Jaross Andor

magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője

Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23.Budapest, 1946. április 11.)[1] felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője.

Jaross Andor
Jaross Andor 1938.jpg
Magyarország felvidéki tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1938. november 15. 1939. február 16.
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1944. március 22. augusztus 17.
Előd Keresztes-Fischer Ferenc
Utód Bonczos Miklós

Született 1896. május 23.
Komáromcsehi
Elhunyt1946. április 11. (49 évesen)
Budapest
Párt Magyar Nemzeti Párt

Foglalkozás
Halál oka lőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaross Andor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Jaross István és Mocsári Irén fiaként született Komáromcsehiben. Neje Hegedüs Anna volt. Az 1910-es években a tatai piarista gimnáziumban diákoskodó, majd a pesti jogi kari tanulmányait a frontszolgálat miatt megszakító ifjú az 1920-as évek elején kapcsolódott be az anyaországtól a trianoni döntéssel elszakított Felvidék politikai életébe.

1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, 1925-ben pedig a Magyar Nemzeti Párt egyik országos alelnöke lett, nyolc évvel később pedig elnöke. A pártban betöltött szerepéből adódóan a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok fórumaként elfogadott napilap szellemi irányvonalát is ő szab(hat)ta meg. 1935-ben a prágai Képviselőház tagjává vált. Az első bécsi döntés után az Országgyűlés meghívott képviselője lett az Egyesült Magyar Párt színeiben (ami a felvidéki képviselőket tömörítette) 1938-tól 1940-ig a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. 1940-ben Imrédy Bélával megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. A Sztójay-kormányban belügyminiszteri tisztséget kapott. Államtitkárai, Baky László és Endre László segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. 1944. augusztus 17-én Horthy nyomására lemondott tisztségéről. A Ferencvárosi TC elnöke volt pár hónapig, ezalatt olvadt be a Fradi profi labdarúgó-szakosztálya az egyesületbe. A nyilas hatalomátvételt követően részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől 1945 márciusáig soproni elnöke volt.

A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. Csehszlovákia és Magyarország is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Magyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a népbíróság halálra ítélte, majd kivégezték.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 236/1946. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

  • Murányi Gábor: Exstirpáló vitéz. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/51-52. (2007.) szám, 106-108. oldal, ISSN 1217-9647
  • Zinner Tibor–Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Lapkiadó Vállalat, 1986, ISBN 963-27-2008-3
  • Jaross Andor a Magyar életrajzi lexikonban
  • Jaross Andor – A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  • Jaross Andor a Magyar Országgyűlési Almanach 1939–1944-ben

További információkSzerkesztés