Joseph Johann von Littrow (Bischofteinitz (Csehország), 1781. március 13.Bécs, 1840. november 30.) osztrák csillagász, Karl Ludwig von Littrow csillagász és Heinrich von Littrow térképész édesapja.

Joseph Johann von Littrow
Joseph Johann von Littrow
Joseph Johann von Littrow
Született 1781. március 13.[1]
Horšovský Týn
Elhunyt 1840. november 30. (59 évesen)[1]
Bécs[2][3]
Állampolgársága Osztrák Császárság
Foglalkozása
Iskolái Károly Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Johann von Littrow témájú médiaállományokat.
Hans Bitterlich: Joseph Johann és Karl Ludwig Littrow szobra a bécsi egyetemen

ÉleteSzerkesztés

Prágában jogot és teológiát végzett és 1803-tól fogva Renard gróf nevelőjeként, annak sziléziai birtokán matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakkóban a matematika, 1810-ben a kazányi egyetemen az asztronómia tanára lett; mint ilyen berendezte itt a csillagvizsgálót. 1816-ban Budára jött Pasquich János mellé mint társ (socius) a Gellért-hegyi csillagvizsgálóhoz, végül 1819-ben a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója lett. A csillagvizsgáló újraszervezéséért, kiváló irodalmi és tanári működéséért 1836-ban osztrák nemességet kapott. Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján többi közt Pössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főképp az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Népszerű előadásait a Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur, Theater und Mode című folyóiratban közölte. Littrow a biztosítás terén is szaktekintély volt. Szépirodalmi munkái Vermischte Schriften címen jelentek meg (Stuttgart, 1846, életrajzzal). Littrownak a budai csillagvizsgálón töltött idejéről, valamint nem egészen korrekt viselkedéséről Pasquichnak Kmeth Dániel általi megtámadásában lásd bővebben: Heller Ágost: A gellérthegyi csillagásztorony (Természettudományi Közlöny, X. kötet, 107-109. füzet, 1878).

Nagyobb műveiSzerkesztés

  • Theoretische und praktische Astronomie (Bécs 1821/1827, 3 kötet);
  • Über Höhenmessung durch Barometer (u. o. 1821);
  • Dioptrik oder anleitung zur Verfertigung der Fernrohre (u. o. 1830);
  • Gnomonik oder anleitung zur Verfertigung aller Arten von Sonnenuhren (u. o. 1833);
  • Über Sterngruppen und Nebelmassen des Himmels (u. o. 1835);
  • Atlas des gestirnten Himmels (Stuttgart, 1839);
  • Die Wunder des Himmels (u. o. 1834-1836, 3 kötet, 7-ik kiadása 1882-83 Edmund Weiss-től);
  • Handbuch zur Umrechnung der vorzüglichsten Münzen, Masse und Gewichte (u. o. 1832);
  • Kalendariographic (Bécs, 1828).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Литров Йозеф Иоганн, 2015. szeptember 28.

ForrásokSzerkesztés