Jaririsz

Karkemis királya

Jaririsz (luvi Luvi ia.jpgLuvi ra1.jpgLuvi ra1.jpgLuvi I2.jpgLuvi sa01.jpg ia-ra/ri-ra/ri-i-ša[1] vagy Luvi I2.jpgLuvi ara.jpgLuvi sa2.jpg i-ara/ari-ša2[2]) az újhettita Karkemisben Asztiruvasz király főembere, majd annak halála után Kamanisz régense. Egyidőben élt I. Argisti és II. Szarduri urartui, és III. Assur-dán asszír királyokkal, valamikor i. e. 8. század első felében, vagy a közepén. Valószínűleg luvi származású. Talán volt egy Tuvarszai nevű fia, de egyes vélemények szerint eunuch lehetett.

Jaririsz
Jaririsz és Kamanisz egy karkemisi reliefen
Jaririsz és Kamanisz egy karkemisi reliefen

Uralkodási ideje
i. e. 8. század
Elődje Asztiruvasz
Utódja Kamanisz
Született i. e. 9. század
Elhunyt i. e. 8. század
SablonWikidataSegítség

Jaririsz vezírként szolgált Asztiruvasz király alatt, majd annak halála után régens és herceg címeket vett fel. Asztiruvasz halála után nem fia, Kamanisz neve tűnik fel a dokumentumokban, hanem csak Jaririszé, majd mindkét név, végül Jaririsz eltűnik a forrásokból. Ismeretlen időpontban meghalt. A címeit nem bitorolta, hanem kinevezéssel jutott hozzájuk. Kamanisz még kiskorú lehetett apja halálakor, a kinevezés pedig Asztiruvasz betegségére utal. Már régenssége idején hivatalosan bejelentette, hogy Kamanisz lesz az utódja.

Jaririsz békés kapcsolatokat ápolt korabeli szomszédaival, a korhoz képest nagyon sok említés maradt fenn róla. Nemzetközi kapcsolatai kiterjedtek Egyiptomra, Lüdiára, Phrügiára, Babilonra, Asszíriára, valamint az általa Szura néven említett országra, amit Urartuval, Föníciával vagy Tabaallal szokás azonosítani.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Payne, 82. o.
  2. Payne, 85. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Bryce, Trevor. The World of the Neo-Hittite Kingdoms – A Political and Military History (angol nyelven). Oxford University Press (2012). ISBN 978-0-19-921872-1 
  • Annick Payne: Iron Age Hieroglyphic Luwian Inscriptions, Atlanta, 2012. ISBN 978-1-58983-269-5
  • J. D. Hawkins: Some Historical Problems of the Hieroglyphic Luwian Inscriptions, Anatolian Studies 29.
  • Maciej Popko: Völker und Sprachen Altanatoliens. Harrassowitz Verlag: Wiesbaden 2008. ISBN 978-3-447-05708-0
  • Christian Marek, Peter Frei: Geschichte Kleinasiens in der Antike. Verlag C.H.Beck: München 2010. ISBN 978-3-406-59853-1
  • Alessandra Gilibert: Syro-Hittite Monumental Art and the Archaeology of Performance. De Gruyter, Berlin 2011. ISBN 978-3-11-022225-8


Előző uralkodó:
Asztiruvasz
karkemisi hettita király
? – ? (i. e. 8. század)
 
Következő uralkodó:
Kamanisz