Wikipédia

Jeruzsálem óvárosa

Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atiqah; arab: البلدة القديمة, al-Balda al-Qadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.

Jeruzsálem óvárosa
Világörökség
Dome of the Rock by Peter Mulligan.jpg
Adatok
OrszágIzrael
Világörökség-azonosító 148
Felvétel éve1981
Elhelyezkedése
Jeruzsálem óvárosa (Jeruzsálem)
Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosa
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 14′ 03″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 14′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeruzsálem óvárosa témájú médiaállományokat.

Több kulcsfontosságú vallási helyszínnek ad otthont:

A városfalakkal együtt az óvárost 1981-ben felvették az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

RészeiSzerkesztés

Az óvárost I. Szulejmán szultán fala veszi körül. A középkor óta keresztény, zsidó, örmény és muszlim negyedre oszlik.

A városfalakSzerkesztés

Jeruzsálem körül feltehetőleg először a kánaániták, majd Dávid király emeltetett falakat, de utóbbi az ún. Dávid városát fogta körül a mai óvárostól délre. Amikor Dávid fia, Salamon felépíttette az első templomot a dombtetőre, – amely közvetlenül a város fölé emelkedett (későbbi Templom-hegy), – kiterjesztette a városfalat a templom védelmére is.

A város a falakkal együtt Kr. e. 587-586-ban II. Nabú-kudurri-uszur ostroma alatt elpusztult. Később, Babilon elfoglalása után II. Kurus perzsa király Kr. e. 538-ban engedélyezte a zsidók visszatérését és a város újraépítését.

A történelem során még többször pusztították el és építették újra a várost, a városfalakkal együtt.

 Lásd még: Jeruzsálem történelme

Amikor a 16. század elején az oszmán-törökök elfoglalták a területet, I. Szulejmán újraépítette az addig romos városfalakat. Ekkor nyerte el az óváros a jelenlegi szerkezetét.

 
Jeruzsálem óvárosának negyedei és kapui

A mai fal teljes hossza 4018 méter, átlagos magassága 12 méter, vastagsága 2,5 m. Negyvenhárom bástya védte, ma hét átjáró kapuja van. A fal által körülhatárolt terület 85 hektár, ebből a Mórijá-hegy (Templom-hegy) 14 hektár.[1]

VároskapukSzerkesztés

Új kapu

Az óváros északnyugati sarkán épült kapu a keresztény negyed és a Notre-Dame de Frane-kolostor között könnyítette az átjárást. 1889-ben nyitották meg, a kolostor és a Ferences-rendi szerzetesek kérésére.[1]

Damaszkuszi kapu

Az óváros legnagyobb és legszebb kapuja. Itt kezdődött a damaszkuszi út. Az arabok nábluszi kapunak is hívják. Felirata szerint a kapu építésére II. Szulejmán szultán adott parancsot a 17. században, a korábbi romjain.[1] Az eredeti, heródesi stílusú kaput 135-ben a Hadrianus Aelia Capitolina követte.[2]

Heródes kapu

A Heródes (vagy Virág) kaput Heródes királyról nevezték el, illetve a homlokzata miatt hívják így. A kapun át az arab (muszlim) negyedbe és a Via dolorosára jutunk.[1]

Oroszlános kapu

Az Oroszlános (vagy István) kaput a városfal keleti részén nyitották, az Olajfák hegye felé a 16. században. Nevét a kapufélfákat díszítő két oroszlánról kapta. A keresztények Szt. István kapunak hívják, a hagyomány szerint ugyanis e kapu közelében kövezték meg az első keresztény mártírt.[1]

 
A befalazott Arany kapu a Templom-hegy keleti oldalán
Arany kapu (befalazott)

Az Arany (vagy Irgalom) kapu a Morijá-hegy keleti falában levő, a Kidron-patak völgyére és az Olajfák hegyére néző kapu. A szentély eredeti keleti kapujának a helyén áll. A keresztény hagyomány szerint Jézus e kapun át ment Jeruzsálembe tanítványaival Virágvasárnapkor.[3] A kapu kettős ívű nyílását Szaladin egyiptomi szultán falaztatta be, amikor 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet.[1]

Szemét kapu

A mai örmény negyed déli kapuját, – amely a Trágya kapuja néven is ismert – már Nehémiás tartományi helytartó (Kr. e. 5. sz.) is említi.[4][5] Itt vitték ki a város hulladékát a Gé-Hinnom (Gyehenna-) völgybe elégetésre.

