Jersey City

Jersey City az Egyesült Államok New Jersey államának második legnagyobb városa.

Jersey City
Jersey City zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	New Jersey
Megye	Hudson megye
Alapítás éve	1609
Irányítószám	Lista 07097, 07302-07308, 07310-07311
Testvérvárosai	Lista Rosario Oviedo Ahmadábád Nantung Ozamiz Vitória St. John’s San Martín del Rey Aurelio Cuzco
Népesség
Népesség	247 597 fő (2010) +/-
Tengerszint feletti magasság	9,0 m
Terület	54,735593 km²
Időzóna	Eastern Time Zone
Elhelyezkedése
Jersey City Pozíció New Jersey térképén
é. sz. 40° 42′ 41″, ny. h. 74° 03′ 53″40.711388888889, -74.064722222222
Jersey City honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey City témájú médiaállományokat.

Története

A várost holland telepesek (prémvadászok, farmerek, kereskedők) alapították az 1630-as években a mai Hudson folyó nyugati partján. Ezt az első települést az őslakos delavár indiánokkal folytatott összeütközések felmorzsolták, de a várost 1660-ban a közeli hegyen újra létrehozták Bergen néven, Peter Stuyvesant, a közeli holland provincia (Új Hollandia) kormányzóhelyettesének irányításával. Ettől kezdve a környező területeken hamar megjelentek a farmok, és megépült számos közösségi épület is (oktatási, vallási épületek és a helyi közigazgatás épületei). A városon a 19. századig megőrizte rurális jellegét, noha 1764-től kezdve áthaladt rajta egy fő postakocsi útvonal és elhelyezkedéséből eredően – a britek és az amerikai függetlenségiek ütközőzónájába került – helyzete bizonytalan volt.

1804-ben New York-i befektetők egy csoportja területet vásárolt a Hudson nyugati partján, hogy ott Town of Jersey néven fejlesztésbe fogjon. Robert Fulton befektető száraz dokkot alakított ki a területen és 1812-ben elindultak gőzhajó járatai Manhattanbe, majd később elindultak járatai Newarkba és Philadelphiába is. Vízi és szárazföldi kapcsolatai miatt a város fokozatosan fontos logisztikai központtá vált New York szomszédságában. E pozíciót erősítette, hogy az 1830-as évek közepén kiépült a vasút és New York felé irányuló Morris csatorna. A gazdaságilag és népességét tekintve is megerősödött város 1838-ban levált Bergenről és Jersey City néven önállóvá vált. A város gazdaságának és népességének folyamatos bővülése nyomán a környék meghatározó települése lett. A folyamat oda vezetett, hogy 1870-ben a polgárok megszavazták a környező települések egyesítését: Jersey City bekebelezte valamikori anyavárosát Bergent, és a Bergentől 1855-ben függetlenné vált Hudson City-t. 1873-ban Greenville városa (ami tíz évvel korábban szintén Bergenből vált ki) csatlakozott és ezzel kialakultak Jersey City mai határai.

Az 1880-as években ír és német bevándorlók beáramlása adott új lökést a város fejlődésének, ami az Amerikába érkező bevándorlók egyik fontos befogadója és olvasztótégelye lett. Ez etnikai sokszínűséget és konfliktusokat egyaránt eredményezett.

A település gazdasági fontosságát a 19. század végétől világvárossá növő New Yorkba és agglomerációjába irányuló személy és teherforgalom adta: Jersey City fontos logisztikai szerepbe került a térség kiszolgálásában. Pályaudvarai, vasútvonalai, kikötői, hajói megállás nélkül ontották és fogadták az embereket és az árut. Számos gyár is megtelepedett a városban. A második világháború után azonban a vasút jelentősen vesztett jelentőségéből, és számos gyár is bezárt – ez pedig a város fejlődésére is hatással volt: a '60-as és '70-es években a város hanyatlani kezdett. A folyó partján kiürülő ipari és vasúti területeket azonban a '80-as évektől új befektetők fedezték fel: a város gazdaságában jelentősebb szerepet kapott a kereskedelmi és pénzügyi szektor.

Források

• ↑ JCO, America's Golden Door: Jersey City: America's Golden Door (angol nyelven). Jersey City Online. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)