Johann Joachim Becher

Johann Joachim Becher (Speyer, 1635. május 6.London, 1682. október) mainzi orvos, közgazdász és tanár.

Johann Joachim Becher
Jjbecher.jpg
Született 1635. május 6.[1][2][3]
Speyer[4]
Elhunyt 1682 (46-47 évesen)[5][6][7][8][9]
London[4][10]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Mainzi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Joachim Becher témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Aközött a kápráztatóan sok tudományág közt, amelyekkel Becher foglalkozott, ott szerepel a nemzetgazdaságtan is 1664-től, s kalandos életében nemsokára ez játszotta az egyik főszerepet. Ebben az évben a pfalzi választóval tárgyalt a kereskedelem emelése tárgyában és nem sokkal később Münchenben telepedett le, ahol a fejedelemnek Unvorgreifliches Bedenken wegen Auffnehmen der Commerzien-Sachen című emlékiratában adott merkantilista tanácsokat, s evvel annyira magára haragította az ottani kereskedőket, hogy el kellett hagynia a várost. 1666-ban Bécsben császári tanácsosi minőségben fejtette ki programmját, erősen merkantilista tanait, amelyekben ajánlja, hogy az egész gazdasági életet az állam vezesse s regáljogainál fogva ragadja magához az ipar és kereskedés vezetését; állítson állami műhelyeket, áruraktárakat, bankot stb., a forgalmat pedig hatóságilag megállapított árszabályokkal szabályozza. Mind amellett Becher sem a pénzt nem becsüli túl, sem a földművelést nem nézi le, mint más merkantilista. Ide vágó művei: Politischer Discurs von den eigentlichen Ursachen des Auff- und Abnehmens der Städte, Länder und Republiken (1667). 1759-ben hatodik kiadását érte; emlitésre méltók ebben Bechernek a népességről való merkantilista tanai is, Gedanken und Verlauf über das Confiscations-Werck der Französischen Waaren und Manufakturen in Teutschland stb. Korának legmunkásabb alkémistái közé tartozott. Mainzból Münchenbe, majd Bécsbe költözött, ahol addig kutatta, kereste a bölcsek kövét, mígnem teljesen hitelét vesztette. Ekkor ipartelepeket akart alapítani előbb Hollandiában, később pedig Angliában; a halál éppen akkor érte utol, midőn hasonló célból Nyugat-Indiába akart utazni. Alkímiára vonatkozó műve: Physica, subterranea és Supplementum m Physicam subterraneam.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  4. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  6. 0001 1030 5922 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  7. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. Digital Library for Dutch Literature (DBNL) (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бехер Иоганн Иоахим, 2015. szeptember 28.