Sion (Cion) kapu

A városfal délnyugati kapuja a zsidó negyedből biztosít átjárást a Cion-hegyre, ezért Zsidó kapunak is nevezik. A 16. században emelték, a nyílása fölötti tábla építtetőjét, Szulejmán szultánt dicséri. Az arabok Dávid kapunak hívják, a közelben levő sírról, amelyről úgy tartják, hogy Dávid királyé.[1] A kapu körül a jordániak és az izraeliek 20. századi összecsapásainak nyomai láthatók.[6]

Jaffai kapu

1536-ban a fallal együtt épült. 1869-ben I. Ferenc József császár látogatásakor építették ki a Jáfót Jeruzsálemmel összekötő utat eddig a kapuig.[1]

Az óváros falának egyes részein végig lehet sétálni, és gyönyörködni a jeruzsálemi panorámában. A sétányra Jaffai kapu melletti lépcsőkön juthatunk fel.[1]

  • Új kapu

  • Damaszkuszi kapu

  • Heródes-kapu

  • Oroszlános kapu

  • Szemét kapu

  • Sion kapu

  • Jaffai kapu

Keresztény negyedSzerkesztés

(arab: حارة النصارى, Ḩārat an-Naşāra, héber: הרובע הנוצרי, Ha-Rova ha-Notsri)

A keresztény negyed az óváros északnyugati részén fekszik.

  • A negyedben található a Szent Sír-templom, amelyet sokan a kereszténység legszentebb helyeként tartanak számon. Nagy Konstantin császár parancsára építtették fel az I. nikaiai zsinat (325) után. Az épületet többször lerombolták, majd mindannyiszor újraépítették.
  • Murisztán szúk - színpompás utcai bazár.

Muszlim (arab) negyedSzerkesztés

(arab: حارَة المُسلِمين, Hārat el-Muszlimīn)

A muszim (arab) negyed az óváros északkeleti részén fekszik. A négy fő negyed közül a legnagyobb és legnépesebb. A lakossága 2005-ben 22 ezer fő volt. A muszlimokon kívül keresztények és zsidók is élnek itt.[7]

  • A Via Dolorosa – amelyről úgy gondolják, hogy az az útvonal, amelyen Jézus haladt a Golgota felé – ebben a negyedben kezdődik az egykori Antónia-erőd helyén (mai El-Omaríja muszlim iskola) és az első hét stációja itt található.[8]
  • Betesda-medencék - ma romterület
Az evangéliumok szerint Jézus itt gyógyított meg egy 38 év óta beteg embert.[9]
  • Szent Anna-templom - a keresztesek korában a 6. századi romok maradványaira emelték. A hagyomány alapján a templom alatti sziklába vájt barlangban született Mária, Jézus anyja. A templomot Jézus nagyanyjáról nevezték el.[1]

Templom-hegy (Móriá-hegy)Szerkesztés

 
A Templom-hegy légifelvétele
(nagy felbontású kép)
(héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرم الشريف, al-Ḥaram al-Šarīf)

A Templom-hegy a zsidóság legszentebb helye, de az iszlámban is szent hely és a bibliai említések miatt jelentős a keresztények számára is.

  • A templom-hegy közepén a Sziklamecset helyezkedik el, elfoglalva azon területet, ahol egykor a Jeruzsálemi Templom állt. Az építmény az iszlám hívőinek az egyik legfontosabb szent helye. A 7. század végén épült. A mecset középpontjában a Mórijá- (Móriá-) hegy tetejének sziklája áll, ahol a hagyomány alapján Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és az iszlám alapján innen ment Mohamed a mennybe.

Örmény negyedSzerkesztés

(örmény: Հայկական Թաղամաս , Haygagan T'aġamas, arab: حارة الأرمن, Ḩārat al-Arman)

Az örmény negyed az óváros délnyugati részén fekszik.

