Jean-Philippe Lauer

francia egyiptológus, építész

Jean-Philippe Lauer (Párizs, 1902. május 7. – Párizs, 2001. május 15.) egyiptológus és építész, aki hetven éven át kutatta a Dzsószer-piramist, tágabban Szakkara temetkezéseit. Lauer dolgozta ki a ma is elfogadott, hatszakaszos építés elméletét.

Jean-Philippe Lauer
Jean-Philippe Lauer.jpg
Született 1902. május 7.[1][2][3][4][5]
Párizs[6][7]
Elhunyt 2001. május 15. (99 évesen)[1][2][4][8]
Párizs[9][7]
Állampolgársága francia[10][7]
Házastársa Marguerite Jouguet
SzüleiPhilippe Lauer
Foglalkozása
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Commander of the French Order of Academic Palms
  • Order of the Republic Egypt
  • Officer of the Order of the Crown of Italy
Sírhelye Passyi temető (5)
Írói pályafutása
Fontosabb művei La pyramide a degrés, I et II, l'architekture, Fouilles a Saqqarah (Kairó, 1936.)

Elzászi polgárcsaládban született 1902-ben. 1926-tól tartózkodott Egyiptomban Pierre Lacau meghívása és szerződésajánlata alapján. Itt ismerte meg későbbi feleségét 1928-ban, Margaret Jouguet-t. 1929. október 1-jén vette feleségül. Dzsószer piramisát 1936-tól kutatta, amikor a Francia Keleti Régészeti Intézet nem hosszabbította meg a szerződését. Amíg lehetséges volt, a Baka-piramist is kutatta. 1963-ban részt vett a francia szakkarai régészeti misszió létrehozásában.

A szakkarai Imhotep Múzeumban látható egy neki szentelt kiállítás.

PublikációiSzerkesztés

  • La pyramide à degrés, I et II, l’architecture, Fouilles à Saqqarah, Service des antiquités de l'Égypte, Kairó, 1936
  • La pyramide à degrés, III, compléments, Fouilles à Saqqarah, Service des antiquités de l'Égypte, Kairó, 1939
  • Le temple funéraire de Khéops à la grande pyramide de Guizèh, n°46, ASAE, Kairó, 1947
  • Études complémentaires sur les monuments du roi Djoser à Saqqarah, cahier 9, Supplément, ASAE, Kairó, 1948
  • Le problème des pyramides d'Égypte, traditions et légendes, Bibliothèque historique, Payot, Párizs, 1948
  • Note complémentaire sur le temple funéraire de Khéops, n°49, ASAE, Kairó, 1949
  • mit Ch. Picard, Les statues ptolémaïques du Sarapieion de Memphis, n°3, Publications d'art et d'archéologie de l'université de Paris, PUF, Párizs, 1955
  • Le temple haut de la pyramide du roi Ouserkaf à Saqqarah, n°53, ASAE, Kairó, 1956
  • mit Pierre Lacau, Fouilles à Saqqarah. La pyramide à degrés, IV, Inscriptions gravées sur les vases, 2 fasc., PIFAO, Le Caire, 1959
  • Observations sur les pyramides, Bibliothèque d’étude, n°30, IFAO, Kairó, 1960
  • Histoire monumentale des pyramides d'Égypte, I, Les pyramides à degrés (IIIe dynastie égyptienne), n°39, BdE, IFAO, Kairó, 1962
  • mit Pierre Lacau, Fouilles à Saqqarah. La pyramide à degrés, V, Inscriptions à l'encre sur les vases, PIFAO, Kairó, 1965
  • Sur la pyramide de Meïdoum et les deux pyramides du roi Snéfrou à Dahshour, n°36, Orientalia, Róma, 1967
  • Raison première et utilisation pratique de la grande galerie, dans la pyramide de Khéops, n°12, Beiträge Bf, Festschrift ricke, Wiesbaden, 1971.
  • mit Jean Leclant, Mission archéologique de Saqqarah, I, le temple haut du complexe funéraire du roi Téti, bibliothèque d’étude, n°51, IFAO, Kairó, 1972
  • Remarques sur la planification de la construction de la grande pyramide, à propos de: The investment process organization of the Cheops pyramids, par W.Kozinnnski, n°73, BIFAO, Kairó, 1973
  • Le Mystère des Pyramides, éd. des Presses de la Cité, Párizs, 1974, ISBN 2-258-02368-8
  • Nouvelles recherches à la pyramide de Mérenrê, n°53 et n°54, BIE, Kairó, 1974
  • mit Audran Labrousse und Jean Leclant, Mission archéologique de Saqqarah. II, Le temple haut du complexe funéraire du roi Ounas, n°73, BdE, IFAO, Kairó, 1977
  • Les pyramides de Saqqarah, bibliothèque générale, IFAO, Le Caire, 5e éd. 1977
  • mit A. Shoucair, Saqqarah, la nécropole royale de Memphis, quarante siècles d’histoire, cent vingt-cinq ans de recherches, Tallandier, Párizs, 1977
  • mit Cyril Aldred, J.L. Cenival, F. Debono, Christiane Desroches Noblecourt, Jean Leclant und Jean Vercoutter, Le temps des pyramides, L'univers des formes, Gallimard, Párizs, 1978
  • À propos de l'invention de la pierre de taille par Imhotep pour la demeure d'éternité du roi Djoser, MGEM, IFAO, Kairó, 1985
  • Remarques sur l'époque possible du viol de la tombe de Khéops dans la Grande Pyramide, pp. 385-386, The Intellectual Heritage of Egypt, Ulrich Luft, Budapest, 1992
  • mit Jean Leclant und Audran Labrousse: L'architecture des pyramides à textes, I, Saqqarah Nord, 2 vol., n°114, BdE, IFAO, Kairó, 1996
  • mit Audran Labrousse: Les complexes funéraires d'Ouserkaf et de Néferhétepès, n°130, 2 vol., BdE, IFAO, Kairó, 2000

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. AGORHA (francia nyelven)
  4. a b 2438, Jean-Philippe Lauer, AlKindi
  5. Babelio (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. a b c Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  8. Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. június 22.)