Johann Christoph von Bartenstein

osztrák miniszterelnök

Johann Christoph von Bartenstein báró, (magyarosan: Bartenstein János Kristóf) (Strassburg, 1689. október 23.Bécs, 1767. augusztus 6.) osztrák miniszterelnök

Johann Christoph von Bartenstein
Johann Christoph von Bartenstein Martin van Meytens festménye
Johann Christoph von Bartenstein
Martin van Meytens festménye
Született 1689. október 23.[1]
Strasbourg
Elhunyt 1767. augusztus 6. (77 évesen)[1]
Bécs
Foglalkozása
Tisztség Ausztria külügyminisztere
Kitüntetései knight of the Order of Saint Stephen of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Christoph von Bartenstein témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülővárosában atyja gimnáziumi igazgató volt. Miután jogi és történelmi tanulmányait befejezte, művet írt Móric szász választófejedelem elpártolásáról. Azután beutazta Franciaországot, 1715-ben áttért a katolikus vallásra és osztrák szolgálatba lépett. 1726-ban az udvari kancellária tanácsosa, 1727-ben pedig a titkos államtanács jegyzője lett. Tehetségével, munkaerejével, a császári házhoz való ragaszkodásával nagy befolyásra tett szert VI. Károlynál és utóbb Mária Teréziánál, aki mint kitért protestánst is megkedvelte. Ő lett idővel a külügy vezetője és ő utasította vissza (1740) II. Frigyes porosz király ajánlatait aminek következménye aztán az első sziléziai háború lett. Az angol kormány iránt is ellenszenvvel viseltetett. Később, miután politikája nem vezetett eredményre, 1753-ban elbocsátották, helyét Kaunitz államminiszter vette át. Bartenstein a directorium in publicis et cameralibus helyettes kancellárja, majd az illíriai udvari bizottság elnöke.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Feljegyzései fontos történeti anyagot szolgáltatnak a dél-magyarországi szerbek történetéhez;
  • 1802. e feljegyzések: Kurzer Bericht von der Beschaffenheit der zerstreuten illyrischen Nation c. alatt Lipcsében jelentek meg.
  • Ezenkívül József trónörökös nevelésével is foglalkozott és számára egy nagy műben megírta Ausztria történetét.
  • Megírta továbbá ama fontosabb világtörténeti eseményeket is, amelyekben neki magának is része volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés