Junger Ervin
Junger Ervin (Temesvár, 1931. május 28. – 2019. szeptember) zsidó származású romániai magyar zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus egyetemi tanár.
| Junger Ervin | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1931. május 28. Temesvár |
| Elhunyt | 2019. szeptember (88 évesen)[1] |
| Sírhely | Tel Regev Cemetery |
| Iskolái | Gheorghe Dima Zeneakadémia |
| Tevékenység | zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Kolozsvárt érettségizett (1948), a Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban zeneszerzés, zongora és karmesteri szakot végzett. 1950-től ugyanitt gyakornok, majd tanársegéd és adjunktus, 1969-től előadótanár. 1975-ben A barokk funkcionális összhangrendje Bach műveiben című értekezésével zenetudományi doktorátust szerzett.
Az 1950-es évek elején hagyomány-hű, művelt és tudatos alkotói szerzeményei alapján nemzedékének javához számították. Színpadi művei közül a Dehel Gábor librettójára szerzett Találkozások című balett (1963) és a Jánosházy György librettójára szerzett A helység kalapácsa című Petőfi-vígopera (1967) a Kolozsvári Állami Magyar Opera színpadán került nyilvánosság elé. Rónai Antal szövegére szerzett Strindberg-operája (Júlia kisasszony, 1959) hangszereletlen, Petőfi-kantátája (A tavaszhoz, 1953) kiadatlan.
Zenekritikáit, a zenei alkotás és a zenei élet időszerű kérdéseinek szentelt tanulmányait az Utunk, Igaz Szó, A Hét közölte, számos szakdolgozata román szakfolyóiratokban (Lucrări de Muzicologie, Muzica) jelent meg. Quo vadis, Terra? című kantátájának a Zenei Kiadónál megjelent szövegét román költő-kortársak verseiből állította össze (1975).
1976-ban, a Ceaușescu-diktatúra idején Kolozsvárról áttelepült Izraelbe. Az 1989-es romániai forradalom után Kolozsvárt adta közre köteteit. Csendes számadás (Kolozsvár, 1999) című kötetében erdélyi magyar nyelvű lapokban 1976-ig megjelent zenei írásait gyűjtötte össze; Quo vadis, Terra Sancta (Kolozsvár, 2000) című kötete önvallomás arról, hogyan fogadta a Szentföld a már 23 éves egyetemi karrierrel, jelentős zeneszerzői és zenetudományi múlttal rendelkező 45 éves férfit.[2] Később az izraeli Új Keletben publikált zenei írásaiból adott közre válogatást Szentföld zenéje címen (Bukarest, 2004).[3]
Művei szerkesztés
- Bartók és a zsidó diaszpóra. Adatok Bartók Béla művészi és társadalmi kapcsolataihoz; MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp., 1997 (Értesítő MTA Judaisztikai. Kutatócsoport)
- Quo vadis, Terra Sancta?; szerk., utószó Laskay Adrienne; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2000
Irodalom szerkesztés
- Terényi Ede: Opera – vázlatfüzetben. A Hét, 1973/13, 14.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Elhunyt Junger Ervin zeneszerző
- ↑ (németh): Nem túl csendes számadás. Szabadság (Kolozsvár), 2001. március 3.
- ↑ Kovács Ferenc: Emlékképek letűnt időkről. Junger Ervin könyvei. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. július 24. (Jegyzetek Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
.svg){kind=small}