  • Az örmény negyedben található a Jeruzsálemi Citadella vagy az ún. Dávid-torony (wd), amely egy fellegvár a Jaffai kapu közelében. A nevét a minaret-toronyról kapta, amely a későbbiekben úgy ismert, mint a Dávid-torony.[10]
Az építmény egyike volt a Heródes palotáját őrző erődöknek.[11] Ez Jeruzsálem egyik legismertebb szimbóluma; (Heródes) Citadella-ként is ismerik, amely egy múzeum és régészeti látványosság is egyben. Nagyszerű kilátás nyílik innen Jeruzsálem nagy részére. A Dávid Torony Múzeumban Jeruzsálem 4000 éves történetét nézhetjük végig, minden szobában más korszakot.
Az erődítményt Heródes Kr. e. 20-ban kezdte építeni. Három bástyáját Josephus Flavius is említi. A 20. századi ásatások során az erőd udvarában a Kr. e. 2. században emelt falakat tártak fel.
  • Örmény múzeum. A múzeum szobáiban felbecsülhetetlen értékű, 16. századi kegyszergyűjtemény, füstölők, drágakövekkel kirakott keresztek, drágaköves palástok, továbbá szent iratok és könyvek láthatók.[1]
  • Keresztelő Szt. János-templom - görögkeleti ortodox templom.

Zsidó negyedSzerkesztés

(héber: הרובע היהודי, HaRova HaYehudi, a lakosok között: HaRova, arab: حارة اليهود , Ḩārat al-Yahūd)

A zsidó negyed az óváros délkeleti szektorában fekszik.

  • A zsidóság egyik legszentebb helye a Siratófal a negyed ÉK-i részét választja el a Templom-hegytől. A zsidók Nyugati falnak hívják. A Szentély maradványa. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják az egykori templom lerombolását.
  • A negyed jelképe és legnagyobb zsinagógája a Hurvá (wd).
  • Az Ofel-ásatások kertje a negyed keleti végében. A 20. századi ásatások 25 településréteget tártak fel, a salamoni templom idejétől a török uralom végéig (16. sz.). [1]
Az ún. Déli fal az Ofel-ásatások kertjében látható. Ez a Templom-hegy teraszának déli fala. 281 m hosszú.

GalériaSzerkesztés

  • A Szent Sír-templom (Keresztény negyed)

  • Murisztán bazár (Keresztény negyed)

  • A Via Dolorosa 9. stációja (Keresztény negyed)

  • Az arab negyed bazára

  • Egy bizánci templom romjai a Bethesda-tavak helyén (Arab negyed)

  • A Dávid-torony és a városfalak (Örmény-negyed)

  • Sziklamecset (Templom-hegy)

  • el-Aksza mecset (Templom-hegy)

  • A Hurvá-zsinagóga a zsidó negyedben

  • A Déli fal DNy-i része; az el-Aksza hátulról (Zsidó negyed)

  • Az óváros DNy-ról nézve

PanorámaSzerkesztés

 
Nagyítás
Nagy felbontású panorámakép Jeruzsálemről kelet felől nézve. Előtérben középen az óváros városfala és a Sziklamecset; a városfal előtt az 1400 éves Bab al-Rahmah muszlim temető. A kép jobb alsó sarkában az Olajfák hegyének lejtői.

TérképekSzerkesztés

  • Az óváros részei

  • Az óváros (angol)

  • A Templom-hegy (angol)

  • Keresztény negyed (angol)

  • Muszlim negyed (angol)

  • Örmény negyed (angol)

  • Zsidó negyed (angol)

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l Goren Tamás: Izrael
  2. ↑ A Szentföld 126. o.
  3. ↑ A Szentföld 126. o.
  4. ↑ Neh 2,13
  5. ↑ Neh 3,14
  6. ↑ A Szentföld 129. o.
  7. ↑ Archivált másolat. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  8. ↑ https://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/vie/Jerusalem2.html#Cross Jerusalem
  9. ↑ Jn 5,2-8
  10. ↑ A Szentföld 130. o.
  11. ↑ A Szentföld 129. o.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Davidsstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Old City (Jerusalem) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jeruzsálem_óvárosa&oldid=25357445”