Főmenü megnyitása

Julius Paul Römer (Brassó, 1848. április 21. – Brassó, 1926. október 24.) erdélyi szász természettudós és tanár.

Julius Römer
Életrajzi adatok
Született1848. április 21.
Brassó
Elhunyt1926. október 24. (78 évesen)
Brassó
Ismeretes mint botanikus

ÉleteSzerkesztés

1848-ban született egy brassói ügyvéd fiaként. A Honterus Líceumba járt, felsőbb tanulmányait Bécsben, Jénában, és Heidelbergben végezte. Jénában ismerkedett meg Ernst Haeckel zoológussal, és rajta keresztül a darwini evolúcióval. 1870-ben visszatért Brassóba. 1871-től természettudományt oktatott a Honterus Líceumban, de mivel az evolúció híve volt, és visszautasította a teológiai vizsgán való részvételt, távozásra szólították föl. 1872 és 1911 között a polgári leányiskolában (Mädchen-Bürgerschule) tanított. 1926-ban hunyt el, 78 évesen.

MunkásságaSzerkesztés

A természetjárás úttörőjeként 1873-ban megalapította a Siebenbürgische Alpenverein-t (Erdélyi Alpinista Egyesület), mely 1881-ben beleolvadt a Siebenbürgischer Karpatenverein-be (SKV, Erdélyi Kárpátok Egyesület). 1881 és 1911 között a SKV brassói szakosztályának elnöke volt, 1883 és 1922 között a SKV elnökhelyettese. Az ő felügyelete alatt építették föl az első erdélyi menedékházakat, és 1908-ban ő hozta létre a legelső botanikai rezervátumot a mai Románia területén, a Brassó melletti Kis-függő-kőnél.[1]

Számos tanulmányt írt az Erdélyben található növényfajokról, élete során 86 tudományos cikket és 22 útleírást közölt. 1924-ben a Wrocławi Természettudományi Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. A Barcasági Szász Múzeum támogatója volt, nekik adományozta tízezer darabot számláló növénytani gyűjteményét.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Die Lehre Darwins als Gegenstand wissenschaftlicher Forschung (Darwin elmélete mint a tudományos kutatás tárgya), 1879[2]
  • Die Pflanzenwelt der Zinne und des kleinen Hangesteins (A Cenk és a Kis-függő-kő növényvilága), 1892[3]
  • Aus der Pflanzenwelt der Burzenländer Berge in Siebenbürgen (Az erdélyi Barcasági-hegyek növényvilága), 1898[3]
  • Die Flora des Schuler (A Keresztényhavas flórája), 1905[3]
  • Die Flora von Honigberg (Szászhermány flórája), 1911[4]

EmlékezeteSzerkesztés

A Römer-csüdfűt (Astragalus roemeri Simonk.) és a Julius Römer menedékházat róla nevezték el. Brassó belvárosában utca viseli a nevét (Str. Julius Römer, régi magyar nevén Várhágó utca).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kovács Lehel István: A brassói turizmus története. Encián, VII. évf. 63. sz. (2012. okt.) 13. o. ISSN 2284-7030
  2. Römer, Julius Paul (1879). „Die Lehre Darwins als Gegenstand wissenschaftlicher Forschung”. Verhandlungen und mitteilungen des Siebenbürgischen vereins für naturwissen schaften zu Hermannstadt 30, 11–48. o.  
  3. a b c Fink, Hans G.. Pflanzengesellschaften des Schulergebirges. Linz: Oberösterreichisches Landesmuseum (1977) 
  4. Heltmann, Heinz: Der Beitrag von Heinrich Wachner. Țara Bârsei, 7. sz. (2008) 26–32. o.

ForrásSzerkesztés