Jefimija

Jefimija, eredeti nevén Jelena (1349 körül – 1404/1405) szerb költő. Az irodalomtörténet-írás a legkorábbi szerb költőnőként tartja számon.

Jefimija
Született	1349
Elhunyt	1405 (55-56 évesen)
Házastársa	Jovan Uglješa
Szülei	Vojihna
Foglalkozása	költő író
Tisztsége	apátnő
Sírhelye	Ljubostinja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jefimija témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pohvala knezu Lazaru

Életrajza

Apja Vojihna vajda, Stefan Dušan cár unokaöccse volt, ő maga később Uglješa despotához ment nőül. Férje a törökökkel folytatott harcban esett el Maricánál 1371. szeptember 26-án. Férje halálát követően vette fel a Jefimija szerzetesi nevet, s Lázár fejedelem oltalma alá helyezte magát. Kevéssel utóbb apja és fia, majd Szerbia 1389. évi török meghódításakor Lázár fejedelem is meghalt. Jefimija halálának időpontja bizonytalan, a személyéről szóló utolsó feljegyzés Stefan Lazarević egyik okmányából ismert.

Három műve

Jefimija négy művet hagyott maga után, amelyek a középkori szerb irodalom legfontosabb művei. A fiatal Uglješa bánata című írását egy Jézust ábrázoló szentképre jegyezte le; ebben meghatóan írja le szülei és fia halálát. Második művében a hilandari egyházi zsinatról írt, amely kivezet az "arany és ezüst húrból és a kék, málna és fekete selyemfonalból" (Lazar Marković). Pohvala knezu Lazaru (’Lázár cár dicsérete’) című, 1402-re datált énekében fejedelmét dicsőítette, s a költeményt aranyfonállal maga hímezte Lázár halotti leplére.

Források

• Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 605. o. ISBN 963-05-1345-5  
• Zvonimir Kostić: A 100 legismertebb szerb

További információk

• Jefimija halotti szövege a szerb ortodox egyház múzeumában Belgrádban.