Jerpa kolostor
A Jerpa kolostor (más néven: Brag Jer-pa, Drak Jerpa, Druk Jerpa, Dagyeba, Dajerpa és Trajerpa, tibeti: གཡེར་པ, wylie: Jerpa, kínai: 葉巴, pinjin: Jepa) a tibeti buddhizmus gelug iskolájának egyik kolostora Lhásza városától 16km-re északkeletre, amelyhez ősi meditációs barlangok is tartoznak, ezek 10km-re vannak a kolostortól. Az intézmény korábban 300 buddhista szerzetesnek adott otthont.[1] A mongol Geszer kán, a tíz világtáj ura is állítólag járt a völgyben, amelyről állítólag a sziklákban hagyott nyomai árulkodnak.
| Jerpa kolostor གཡེར་པ (tibeti) | |
 | |
| A kolostor romjai - 1993 | |
| Település | Jerpa-völgy, Lhásza prefektus, Tibet |
| Ország |  Kína |
| Vallás | buddhizmus |
| Irányzat | Gelugpa |
| Építési adatok | |
| Típus | kolostor |
| Építés kezdete | 7. század |
| Építés befejezése | 8. század |
| Építtető | Szongcen Gampo és Triszong Decen |
| Mai rendeltetése | kolostor |
| Elhelyezkedése | |
 Jerpa kolostor
གཡེར་པ (tibeti) Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 29° 44′ 10″, k. h. 91° 16′ 10″Koordináták: é. sz. 29° 44′ 10″, k. h. 91° 16′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jerpa kolostor གཡེར་པ (tibeti) témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A kolostorhoz tartoznak kisebb szentélyek és elvonulási helyek, köztük a sziklabarlangok, amelyek Tibet legkorábbi meditációs helyei közé tartoznak, amelyek közül néhány már a buddhizmus Tibetbe való megérkezése előtt is hasonló spirituális célokra használtak. Az egyik legismertebb elvonulási helyszínt Szongcen Gampo (604–650) (hagyományosan a Jarlung-dinasztia 33. királya és az egyesített Tibet első császára) személyével kapcsoltak össze, aki maga is járt a helyszínen. Az itt található Dra Jerpa templomot az királyné, Monza Triucsam alapította.[2] A király két, külföldről származó felesége állítólag meditációkat végeztek a Peu Marszergyi és a Csögyel Puk templomokban. originated' Padmaszambhava, avagy Guru Rinpocse (8. század végétől 9. századig) szintén meditált a helyszínen, valamint tantrikus jógát is gyakorolt jóginijével, Jese Cögyallal. A Dava Puk templomban 9 hónap meditációt töltött, amelyet ma a három legfontosabb tudatszint elérési helyszín közé szoktak sorolni.[3] Miután Lhalung Pelgyi Dordzse 842-ben meggyilkolta a buddhista-ellenes bon császárt, Langdarmát, állítólag a helyszínen található egyik barlangban lelt menedéket, ahol azután 22 éven át meditált.[1][4][5]
A Jerpa ma is Közép-Tibet három legfontosabb meditációs helyszíne között szerepel. Guru Rinpocse sok tanítványa is ezt a helyszínt választotta gyakorlatához. Atísa (982 – 1054) sokszor tartott tanításokat ebben a völgyben.[6] Az elvonulási helyszíne ma már romokban áll, de a 19. században is még 300 buddhista szerzetes élt itt, és ez számított a Ramocse kolostor (Magasabb Szintű Tantrikus Főiskola) nyári helyszínének is.[3] A későbbi történetírások szerint Szongcen Gampo és Triszong Decen (756–797) templomokat alapítottak a Jerpa területén, és a 11. században felújítási munkálatokat végeztek az épületeken.[7][8] A hagyományok szerint szentélyt és sztúpát építettek, amikor Szongcen Gampo egyedüli fia, Gungri Gungcen megszületett (édesanyja: Mangza Tricham, Mang hercegnője).[9]
