Johann t’Serclaes Tilly

Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.

Johann t’Serclaes Tilly
Született	1559. február Tilly
Meghalt	1632. április 30. (73 évesen) Ingolstadt
Sírhely	Bajorország
Állampolgársága	német
Rendfokozata	generalissimo tábornok
Csatái	németalföldi szabadságharc harmincéves háború Rain am Lech-i csata fehérhegyi csata
Halál oka	tetanusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann t’Serclaes Tilly témájú médiaállományokat.

Johann t'Serclaes Tilly

Pályájának kezdete

Jezsuita kolostorban nevelkedett, majd spanyol hadi szolgálatba lépett és Alessandro Farnese pármai herceg (1545–1592) szolgálatában nyert katonai kiképzést. Később a lotaringiai herceg szolgálatába állt, 1598-ban a német-római császár szolgálatába lépett. 1600-ban, mint alezredes Magyarországon harcolt a magyar felkelők és a törökök ellen. A következő évben egy vallon ezred parancsnokává, majd császári tüzértábornokká nevezték ki. 1610-ben I. Miksa bajor választófejedelem a bajor hadügy újjászervezésével bízta meg.

A harmincéves háborúban

• 1620: A 30 éves háború kitörésekor a Katolikus Liga tábornagyává nevezték ki, a csehek ellen vonult, akiket 1620. november 8-án, a fehérhegyi döntő ütközetben megvert.
• 1621: Mansfeld Ernő gróf ellen fordította fegyverét, akit Felső-Pfalzba szorított vissza, majd betört a rajnamelléki Pfalzba, azonban
• 1622. április 27-én Wiesloch mellett a mingolsheimi csatában Mansfeld és a baden-durlachi grófok hadaitól érzékeny vereséget szenvedett.
• 1623: Ezt a csorbát azonban már május 6-án a Neckar melletti Wimpfen közelében kiköszörülte, majd Keresztély braunschweigi herceget győzte le Höchst mellett, ennek következtében Heidelberg és Mannheim megnyitották kapuikat a győztes előtt. Augusztus 6-án Stadtlohn mellett a braunschweigi herceget még egy döntő ütközetben megverte, II. Ferdinánd császár Tillyt grófi rangra emelte.
• 1626: Augusztus 27-én Lutter am Barenberge közelében megverte IV. Keresztély dán királyt.
• 1629: A dán király május 12-én a lübecki béke aláírására kényszerült.
• 1630: Wallenstein helyett az összes ligai és császári hadak generalisszimuszává nevezték ki. Megkezdte a visszatérési rendelet (Restitutions-Edikt) erőszakos keresztülvitelét Észak-Németországban. Ostrom alá vette a protestánsok utolsó várát, az erős Magdeburgot.
• 1631. május 20-án Tilly csapatai bevették Magdeburgot. Tilly féktelen zsoldos hada a virágzó várost teljesen elpusztította és kirabolta. Az egyesült német, protestáns és svéd hadak Gusztáv Adolf vezérlete alatt Breitenfeld mellett 1631. szeptember 17-én döntő győzelmet arattak a császáriak felett; maga Tilly is megsebesült, serege pedig feloszlott. A harcmezőről Tilly Halberstadtba sietett és miután serege romjait újjászervezte, a fenyegetett Bajorország védelmére dél felé fordult, miközben azonban a svédek folyton követték.
• 1632: A Lech folyón való átkelésnél, Rain közelében április 5-én újabb csata bontakozott ki, amelyben Tilly ismét vereséget szenvedett. Tilly, akinek jobb combját egy ágyúgolyó szétroncsolta, halálosan megsebesült. Két hét múlva Ingolstadtban meghalt.

Emlékezete

• 1843-ban Münchenben szobrot emeltek a tiszteletére.
• Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Források

• Tilly. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Bagi Zoltán Péter 2017: Jean T' Serclaus de Tilly részvétele az 1605. évi nyugat-dunántúli harcokban. Soproni Szemle 71/3, 307-318.