Jean de Joinville

Jean de Joinville (12241317. december 24.) középkori champagne-i nemesember, örökös sénéchal, keresztes lovag, IX. (Szent) Lajos francia király harcostársa, barátja és életírója volt.

Jean de Joinville
Jean de Joinville (Merry-Joseph-Blondel festménye)
Jean de Joinville (Merry-Joseph-Blondel festménye)
Életrajzi adatok
Született1224
születési helye nem ismert
Elhunyt1317. december 24. (92-93 évesen)
halálozási helye nem ismert
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség francia
Házastárs
  • Alix of Grandpré
  • Alix of Reynel
SzüleiBeatrice of Auxonne
Simon de Joinville
Gyermekek
  • Anseau de Joinville
  • Alix of Joinville
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Szent Lajos élete és bölcs mondásai (Vie de Saint Louis)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean de Joinville témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Előkelő nemesi családból született, atyja Simon de Joinville, édesanyja pedig Béatrice d'Auxonne volt. 1233-ban örökölte Joinville-t. IV. Theobald Champagne-i gróf udvarában kapott lovagi nevelést. Valamelyest latinul is megtanult, egyúttal az olvasás és írás művészetét is elsajátította. Urával 1241-ben csatlakozott a királyi udvarhoz, majd 1244-ben az uralkodóval tartottak annak egyiptomi keresztes hadjáratára. A hadjáraton lett Lajos bizalmasa, barátja és tanácsadója.

1250-ben, amikor a sereg nagy részével és a királlyal fogságba esett Manszúra sikertelen ostroma után, nagy szerepe volt a tárgyalásokban és a váltságdíj összegyűjtésében. Ezután valószínűleg ő győzte meg urát, hogy az azonnali hazatérés helyett a szentföldi keresztes államok helyzetét rendezze. 1250-1254 között ő volt a király legfontosabb tanácsosa, és IX. Lajos a későbbiekben is nagy becsben tartotta barátját, aki apjától a sénéchali tisztét is megörökölte.

Az 1270-ben indult VIII. keresztes hadjáraton nem volt hajlandó részt venni, mert meg volt győződve annak haszontalanságáról. Előrelátónak bizonyult, ugyanis a hadjárat nemhogy eredményt nem ért el, de katasztrofálisan végződött: a had nagy része és maga Lajos is odaveszett a vérhasjárványban.

1271-től a pápa vizsgálatot indított IX. Lajos szentté avatásának ügyében, és nagy hasznát vették Joinville, a hű barát és megbízható szemtanú tanúságtételének (1282). A sénéchal rendszeresen látogatta az elhunyt király özvegye, Provence-i Margit udvarát, és Margit ösztönzésére kezdte megírni 1309-ben befejezett krónikáját, a Szent Lajos életét (Vie de Saint Louis), ami a korszak rendkívül fontos dokumentuma.

Joinville matuzsálemi korban, 93 évesen halt meg. A joinville-i kastély Szent Lőrincről elnevezett és mára lerombolt templomának Szent József védelmébe ajánlott kápolnájába temették.

Kétszer nősült, Alix de Reynel és Alix de Grandpré voltak választottjai. Három gyermekéről tudunk:

Művének magyar nyelvű fordításaSzerkesztés

  • Szent Lajos élete és bölcs mondásai; szerk. Csernus Sándor, tan. Jacques Le Goff, Csernus Sándor, Zimonyi István, ford. Csernus Sándor, Cs. Tóth Annamária; Balassi, Bp., 2015 (A középkori francia történeti irodalom remekei) ISBN 9789635069637, 448 p.