmi trón dinasztikus lesz, és összhangban lesz a császári háztartás törvényével". Az 1947-es birodalmi háztartási törvény, amelyet a császári nagygyűlés a 92. és utolsó ülésszaka vezetett be, megtartotta az 1889-es törvényben a női dinasztia kirekesztését. Josida Szigeru miniszterelnök kormánya gyorsan alakította át a törvényeket, hogy a császári házat az 1947 májusában hatályba lépett japán-amerikai alkotmánynak megfeleljen. A császári család méretének ellenőrzésére a törvény előírja, hogy a csak a törvényes férfi nemű leszármazottak lehetnek a dinasztia tagjai; hogy a naisinnók (császári hercegnők) és a joók (hercegnők) elveszítik státuszukat mint a császári család tagjai, ha a császári családon kívül házasodnak; hogy a koronaherceg kivételével, a házasság nélküli császári fejedelmek és hercegek, valamint a császári hercegek és hercegnők özvegyei saját kérésükre vagy különleges körülmények esetén lemondhatnak tagságukról a császári család és a Birodalmi Ház Tanácsának jóváhagyásával; és hogy a császár és a császári család más tagjai nem fogadhatnak örökbe gyermekeket.

2006 szeptemberét megelőzően esetleges öröklési válság következett be, mivel Akisino herceg 1965-ös születése óta nem született fiúgyermek a császári családban. Tosi hercegnő születése után nyilvános vitát folytattak a császári ház törvényének módosításáról, hogy lehetővé tegyék a császár női utódai és az ő leszármazottaik számára, hogy a trónra kerülhessenek.

2005 januárjában Junicsiro Koizumi miniszterelnök kinevezett egy bírákból, egyetemi oktatókból és a köztisztviselőkből álló speciális bizottságot, hogy tanulmányozzák a császári ház törvényi változásait, és ajánlásokat tegyenek a kormány számára. 2005. október 25-én a Bizottság javasolta a törvény módosítását annak érdekében, hogy a császári származású nők is a trónra kerülhessenek férfi leszármazottak mellett. Akihito császár fiúunokájának születése óta a kérdést mind a közvélemény, mind az egymást követő kormányok felfüggesztették.

A rangok és kinevezések történeteSzerkesztés

Ō (王) a japán császári család férfi tagjainak címzett címe (szó szerint "király", általában "fejedelem" vagy "herceg" a fordítása), akik nem rendelkeznek a sinnó (親王), (szó szerint "közeli rokonság a királlyal" "herceg" vagy "császári herceg") címmel. A női ekvivalens neve a naisinnó (内 親王, azaz "női király"), amelyet általában "császárnő" vagy "királyné", általában "hercegnő" vagy "császári hercegnő").

Az Ò "királyként" is lefordítható, amikor egy királyság uralkodójára utal. Ennek a kettős jelentésnek az eredete a kínai minta másolására vezethető vissza, ahol a "király" a császár alatt a nemesek számára viselt címet jelentette: császári családtagok, magas rangú feudális urak és külföldi uralkodók (kivéve néhány erős uralkodót, amelyek egyenértékűek a kínai császárral). Kínától eltérően azonban az "ô"-t csak a császári családtagok és külföldi uralkodók (kivéve az egykori koreai császárt és utódait) használták.

Történelmileg a császári család bármelyik férfi tagja alapértelmezés szerint "ó", a "sinnó" pedig a császár által adott különleges cím. A Meidzsi restaurálása után az "ó" és a "sinnó" közötti különbség megváltozott. Az új szabály értelmében a "sinnó" vagy "naisinnó" egy törvényes, férfi ági császári családtag, aki a császár egyenes ági leszármazottja. A "törvényes birodalmi család" kifejezés kizárja azoknak a leszármazottjait, akik lemondtak a tagságukról a birodalmi családban, vagy kiutasították őket a császári családból. A "sinnó" magába foglalja a "sinnó-ke" (親王 家: sinnó család) családfőinek mindegyikét is. Ez egy olyan törvényi rendelkezés, amely kimondja, hogy ha a sinnó-ke családfő kerülne a trónra, akkor testvérei és leszármazottaik megszerzik a "sinnó" címet. A császár szintén bármelyik "ó"-nak megadhatja a "sinnó" címet.

1947-ben megváltoztatták a törvényt, hogy így a "sinnó" és a "naisinnó" csak a császár törvényes férfiági unokáira terjedjen ki. A császári család is drasztikusan lecsökkent, miután megszüntette az "ó-ke"-t és a "sinnō-ke"-t. Egy "ó" vagy "sinnó" házastársának vagy egy "-hi" (妃, női társ) utótagja, vagyis "óhi" (王妃) vagy "sinnóhi" (親 王妃) lesz.