Az eredeti Jerpa kolostor fölött a gelug iskola vette át a hatalmat Congkapa (1357–1419) reformja után.[10] A 4. dalai láma (1589–1617) 1618-as halála után a Szera és a Drepung gelug kolostorok szerzetesei Lhászában fellázadtak a Cangpa-dinasztiával szemben. Azok, akiket nem öltek meg a Taklung kolostorban leltek menedékre. Khöntön rinpocse igyekezett meggyőzni a Szera szerzeteseit, hogy kerüljék az erőszakot, majd visszavonult a Jerpába, amíg a kedélyek le nem csillapodtak.[11] Ekkoriban vesztette el a Jerpa a vagyonát és a Taklung kolostor alá sorolták be.[12]
Az újkorban szerkesztés
A 19. századtól egészen 1959-ig 300 szerzetes élt a Jerpa kolostorban. Szintén itt volt a gyutö rend tantrikus főiskolájának nyári rezidenciája.[10] A Drubde kolostort 1959-ben lerombolták.[13] A kulturális forradalom (1966–76) során a Jerpa teljes épületegyütteseit mindenestül a földig rombolták.[14]
Önkéntesek segítségével és adományokból néhány barlangtemplomot és a Jerpa kolostort később részben helyreállították.[14] Police came to Yerpa after the disturbances of October Az 1987-es zavargások idején a helyszínre érkezett a rendőrség és a templomkapukra figyelmeztetéseket helyeztek, hogy senki ne merjen „ellenforradalmi tevékenységeket folytatni”.[14] 1998-ban a kormány lerombolt egy sor kápolnát, amelyek engedély nélkül épültek. A kolostorban élő szerzetesek száma még 2008-ban is szigorú szabályozás alá tartozott.[13]
-
Jerpa, 1993 -
Drak Jerpa -
Szent szimbólum -
Szongcen Gampo király szobra a meditációs barlangjában a Jerpa-völgyben -
Guru Rinpocse szobra a Jerpa-völgyi meditációs barlangjában -
Jerpa-völgy -
Geszer kán nyila ütötte lyukak -
Égbeetetési helyszín, Jerpa -
A Jerpa-völgy
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Osada, Allwright & Kanamaru 2000, 99. o.
- ↑ Dorje 1999, 68–69. o.
- ↑ a b Dorje 1999, 141. o.
- ↑ Dowman 1988, 75. o.
- ↑ Gyaltsen 1996, 266. o.
- ↑ Dowman 1988, 73, 79. o.
- ↑ Richardson 1985, 144. o.
- ↑ Ancient Tibet 1986, 314–315. o.
- ↑ Gyaltsen 1996, 188–189. o.
- ↑ a b Dowman 1988, 79. o.
- ↑ 14th Dalai Lama, Lhundrub & Cabezón 2011, 42–43. o.
- ↑ Shakabpa 2009, 329. o.
- ↑ a b Kelly & Bellezza 2008, 140. o.
- ↑ a b c Schwartz 1996, 62. o.
Források szerkesztés
- Meditation on the Nature of Mind. Simon and Schuster (2011. május 17.). ISBN 978-0-86171-628-9. Hozzáférés ideje: 2015. február 26.
- Ancient Tibet: Research Materials from The Yeshe De Project. Dharma Publishing (1986)
- Dorje, Gyurme. Footprint Tibet Handbook, 2 (1999) Also published by NTC Publishing Group, Lincolnwood, Illinois, U.S.A. in 1999. ISBN 978-0-8442-2190-8; ISBN 0-8442-2190-2
- Dowman, Keith. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. London: Routledge & Kegan Paul, 73–79. o. (1988)
- Gyaltsen, Sakyapa Sonam. The Clear Mirror: A Traditional Account of Tibet's Golden Age, Translated by McComas Taylor and Lama Choedak Yuthok, Ithaca, N.Y.: Snow Lion Publications (1996)
- Historic Dra Yerpa Temple in Tibet. Global Times. Xinhua, 2012. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- Tibet. Ediz. Inglese. Lonely Planet (2008). ISBN 978-1-74104-569-7. Hozzáférés ideje: 2015. február 26.
- Mapping the Tibetan World. Tokyo: Kotan Publishing (2000) újranyomva: 2004
- Richardson, H. E.. A Corpus of Early Tibetan Inscriptions. Royal Asiatic Society (1985)
- Schwartz, Ronald D.. Circle Of Protest. Motilal Banarsidass Publishe (1996. január 1.). ISBN 978-81-208-1370-0. Hozzáférés ideje: 2015. február 26.
- Shakabpa, Tsepon Wangchuk Deden. One Hundred Thousand Moons: An Advanced Political History of Tibet. BRILL (2009. március 28.). ISBN 90-04-17732-9. Hozzáférés ideje: 2015. február 26.
