Főmenü megnyitása

Jeszenszky Sándor (politikus, 1827–1889)

politikus, 1827–1889
(Jeszenszky Sándor (báró) szócikkből átirányítva)

Nagyjeszeni báró Jeszenszky Sándor (Csibrák 1827. április 24.1889. március 2. Budapest) országgyűlési képviselő.

Jeszenszky Sándor
Született 1827. április 24.
Csibrák
Elhunyt 1889. március 2. (61 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

A régi nemesi származású köznemesi nagyjeszeni Jeszenszky család sarja. Apja, báró nagyjeszeni Jeszenszky János (1793-1886), Tolna vármegye alispánja, a Szent István-rend lovagja, anyja, báró Laffert Terézia (1798-1866) volt. A köznemesi származású Jeszenszky János házasságot kötött a főnemesi báró Laffert Teréziával; 1865. január 3.-án Jeszenszky János szerzett bárói címet I. Ferenc József magyar királytól.[1] Unokaöccse, báró nagyjeszeni Jeszenszky Béla (1867-1896) császári és királyi kamarás, a magyar királyi közoktatásügy minisztérium szolgálaton kívüli segédtitkára volt.

Tanulmányait Pesten kezdte a piaristáknál. A jogot szintén Pesten, az utolsó évét pedig a pécsi jogakadémián végezte. 1842-ben mint önkéntes belépett a császári hadseregbe tiszthelyettesi ranggal és ott szolgált 1843-ig. A szabadságharcban is részt vett. Mint Coburg huszárhadnagy lépett a honvédek közé. Rövid idő alatt főhadnaggyá léptették elő. Ott volt a kápolnai csatában és a szikszói ütközetekben. Az utóbbiban egy ágyúgolyó a mellkasát súrolta, ami miatt kénytelen volt még 1849 elején leszerelni. 1865-ig visszavonulva élt birtokain. Az alkotmányos rend visszaállítása után elfogadta simontornyai szolgabíróvá történt megválasztatását. Erről az állásáról azonban hamarosan lemondott. Tolna megye közügyeiben, mint megyebizottsági tag tevékenyen részt vett. 1878-ban és 1882-ben megválasztották Pincehelyen országgyűlési képviselőnek, utóbb Perczel Béla helyébe pártonkívüli programmal. 1887-től ugyanezt a kerületet képviselte függetlenségi programmal.

MűveiSzerkesztés

  • Országgyűlési beszédei a Naplókban (1878-81. X., XII. kötet. Költségvetés 1880-ra, XVIII. Az 1848-49. honvédek jövőjének biztosítása, II., III. Költségvetés 1888-ra VIII. Véderő, Véderővita alkalmával katonaság a ház előtt).
  • Programbeszédeit a helyi lapok hozták.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 67. kötet - 885 - 890. oldal

ForrásokSzerkesztés