2017-ben a törvényszék által elfogadott egyszeri törvény, amely a császár lemondását lehetővé teszi, 2019. április 30-án fog hatályba lépni. A folyamat befejezése után a "Jókó" címet kell majd használnia.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperial House of Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Empress Michiko című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Akihito című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Naruhito, Crown Prince of Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Masako, Crown Princess of Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aiko, Princess Toshi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fumihito, Prince Akishino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kiko, Princess Akishino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Mako of Akishino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Kako of Akishino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prince Hisahito of Akishino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Masahito, Prince Hitachi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yuriko, Princess Mikasa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Akiko of Mikasa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Yōko of Mikasa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Tsuguko of Takamado című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Ayako of Takamado című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hisako, Princess Takamado című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  1. The Yamato Dynasty: The Secret History of Japan's Imperial Family. Broadway Books, 15. o. (2001). ISBN 978-0-7679-0497-1 
  2. Why is the Japanese monarchy under threat?”, The Economist, 2017. június 2. (Hozzáférés ideje: 2017. június 4.) 
  3. The Imperial House Law. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  4. "Genealogy of the Imperial Family"
  5. Their Imperial Highnesses Crown Prince Naruhito and Crown Princess Masako. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  6. Enjoji, Kaori. „Japan Emperor Akihito to abdicate on April 30, 2019”, CNN, 2017. december 1. 
  7. Kyodo, Jiji. „Japan’s publishers wait in suspense for next era name”, The Japan Times, 2017. december 3. 
  8. a b Their Majesties the Emperor and Empress. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  9. a b Colin Joyce (2001-12-08). "Japan's princess named 'one who loves others'". The Daily Telegraph, 8 December 2001.
  10. a b Their Imperial Highnesses Prince and Princess Akishino and their family. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  11. Japanese royal to spend time in Dublin studying English. The Irish Times, 2010. június 18. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  12. Princess Mako Graduates University. The Royal Forums
  13. Their Imperial Highnesses Prince and Princess Akishino and their family - The Imperial Household Agency. kunaicho.go.jp
  14. 「眞子さま、国際基督教大学をご卒業 「感謝しています」 」 (japán nyelven). Sankei Shimbun, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  15. 「〈眞子さま〉国際基督教大学を卒業「一生の思い出の4年間」 Mainichi Shimbun March 26, 2014
  16. Princess Mako celebrates her graduation from university. Royalista. [2014. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. Princess Mako leaves for one year of study in England ‹ Japan Today: Japan News and Discussion. japantoday.com
  18. Japanese Princess attends graduation ceremony” (Hozzáférés ideje: 2016. január 22.) 
  19. Japan’s Princess Mako to study at Edinburgh University. deadlinenews.co.uk
  20. Princess Mako describes life at British university as 'fruitful' - The Japan Times. The Japan Times
  21. Hosting royalty. ed.ac.uk, 2013. június 4. [2014. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. 眞子さまが9月に英国ご留学”, MSN Sankei News, Sankei Shimbun, 2012. augusztus 3.. [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.) (japán nyelvű) 
  23. 眞子さま、身分を隠しボランティア活動「実際に行ってみないとわからない…」
  24. Image of Mako sign language. [2015. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. Princess Mako visits folk museum in Hungary with father Prince Akishino (amerikai angol nyelven). The Japan Times, 2017. augusztus 20. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
  26. [1]
  27. 佳子さま 国際基督教大学を受験へ (japán nyelven). NHK, 2014. szeptember 11. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 11.)
  28. Princess Kako’s New Campus Life. imperialfamilyjapan.wordpress.com. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  29. a b Japan princess gives birth to boy”, BBC News, 2006. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2006. szeptember 5.) 
  30. a b Walsh, Bryan. „Japan Celebrates: It's a Boy!”, Time, 2006. szeptember 5. (Hozzáférés ideje: 2006. szeptember 5.) 
  31. Their Imperial Highnesses Prince and Princess Hitachi. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  32. *Kunaicho | The Imperial Palace and other Imperial Household Establishments Archiválva 2009. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  33. a b Their Imperial Highnesses Prince and Princess Mikasa and their family. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  34. Princess Akiko cleared for Oxford. The Japan Times, 2001. augusztus 8. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
  35. Their Imperial Highnesses Prince and Princess Mikasa and their family. Imperial Household Agency, 2009. március 31. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
  36. The Japan-Turkey Society. imperialfamilyjapan.wordpress.com. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  37. Their Imperial Highnesses Prince and Princess Mikasa and their family - Official website
  38. Her Imperial Highness Princess Takamado and her family. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  39. 承子さま、絢子さまが今月大学ご卒業 - 産経ニュース (japán nyelven). Sankei News. Sankei Shimbun, 2013. március 4. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
  40. 高円宮家の承子さま 日本ユニセフ協会に就職へ (japán nyelven). Tele-Asa news. TV Asahi, 2013. március 15. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  41. a b Personal Histories of Their Imperial Highnesses Prince and Princess Mikasa and their family. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  42. Personal Histories of Their Majesties the Emperor and Empress. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  43. Personal Histories of Her Imperial Highness Princess Takamado and her family. kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2017. január 5.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Taisó császár
 
Teimei császárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sóva császár
 
Kódzsun császárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mikasza japán császári herceg
 
Mikasza hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Akihito császár
 
Micsiko császárné
 
Hitacsi herceg
 
Hitacsi hercegnő
 
Öt leányuk
1,
2, 3, 4, 5
 
Mikasza Tomohito herceg
 
Mikasza Tomohito hercegnő
 
Katsura herceg
 
Takamado herceg
 
Takamado hercegnő
 
Két leányuk
1, 2
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Naruhito herceg
 
Maszako hercegnő
 
Akisino herceg
 
Akisino hercegnő
 
Kuroda Sajako
 
Mikasza Akiko hercegnő
 
Mikasza Jóko hercegnő
 
 
 
Takamado Cuguko
 
Szenge Noriko
 
Takamado Ajako
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tosi hercegnő
 
Akisino Mako hercegnő
 
Akisino Kako hercegnő
 
Akisino Hiszahito herceg