A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág. Művelői a jog, a törvények természetének mélyebb megértését tűzték ki maguk elé.

Területei szerkesztés

A jogfilozófia fejlődése során három meghatározó szemléletmódja alakult ki:

  • A természetjogi filozófia arra az ötletre épül, mely szerint az embert megváltozhatatlan, természetből eredő törvények övezik, és jogalkotóink feladata ezen törvények meghatározása, leírása, kodifikációja.
  • Az analitikus jogfilozófia a következő kérdéseket teszi fel: Mi a törvény? Mik a jogérvényesség kritériumai? Mi a jog és a morál kapcsolata? etc.
  • A normatív jogfilozófia fő problémája a jog mibenlétének kérdése. A moralitással és a politikai filozófiával van átfedésben, és tartalmaz olyan kérdéseket, mint például Engedelmeskedni kell-e egyáltalán a jognak? Mikor és hogyan büntethetők a jogsértők? Hogyan válasszuk meg a büntetések mértékét? Hogyan ítélkezzenek a bírók? A modern jogfilozófia elsődlegesen a nyugati eszmék hatása alatt áll. A nyugati törvénykezési tradíciók oly mértékben áthatották a világot, hogy univerzálisnak tekinthetők. Mégis, a filozófiatörténetben számtalan példát találunk arra, hogy arab filozófusoktól kezdve az ókori görögökig milyen végtelenül sokféleképpen gondolkodtak ezekről a kérdésekről.

Jogfilozófiai alapkérdések szerkesztés

- Mi a jog? - Mi az igazságosság? - Mi az erkölcs szerepe? - Miben áll a jog kötelező ereje? - Alapvető emberi jogok jogfilozófiai alapja - Emberi személy fogalma - Milyen az emberi természet? - Milyen a dolgok természete - Közjó

Jogfilozófiai irányzatok szerkesztés

Jelentős magyar jogfilozófusok szerkesztés

Jelentős nem magyar jogfilozófusok szerkesztés

Kapcsolódó tudományok szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai; ford. Szabó Béla; Osiris, Bp., 1996 (Osiris tankönyvek)
  • A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Tankönyv jogászhallgatók számára; szerk. Frivaldszky János; 2. jav., mód. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 2013
  • Szabadfalvi József: Kísérlet az "új magyar jogfilozófia" megteremtésére a 20. század első felében; Gondolat, Bp., 2014
  • Frivaldszky János: A jog- és a politikai filozófia erkölcsi alapjai; Pázmány Press–PPKE JÁK, Bp., 2014 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
  • Cserne Péter: Közgazdaságtan és jogfilozófia. Rendszertelen áttekintés a jog gazdasági elemzésének elméleti és módszertani alapjairól; Gondolat, Bp., 2015 (Recta ratio)
  • Karácsony András: Jogelméleti előadások; ELTE Eötvös, Bp., 2017 (ELTE jogi kari jegyzetek)
  • Varga Csaba: Jogfilozófia a múlt, a jelen és a jövő ölelésében; Pázmány Press–PPKE JÁK, Bp., 2018 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
  • Fekete Balázs: Az európai alkotmánypreambulum. Összehasonlító és elméleti perspektívák; ELTE Eötvös, Bp., 2019 (ELTE jogi kari tudomány)
  • Werner Hamacher: Menedékhely. A kutatáshoz és oktatáshoz való jogról és más írások; vál., ford. Szabó Csaba; Ráció, Bp., 2019
  • Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei; 4. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 2019
  • Ernst-Wolfgang Böckenförde: Állami jog és erkölcsi rend. Válogatott tanulmányok; ford. Arató Balázs; L'Harmattan, Bp., 2020
  • Turgonyi Zoltán: Természetjogállam. Egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés lehetséges elméleti alapjainak vázlata; Kairosz, Bp., 2021