Juan Soldevila Romero

Juan Soldevila Romero (Fuentelapeña, 1843. október 9. – Zaragoza, 1923. június 4.) spanyol bíboros. Anarchisták merényletében vesztette életét.

Juan Soldevila Romero
Zaragoza bíborosa
Juan Soldevila Romero
Született	1843. október 20. Fuentelapeña
Elhunyt	1923. június 4. (79 évesen) Zaragoza
Sírhely	Oszlopos Miasszonyunk Katedrális (Zaragoza)
Nemzetiség	spanyol
Munkássága
Felekezet	latin rítusú katolikus egyház
Pappá szentelés	1867. december 28. valladolid
Püspökké szentelés	1889. február 14.
Bíborossá kreálás	1919. december 15.
Hivatal	püspöki titkár
Hivatali idő	1875-1883
Hivatal	valladolidi kanonok
Hivatali idő	1883-1889
Hivatal	tarazonai püspök
Hivatali idő	1889-1901
Hivatal	zaragozai érsek
Hivatali idő	1901-1919
Hivatal	zaragozai bíboros
Hivatali idő	1919-1923
Díjak	Grand Cross of the Civil Order of Beneficence (1921)
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bsoro.html soro.html Juan Soldevila Romero a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Soldevila Romero témájú médiaállományokat.

Pályafutása

A valladolidi és a Santiago de Compostela-i szemináriumban tanult. Pappá szentelése után a valladolidi érseki egyházmegyében szolgált, 1875 és 1883 között Orende püspök titkára volt. 1883-ban a valladolidi katedrális kanonokja lett. 1889 februárjában Tarazona püspöke lett, majd 1901 decemberében Zaragoza érsekévé lépett elő. 1919. december 15-én XV. Benedek pápa bíborosnak nevezte ki. 1922-ben részt vett a pápai konklávén, amely megválasztotta az új egyházfőt, XI. Piuszt.

Halála

Az anarchisták és a szocialisták a Vatikán első számú spanyolországi képviselőjének és a reakciósok egyik vezetőjének tekintették Soldevilát, aki támogatta a sztrájkok leverését, az azokban résztvevő munkások elbocsátását, vezetőik rendőri zaklatását és bérgyilkosok általi kivégzését. Soldevila Zaragoza leggyűlöltebb figurája volt, akiről az a szóbeszéd járta, hogy orgiákat tart apácákkal és szerencsejáték-barlangokat tart fenn.

Az anarchisták, köztük Buenaventura Durruti és Francisco Ascaso által létrehozott Szolidaritás nevű titkos szervezet úgy döntött, hogy a munkások elleni terrorra válaszul reakciós vezetőket öl meg, köztük Soldevilát. 1923. június 4-én délután négy órakor két anarchista tüzet nyitott Soldevila gépkocsijára Zaragoza külvárosában, a Szent Pál-iskola előtt. A merénylők tizenháromszor lőttek rá az autóra. Az egyik lövedék szíven találta a bíborost, aki azonnal meghalt.

Források

• ↑ Harris M. Lentz: Harris M. Lentz III. Popes and Cardinals of the 20th Century: A Biographical Dictionary. McFarland and Company. Hozzáférés ideje: 2019. február 24. 
• ↑ Abel Paz: Durruti in the Spanish Revolution. Libcom. Hozzáférés ideje: 2019. február 22.