Jaross Andor

(1896–1946) magyar politikus, miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője

Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23.Budapest, 1946. április 11.)[1] felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője.

Jaross Andor
Magyarország felvidéki tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1938. november 15. 1939. február 16.
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1944. március 22. augusztus 17.
Előd Keresztes-Fischer Ferenc
Utód Bonczos Miklós

Született 1896. május 23.
Komáromcsehi
Elhunyt1946. április 11. (49 évesen)
Budapest
Párt Magyar Nemzeti Párt

Foglalkozás politikus
Halál oka lőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaross Andor témájú médiaállományokat.

Élete Szerkesztés

Jaross István és Mocsári Irén fiaként született Komáromcsehiben. Neje Hegedüs Anna volt. Az 1910-es években a tatai piarista gimnáziumban diákoskodó, majd a pesti jogi kari tanulmányait a frontszolgálat miatt megszakító ifjú az 1920-as évek elején kapcsolódott be az anyaországtól a trianoni döntéssel elszakított Felvidék politikai életébe.

1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, 1925-ben pedig a Magyar Nemzeti Párt egyik országos alelnöke lett, nyolc évvel később pedig elnöke. A pártban betöltött szerepéből adódóan a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok fórumaként elfogadott napilap szellemi irányvonalát is ő szab(hat)ta meg. 1935-ben a prágai Képviselőház tagjává vált. Az első bécsi döntés után az Országgyűlés meghívott képviselője lett az Egyesült Magyar Párt színeiben (ami a felvidéki képviselőket tömörítette) 1938-tól 1940-ig a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. 1940-ben Imrédy Bélával megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. A Sztójay-kormányban belügyminiszteri tisztséget kapott. Államtitkárai, Baky László és Endre László segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. 1944. augusztus 17-én Horthy nyomására lemondott tisztségéről. A Ferencvárosi TC elnöke volt pár hónapig, ezalatt olvadt be a Fradi profi labdarúgó-szakosztálya az egyesületbe. A nyilas hatalomátvételt követően részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől 1945 márciusáig soproni elnöke volt.

A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. Csehszlovákia és Magyarország is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Magyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a népbíróság halálra ítélte, majd kivégezték.

Jegyzetek Szerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 236/1946. folyószáma alatt.

Források Szerkesztés

  • Murányi Gábor: Exstirpáló vitéz. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/51-52. (2007.) szám, 106-108. oldal, ISSN 1217-9647
  • Zinner Tibor–Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Lapkiadó Vállalat, 1986, ISBN 963-27-2008-3
  • Jaross Andor a Magyar életrajzi lexikonban
  • Jaross Andor – A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  • Jaross Andor a Magyar Országgyűlési Almanach 1939–1944-ben

További információk Szerkesztés

  • Jaross Andor miniszter ismertette a Felvidéki Magyar Párt programját (Magyar Világhíradó, 1939 január)
  • Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006. 720 o.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 o.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Hollósy-Kuthy László: Don, Torda, Kárpátok. Háborus szerepléseim és élményeim. Fahrwangen, Gilde Verlags- und Handels-GmbH Schweiz, [1989]. 255 o.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o.
  • Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1998. 365 o.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]. 755 o.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o.
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny. 640 o.
  • Magyar prágaiak – prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002. 160 o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Az Endre – Baky – Jaross per; sajtó alá rend., szerk., jegyz. Karsai László és Molnár Judit, előszó Randolph L. Braham; Cserépfalvi, Bp., 1994