Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande

francia csillagász és matematikus
(Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande szócikkből átirányítva)

Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande (Bourg-en-Bresse, 1732. július 11.Párizs, 1807. április 4.) francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója.

Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
Jean-Honoré Fragonard festménye (1769 körül)
Jean-Honoré Fragonard festménye (1769 körül)
Született 1732. július 11.[1][2][3][4][5]
Bourg-en-Bresse[1][6][7]
Elhunyt 1807. április 4. (74 évesen)[8][2][3][4][5]
Párizs[8][9][7]
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Iskolái Collège de France
Kitüntetései
Sírhelye Père-Lachaise temető (4)[12]

Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása
Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Voyage d'un françois en Italie, fait dans les années 1765 et 1766. Tome premier, 1769

ÉleteSzerkesztés

Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párizsba ment jogot tanulni, de ezenkívül Joseph-Nicolas Delisle és Pierre Charles Le Monnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, ahol Eulerrel, Maupertuis-vel és másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourg-en-Bresse-ben ügyvédeskedett, de azután Párizsba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collège de France-ban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett.

MunkásságaSzerkesztés

Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölöttébb termékeny csillagászati író. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket végezni. Kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Histoire céleste française című művét a British Association for the Advancement of Science rendeletére Francis Baily adta ki (London, 1847). 1771-ben az addigi mérési adatok alapján a Nap–Föld távolságot 153 ± 1 millió km-re becsülte.[13] Legfontosabb és leghasznosabb nagyobb műve: Traité d'astronomie (Párizs, 1764. 2 kötet, 3. kiadás 1792. 3, illetve 4 kötet), mely több nemzedék számára a legjobb útmutatót adta. Nagy fontosságú továbbá: Bibliographie astronomique avec l'histoire de l'astronomie depuis 1781-1802. (Párizs, 1803). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f7
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  8. a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f14
  9. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. Members of the American Academy Listed by election year, 1780-1799 (angol nyelven). American Academy of Arts and Sciences
  11. https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
  12. Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908
  13. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? – A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve, 2002–2003, 39–48. oldal [1] Archiválva 2014. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés