Johann Friedrich Gmelin

német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8.Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”.

Johann Friedrich Gmelin
Életrajzi adatok
Született1748. augusztus 8.
Tübingen
Elhunyt1804. november 1. (56 évesen)
Göttingen
SírhelyAlbanifriedhof
Ismeretes mint
Nemzetiségnémet
SzüleiPhilipp Friedrich Gmelin
GyermekekLeopold Gmelin
IskoláiTübingeni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterületbotanika, entomológia, herpetológia

Hatással voltak ráPhilipp Friedrich Gmelin, Carl von Linné
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat.

Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen.[1] Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek(wd) volt szerepe,[2] emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.

 
Gmelin sírköve a göttingeni temetőben

1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Göttingeni Egyetem adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. 1774-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[3] 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin(wd), akiből vegyész lesz.

Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.

1804-ben halt meg Göttingenben.

Öröksége

szerkesztés

Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el.

Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin.

1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus).

Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le.[4]

Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le.

Néhány írása

szerkesztés
  • Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434 
  • Allgemeine Geschichte der Gifte, Two Volumes, 1776/1777
  • Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte, 1777
  • Allgemeine Geschichte der mineralischen Gifte, 1777
  • Einleitung in die Chemie, 1780
  • Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus, 1783
  • Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst, 1784
  • Grundsätze der technischen Chemie, 1786
  • Caroli a Linné systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis ... Editio decima tertia, aucta, reformata. Georg Emanuel Beer, Leipzig 1788–1793.
    • Band 1: Regnum Animale:
      • Teil 1: Mammalia. S. [x.] 1–232, 1788, Online.
      • Teil 2: Aves. S. 233–1032. [1789], Online
      • Teil 3: Amphibia und Pisces. S. 1033–1516, [1789], Online
      • Teil 4: Insecta. S. 1517–2224, [1790], Online
      • Teil 5: Insecta. S. 2225–3020, [1790], Online
      • Teil 6: Vermes. S. 3021–3910, [1791], Online
      • Teil 7: Index. S. 3911–4120. [1792], Online
    • Band 2: Regnum Vegetabile:
      • Teil 1: Regnum Vegetabile. S. 1–884, 1791, Online
      • Teil 2: Regnum Vegetabile. S. 885–1661, [1792], Online
    • Band 3: Regnum Lapideum. S. 1–476, 3 Tafeln, 1793, Online
  • Grundriß der Pharmazie, 1792
  • Geschichte der Chemie, 1799
  • Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte, 1806

Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok

szerkesztés

Az alábbi linkben megnézhető Johann Friedrich Gmelin taxonjainak egy része.

  1. Mainz, Vera V.; Gregory S. Girolami: Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich. School of Chemical Sciences Web Genealogy. University of Illinois, Champaign-Urbana, 1998. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  2. Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam
  3. A Leopoldina tagkönyvtára
  4. The Reptile Database. www.reptile-database.org.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés