Japánszilva
A japánszilva vagy más néven fűzlevelű ringló (Prunus salicina), a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Mivel legnagyobb mennyiségben Kínában termesztik, néha kínai szilva néven is hivatkoznak rá.
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Japánszilva termése
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Prunus salicina Lindl. | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japánszilva témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Japánszilva témájú médiaállományokat és Japánszilva témájú kategóriát. |
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Elterjedése
szerkesztésA japánszilva alapvetően egy Távol-Keletről származó szilvafaj. Eredete a Jangce folyó völgyéhez köthető Kínában. A Japánban található 2300 éves magleletek ellenére a japánszilva ismertebb fajtái Kaliforniában készültek, viszont Japánban is keresztezték más szilvafajtákkal.
Megjelenése
szerkesztésA japánszilva könnyen megkülönböztethető a hazai szilvafajoktól az alakja és a héja tekintetében. Míg az európai szilvák általában tojásdad alakúak és kék, puha héjjal rendelkeznek, a japánszilvák inkább gömbölydedek, nagyobb méretűek és héjuk lehet világos, sötétlila vagy akár feketés árnyalatú, ami jóval keményebb a hazai szilvákétól. Az ízük hasonló, de a japánszilva belső színe élénk sárga vagy pirosas, közepén pedig egy csonthéjas mag található.
Gondozása
szerkesztésA japánszilva fa csemeték ültetése megegyezik a legtöbb gyümölcsfa ültetési időszakával. Ezen időszakot október végétől március végéig terjedően határozzák meg, figyelembe véve a hideg, de fagymentes időjárást. Azok a korábbi vélekedések, amelyek szerint a japánszilvafát már nem lehet az északi mediterrán térségen túl termeszteni, Magyarország klímája miatt ma már elavultak, és itt is sikerrel ültethető. Az itthoni ökológiai feltételek nem mindig ideálisak a számukra, így a termesztésük kockázatos lehet. További problémát okozhatnak a téli és tavaszi fagyok, valamint a leukosztomás ágelhalás. Az ültető gödröt a facsemete méretéhez igazítjuk, általában egy 60x60 centiméteres mélységű kialakítás elegendő. Az ültetési távolság 3-5 méter között változhat, de érdemes figyelembe venni, hogy a japánszilva fa koronája dinamikusan fejlődik.
Az japánszilvafák fiatal korában, az első 3 évben, gyakran alkalmazzunk koronaformáló metszést, hogy kialakítsuk a kívánt váza- vagy katlanformát. Hagyjuk életben az apró termőágakat, és a külső rügyre irányuló metszést alkalmazzunk. A metszést a kora tavasz fagyai után, de még a virágzás előtt végezzük el, steril metszőeszközökkel. A 4. év után már csak fenntartó metszést végezzünk, és az idősebb japánszilva fákat megfiatalíthatjuk a koronának a megújításával. Ajánlott évente trágyázni a talajt a japánszilva fa optimális fejlődése érdekében. A japánszilva kedveli a napfényes területeket, és közepes vízigényű, így száraz időszakokban érdemes öntözni. Azonban ha súlyos növénybetegségeket vagy kártevőkkel való fertőzéseket észlelünk, mindenképpen forduljunk szakemberhez a megfelelő kezelés érdekében.
.jpg)
Termelése
szerkesztésRégen úgy hitték, hogy a japánszilva csak a Föld északi szélességi 45. fokáig terem, ami Európa esetében a mediterrán térséget jelenti. Az északi határ, ahol a japánszilvatermesztés lehetségesnek tűnt, Magyarország területét is magában foglalta. Azonban az elmúlt három évtized globális felmelegedése új lehetőségeket nyitott a szilvatermesztés számára. Az északi határ most már kitolódott az északi szélesség 50-55. fokáig, és emiatt Kanada és Lengyelország is egyre nagyobb potenciált lát a szilvatermesztésben. A lengyel termesztők is kiváló minőségű gyümölcsöket termelnek, különösen az Amber, Friar és Angelino japánszilva fajtákból, amelyek korábban kizárólag a mediterrán régióban voltak elterjedtek.
A japánszilva termesztése során gyakran alkalmazzák a gyümölcsfák keresztezését azzal a módszerrel, hogy oltványokat ültetnek más szilvafákra. Ez lehetőséget ad arra, hogy kísérletezzünk európai nemes szilvafajtákkal, cseresznyeszilvával vagy akár ringlószilvával is. Az alapelv az, hogy a japánszilva oltványát mindig a gazdatest felső részére ültessük. Ha cseresznyeszilvával keresztezik, az vörös húst eredményezhet a japánszilvában, míg a héja általában világosabb marad. Ma már sokféle nemesített japánszilvafajta kapható a kertészetekben, és azok gondozása lényegében hasonló a hagyományos szilvához.
A globális szilvatermés jelentős része Kínából érkezik, ahol főleg japánszilva különféle típusait termesztik. Kína évente mintegy 6 millió tonna szilvát termel, míg az amerikai kontinensen 1,5 millió tonnát állítanak elő, Európában pedig, főleg a mediterrán területeken, további 1 millió tonna.
Felhasználása
szerkesztésA szilva jellegzetes ízét a cukrok és savak harmonikus egyensúlya adja. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, természetes illóolajokban, enzimekben, pektinben, cellulózban, antociánban és egyéb értékes anyagokban. A japán szilva sokféleképpen felhasználható, akár lekvár, alkoholos ital, süteménytöltelék vagy akár savanyúság formájában. A japánszilva általában nagyobb szemű, gyümölcshúsa pedig keményebb, így leginkább étkezéskor desszertként fogyasztják.
Fontos a japánszilva érett állapotban való fogyasztása, mivel magas savtartalommal rendelkezik. A japánszilva friss állapotban 7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
Gyógyhatása
szerkesztésA japánszilva alacsony energiatartalmú, és számos egészségügyi előnnyel járhat. Jótékony hatással lehet az idegek és az agy működésére, és enyhe hashajtóként is használható, különösen az idősebb emberek számára, akiknél a bélműködés lassabb lehet. Emellett segíthet a hurut megszüntetésében és a bélrendszer tisztításában is, így hasznos lehet megfázásos betegségeknél.
Források
szerkesztés- Japánszilva-fajták (Prunus salicina spp.) (terebess.hu Hozzáférés: 2023-09-21)
- Ismerkedjünk a japánszilvával! (pullulo.hu Hozzáférés: 2023-09-21)
- Japán szilva kisokos (www.hellovidek.hu Hozzáférés: 2023-09-21)
