Joseph Klemens Brecht von Brechtenberg magyaros névalakban Brecht József Kelemen (brechtenbergi) (Strassburg, 16581730. február 8.) erdélyi német orvos, tudós, magyar nyelvű költő.

Joseph Klemens Brecht
Született1658
Strassburg
Elhunyt1730. február 8.
Foglalkozásaorvos,
tudós,
költő
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Odera-Frankfurtban nevelkedett, ahol apja evangélikus lelkész volt; ott nyert 1675 novemberében orvosdoktori oklevelet. Egy császári ezreddel mint orvos jött Erdélybe, majd 1693-tól a havasalföldi román fejedelem háziorvosa lett.

1697-ben Brassóba költözött, ahol 1704-ben a gimnázium tanára lett, és emellett mint gyakorló orvos is működött. 1705. július 27-én a gimnáziumban I. Lipót fölött héber nyelven tartott gyászbeszédet.

1706–1709 közt Bukarestben tartózkodott és a román nyelvet annyira megtanulta, hogy Luther Márton kátéját több egyházi énekkel együtt románra fordította, és német betűkkel ki is nyomatta. Amikor azonban a törökök számára a keresztény vallás elfogadására felhívást akart kinyomatni, a román fejedelem kiutasította Havasalföldről. Erre ismét Brassóba ment és elfoglalta tanári állását, amelyet 1712-től 1728-ig viselt. Az 1718-19-ben Brassóban és környékén pusztító pestisjárvány idején Brecht mint orvos működött, és valószínűleg ekkor kapta a nemességet is a brechtenbergi előnévvel, amelyet aztán utódai vezetéknévként használtak.

Munkái szerkesztés

  • Memoria pia Christi. Ravii ad Universit. Francofurt. celebrata. Frankfurt, 1678.
  • Oratio Josephi Victori in terra Marchica dicta. Frankfurt, 1678.
  • Dissertatio acad. congressus regum victoris et victi narrationem, quae exstat I. Reg. XX. 33. 34. gemino sensui vindicans. Frankfurt, 1678.
  • Disputatio inaug. medica de febribus. Argentorati, 1684.
  • Diatribe de vita gemellarum a thorace umbellicotenus coalitarum. Uo. és Párisban, 1584.
  • Traité de la circulation des esprits animaux. Párizs, 1684.
  • Invitatio solennis ad studium historicum. Coronae, 1709.
  • Programma invitatorium ad demonstrationem emendationis temporum. Brassó (Stephanopoli), 1709.
  • Invitatio ad revelationem novi inventi, quo trihorio hebraizante addiscitur. Nagyszeben, 1710.
  • Göttlicher immerwährender Fest- und Historien-Kaländer. Brassó, 1714.

Fő műve, a keleti nyelvek szótára nem maradt fenn, csak a kortársak, Fronius és Trausch leírásából ismerjük. Vergilius Aeneisét is lefordította görögre és Thuküdidészt román nyelvre. Egy Történetek című hőskölteményt is hagyott hátra, mely húsz részből áll és a Rákóczi és Thököly alatti kuruc háborúkat tárgyalja. Trausch még néhány más kéziratban maradt munkáját is felsorolja.

Források szerkesztés