Wikipédia

Josep Borrell

katalán származású spanyolországi baloldali politikus
Spanyol személynév: az első, apai családnév: Borrell, a második, anyai családnév: Fontelles.

Josep Borrell Fontelles (La Pobla de Segur, 1947. április 24. – ) katalán származású spanyolországi politikus. 2018 óta Spanyolország külügyminisztere, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) tagja. 2004 július és 2007. januárja között az Európai Parlament (EP) elnöke volt. 2019. december 1-jétől óta az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell
SzületettJosep Borrell i Fontelles
1947. április 24. (76 éves)[1][2]
La Pobla de Segur
Állampolgársága
Házastársa
  • Cristina Narbona (2018. július – )
  • Carolina Mayeur ( – 1990-es évek)
GyermekeiJoan Borrell Mayeur
Foglalkozása
Tisztsége
  • Majadahonda municipal councillor (1979. április 19. – 1983. május 28.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1986. július 9. – 1989. szeptember 2.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1989. november 15. – 1993. április 13.)
  • Minister of Infrastructure and Transport of Spain (1991. március 12. – 1993. július 13.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1993. június 24. – 1996. január 9.)
  • Minister of Infrastructure, Transport and Environment of Spain (1993. július 13. – 1996. május 5.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1996. március 25. – 2000. április 5.)
  • chairman of the joint commission for the European Union (1999. szeptember 28. – 2004. január 20.)
  • a spanyol képviselőház tagja (2000. március 23. – 2004. április 2.)
  • az Európai Parlament elnöke (2004. július 20. – 2007. január 15.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
  • Minister for Foreign Affairs, European Union and Cooperation (2018. június 7. – 2019. november 30.)
  • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (2019. december 1. – )
  • az Európai Bizottság alelnöke (2019. december 1. – )
  • Európa globális szerepének erősítéséért felelős biztos (2019. december 1. – )
Iskolái
  • Technical University of Madrid (1964–1969, aviation engineering)
  • French Institute of Petroleum (1971–1972, mesterfokozat)
  • Madridi Complutense Egyetem (1967–1972, Bachelor in Economics)
  • Stanford Egyetem (1974–1975, mesterfokozat)
  • Madridi Complutense Egyetem (1970-es évek – 1976, doktorátus)
Kitüntetései
  • III. Károly rend nagykeresztje (1996)[4]
  • Grand Officer of the Order of Wissam El Alaoui (1996)[5]
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2000)[6]
  • Jelena királynő rendje (2006)[5]
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (2007)[7]
  • medal of the Order of Constitutional Merit (2011)[8]
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (2019)[5]
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály (2022)[9]
Politikai pályafutása
PártSpanyol Szocialista Munkáspárt (1975–)[10][11]
Az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. december 1.
Az Európai Bizottság elnökeUrsula von der Leyen
Spanyolország külügyi és európai uniós ügyekért felelős minisztere
Hivatali idő
2018. június 7. – 2019
miniszterelnökPedró Sánchez
Az Európai Parlament elnöke
Hivatali idő
2004. július 20. – 2007. január 16.
ElődPat Cox
UtódHans-Gert Pöttering
A Wikimédia Commons tartalmaz Josep Borrell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása szerkesztés

Helyi politika szerkesztés

1975-ben lett tagja a PSOE-nak, és a párt madridi szervezetének volt tagja. Az 1979-es spanyol önkormányzati választások után önkormányzati képviselő lett. 1979-1983 között Madridi Önkormányzat pénzügyi osztályának osztályvezetője volt.[12][13]

González-kormányok szerkesztés

 
Borrell (balra) pénzügyi államtitkárként 1984-ben

1982-ben megalakult Felipe González szocialista kormánya. Borrellt kinevezték állami költségvetésért és közkiadásokért felelős államtitkárnak. 1984-ben pénzügyi államtitkári posztot kapta meg. Államtitkársága ideje alatt arról vált ismertté, hogy harcot hirdetett az adóelkerülés ellen. 1986-ban Barcelona egyik képviselőjeként jutott be a Képviselőházba, aminek tagja maradt 2004-ig.

1991-ben foglalkoztatási, közlekedési és környezetvédelmi miniszternek nevezték ki. Miniszterként a spanyolországi telekommunikációs hálózat liberalizációja volt a legfőbb feladata.[14]

Az európai politikában szerkesztés

2001-ben kinevezték az Európai Konvent spanyol képviselőjének. 2004-ben José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök felkérésére, ő volt a PSOE listavezetője az európai választásokon, amit megnyert. Borrell ennek következtében az Európai Szocialisták Képviselőcsoportjának lett tagja és a spanyol delegáció vezetője lett.

2004-ben megválasztották az Európai Parlament elnökének 2,5 éves mandátumra. A szavazás első fordulójában 700-ból 388 szavazattal abszolút többséget szerzett, megelőzve a lengyel Bronisław Geremeket (288 szavazat) és a francia Francis Wurtzot (51 szavazat). A Néppárttal való megállapodás értelmében Borrelt a német CDU-párti Hans-Gert Pöttering követte az elnöki tisztségben. Emellett az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának elnöke volt.[15]

Miután az Európai Parlament november 27-én támogatta a von der Leyen-bizottságot, 2019. december 1-jétől az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lett.[16]

Egy, a fejlődő országokkal szembeni ellenséges, burkoltan rasszista jellegű kijelentése miatt több helyről komoly bírálat érte.[17]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Borrell adquiere la doble nacionalidad argentina y española, 2019. július 17.
  4. ↑ Real Decreto 994/1996, de 10 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Real y Muy Distinguida Orden de Carlos III a don José Borrell Fontelles, 1996. május 11.
  5. ↑ a b c http://www.europarl.europa.eu/resources/library/media/20190919RES61458/20190919RES61458.pdf, 2019. október 3., 16
  6. ↑ Real Decreto 38/2000, de 14 de enero, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden de Isabel la Católica a don Josep Borrell Fontelles, 2000. január 15.
  7. ↑ Real Decreto 603/2007, de 4 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden del Mérito Civil a don Josep Borrell Fontelles, 2007. május 5.
  8. ↑ 2017. október 9., Boletín Oficial del Estado, 2011. május 10., BOE-A-2011-8197, https://www.boe.es/boe/dias/2011/05/10/pdfs/BOE-A-2011-8197.pdf
  9. ↑ https://www.president.gov.ua/documents/5952022-43765
  10. ↑ Borrell, tercer presidente español del PE, 2004. július 20. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  11. ↑ Un 55% de caras nuevas en la ejecutiva del PSOE, 1997. június 23. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  12. ↑ (1999. május 14.) „Biografía de José Borrell”. El Mundo.  
  13. ↑ Díez, Anabel (2018. június 5.). „Josep Borrell, ministro de Exteriores”. El País. [2018. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 7.)  
  14. ↑ (2004. május 24.) „Las familias del gobierno”. El Siglo de Europa (504). [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 7.)  
  15. ↑ Dan Bilefsky (January 16, 2007), EU Parliament elects German conservative International Herald Tribune.
  16. ↑ David M. Herszenhorn, Maïa de la Baume: Von der Leyen’s in — now the hard work begins (angol nyelven). Politico, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  17. ↑ https://www.amiidonk.hu/elemzes/tricontinental-afrika-nem-akar-az-uj-hideghaboru-taptalaja-lenni/

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Josep_Borrell&oldid=26635711”