Jean-Baptiste Debret
francia festő
Jean-Baptiste Debret (Párizs, 1768. április 18. – Párizs, 1848. június 28.) francia festő.
Jean-Baptiste Debret | |
![]() | |
Született |
1768. április 18.[1][2][3][4][5][6][7] Párizs |
Elhunyt |
1848. június 28. (80 évesen)[4][5][7] Párizs[8] |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Római Díj |
Sírhely | Montmartre-i temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Debret témájú médiaállományokat. |
ÉletpályájaSzerkesztés
Pályájának kezdeteSzerkesztés
Ifjan lépett be Jacques-Louis David műtermébe és mesterét Rómába is elkísérte. 1785-ben visszatért Franciaország és csakhamar az École polytechnique tanára lett. 1799-ben állította ki Aristomenes megszabadítása című képét (a montpellieri múzeumban), amelyet 1804-ben Az ifjú Antiochus betegsége című műve követett.
Napóleon festőjekéntSzerkesztés
Később leginkább I. Napóleon életéből merítette képeinek tárgyát. amelyek közül említésre méltók: Napóleon köszönti a sebesült osztrákokat (1806); Napóleon, amint buzdítja katonáit az abensbergi csata előtt (1810) stb.
BrazíliábanSzerkesztés
- Debret 1815-ben VI. János portugál király meghívására Rio de Janeiróba utazott és ott egy művészeti akadémia létesítését irányította. Itt az udvar számára is több képet készített, mint például VI. János életnagyságú arcképe.
Utolsó éveiSzerkesztés
1831-ben visszatért Párizsba és ott élt haláláig.
Ismert műveiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Jean Baptiste Debret
- ↑ Jean Baptiste Debret (angol nyelven), 2006
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.acrilex.com.br/cultura_grandesmestres_debretI.htm
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). Debret, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X