Wikipédia

Jarnó György

(1868-1920) magyar zeneszerző

Jarnó György, külföldön Georg Jarno, 1903-ig Kohner György (Pest, 1868. június 2.[5] – Breslau, 1920. május 25.) magyar zeneszerző és karmester, aki különösen operettjeivel lett ismert.

Jarnó György
SzületettKohner György
1868. június 3.[1][2][3][4]
Pest
Elhunyt1920. május 25. (51 évesen)[3]
Wrocław
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarnó György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Kohner Károly (1835–1908) lókereskedő, a magyar lóexport egyik megalapítója és Brettschneider Katalin (1841–1869)[6] gyermekeként született a Király utcában. Édesanyját egyéves korában elvesztette. Az érettségit követően szülővárosában zenét tanult. Ezután különböző németországi városokban dolgozott karnagyként. Különösen nagy hatással volt későbbi életére breslaui tartózkodása, ahol 1895. május 12-én mutatták be első operáját, A fekete Kaschkát. Mivel a közönség jól fogadta, 1899-ben színre került második operája Az alameai bíró címmel. Életének következő állomása Hamburg volt. Itt került bemutatásra 1903-ban a Kleist vígjátéka nyomán készült Eltört kancsót. Mivel ez nem hozta meg a várt sikert, később beledolgozta a Johanniszauber című operettjébe.

1907-ben elfogadta Jarnó József, a két évvel idősebb bátyjának meghívását Bécsbe, aki miután 1899-ben a bécsi Józsefvárosi Színház igazgatójává vált, feleségül vette a bécsi szubrettet, Johanna Niesét. Neki keresett zeneszerzőt, aki operettet ír számára, amelyben főszerepet játszhat. Jarnó György Bernhard Buchbinder színész, újságíró közreműködésével – aki maga is dolgozott librettistaként – megírta a Die Försterchristel-t. 1907. december 17-én tartották a mű premierjét a Józsefvárosi Színházban. Nagy sikernek bizonyult, ami nem csak Jarnó, hanem sógornője számára is áttörést jelentett. Ekkortól lehetőséget kapott arra, hogy szabadúszó zeneszerzőként éljen és Bernhard Buchbinder vált műveinek fő librettistájává.

Jarnó sikert ért Das Musikantenmädel című operettjével is, melyet 1910-ben mutattak be. Manapság csupán a Försterchristel-t játsszák alkalmanként a városi színházakban, más műveit elfelejtették.

Élete végén Jarnó visszaköltözött Breslau-ba, ahol zeneszerzői karrierje elkezdődött. 1920. május 25-én hunyt el,[7] nem sokkal az 52. életévének betöltése előtt. A város zsidó temetőjében helyezték végső nyugalomra.

Művei szerkesztés

Operák szerkesztés

  • A fekete Kascska (Die schwarze Kaschka), négyfelvonásos dalmű, librettó: Viktor Blüthgen, bemutató: Breslau, 1895. május 27.
  • A zalameai bíró (Der Richter von Zalamea), négy felvonásban, librettó: Viktor Blüthgen Calderón de la Barca után, bemutató: Breslau, 1899
  • A törött kancsó (Der zerbrochene Krug), vígopera három felvonásban, librettó: Heinrich Lee. Története az azonos című Heinrich von Kleist vígjátékon alapul. Bemutató: Hamburg, 1903
  • Johanniszauber, vígopera három felvonásban (A törött kancsó című opera átdolgozása), bemutató: Hamburg, 1911

Operettek szerkesztés

  • Az aranyhalacska (Der Goldfish), librettó: Richard Jäger, bemutató: Breslau, 1907
  • Az erdészleány (Die Försterchristel), librettó: Bernhard Buchbinder, bemutató: Bécs, Theater in der Josefstadt, 1907. december 17.
  • A muzsikus leány (Das Musikantenmädel), librettó: Bernhard Buchbinder, bemutató: Bécs, Theater in der Josefstadt, 1910
  • Die Marine-Gustl, librettó: Bernhard Buchbinder, bemutató: Bécs, 1912
  • A farmer lány (Das Farmermädchen), librettó: Georg Okonkowski, bemutató: Berlin, 1913
  • Mein Annerl, librettó: Fritz Grünbaum és Wilhelm Sterk, bemutató: Bécs, 1916
  • Jungfer Sonnenschein, librettó: Bernhard Buchbinder, bemutató: Hamburg, 1918
  • A csikós bárónő (Die Csikosbaroness), librettó: Fritz Grünbaum, bemutató: Hamburg, 1919

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Georg Jarno (angol nyelven)
  4. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 585/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
  6. ↑ Kohner Károlyné halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 376/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
  7. ↑ és nem – ahogy különböző helyeken olvasni – 1920. május 20-án Bécsben

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Jarno című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Werner Boller: Jarno, Georg. In: Neue Deutsch Biographie (NDB). Band 10, Duncker & Humblot, Berlin 1974, S. 356. (Digitalisat).
  • Jarno Georg. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 3, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1965, S. 82 f. (Direktlinks auf S. 82, S. 83)
  • Sabine Vernik-Eibl: "Leben und Werk der Komponisten Georg Jarno und Leo Ascher. Ihre Bedeutung für die Wiener Operette in den ersten beiden Jahrzehnten des 20. Jahrhunderts mit einer Analyse von DIE FÖRSTER-CHRISTL und HOHEIT TANZT WALZER." Dissertation Universität Wien, 2011. Volltext online (PDF; 2,4 MB) abgerufen am 1. November 2012.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jarnó_György&oldid=24927515”