Főmenü megnyitása

Képviselet (jog)

(Jogi képviselet szócikkből átirányítva)

A polgári jogi képviseletSzerkesztés

A polgári jogi képviseletről Magyarországon a hatályos Polgári Törvénykönyv[1] állapítja meg az általános szabályokat. A képviseleti jogkör lényege, hogy a képviselő a képviselt személy helyett tesz jognyilatkozatot, úgy, hogy a képviselő cselekménye (jognyilatkozata) által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

A Ptk. a "jogi képviselet" kifejezés helyett egyszerűen a "képviselet" szót használja.

A polgári jogban a képviseletnek három fajtáját különböztetjük meg:

  • a törvényes képviseletet,
  • a jogügyleten (meghatalmazáson) alapuló képviseletet, valamint
  • a szervezeti képviseletet (pl. jogi személy képviselete).

A Ptk. hatályos rendelkezéseiSzerkesztés

A képviselet fogalmaSzerkesztés

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.[2]

A Ptk. általánosságban megengedi azt, hogy képviselő útján lehessen megtenni kötelmi jogi nyilatkozatokat (a 6.10.§ értelmében akár egyéb polgári jogi nyilatkozatokat is) . A kivételek jelentős része a kötelmi jogon kívülre esik.

A képviseleti jog korlátozásaSzerkesztés

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.[3]

ÉrdekellentétSzerkesztés

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor tudott az érdekellentétről.[4]

ÁlképviseletSzerkesztés

Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.[5]

Lényeges különbség a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét szabályozásában van, ahol az új szabályok - a korábbi abszolút tilalommal szemben - megtámadási jogot biztosítanak a képviselőnek, amennyiben nem tudott az érdekellentétről. A korábbi szabályoktól eltérően már nincs lehetőség arra, hogy a bíróság az álképviselőt mentesítse az általa okozott kár megtérítése alól.

Ügyleti képviseletSzerkesztés

MeghatalmazásSzerkesztés

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.[6]

Általános meghatalmazásSzerkesztés

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.[7]

A képviselet terjedelmeSzerkesztés

A képviseleti jog terjedelmére vonatkozó rendelkezés a korábbi szabályozásban egyáltalán nem szerepelt. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.[8]

A képviselet sajátos eseteiSzerkesztés

Vélelmezett és látszaton alapuló képviseletSzerkesztés

Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.[9]

Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseleteSzerkesztés

A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevő gondnoka - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolni.[10]

Az eseti gondnokság és az eseti gyámságSzerkesztés

A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,

a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá

b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok. A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. A gyámhatóság eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmaz.[11]

Jogi személy törvényes képviseleteSzerkesztés

3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete]

(1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

3:30. § [Szervezeti képviselet]

(1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.

(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.

(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

3:31. § [A képviseleti jog korlátozása]

A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

A korábbi Ptk. vonatkozó szabályaiSzerkesztés

A képviseleti jogkörSzerkesztés

  • Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
  • Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
  • Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna. (Ez megfelelően irányadó a magánszemély alkalmazottjára is.)

Jogi személy képviseleteSzerkesztés

A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, akkor két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

Az álképviselőSzerkesztés

Aki a képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott.
  • A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik.
  • A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. 2013. évi V. törvény
  2. Új Ptk. 6:11. §
  3. Új Ptk. 6:12. §
  4. Új Ptk. 6:13. §
  5. Új Ptk. 6:14. §
  6. Új Ptk. 6:15. §
  7. Új Ptk. 6:16. §
  8. Új Ptk. 6:17. §
  9. Új Ptk. 6:18. §
  10. Új Ptk. 6:19. §
  11. Új Ptk. 6:20. §

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés