Justus Henning Böhmer

német jogtudós, jogász

Justus Henning Böhmer (Hannover, 1674. január 29.Halle an der Saale, 1749. augusztus 23.) német jogtudós.

Justus Henning Böhmer
Justus (Jobst) Henning Boehmer.jpg
Született 1674. január 29.[1][2][3]
Hannover
Elhunyt 1749. augusztus 23. (75 évesen)[1][2][3]
Halle an der Saale
Állampolgársága német
Gyermekei
  • Johann Samuel Friedrich von Boehmer
  • Karl August Böhmer
  • Georg Ludwig Böhmer
  • Martin Adolph Böhmer
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
Tisztség titkos tanácsos
Iskolái Jénai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Justus Henning Böhmer témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1710-ben a hallei egyetemen rendes jogtanár lett. 1743-ban a magdeburgi hercegség kancellárjává választották. Böhmer főleg az evangélikus egyházjogra nézve bír fontossággal. 1747-ben kiadta a Corpus Juris canonicit két kötetben függelékkel e címen: Corpus juris canonici Gregorii XIII. rec. Justus Henning Böhmer Halle-Magdeburg, 1747. Nagyobb munkái: Jus ecclesiasticum Protestantium usum modernum juris canonici juxta seriem decretalium ostendens et ipsis rerum argumentis illustrans, 1714-1737, 5 kiadást ért meg. Ennek kivonata; Institutiones juris canonici 1738, 1741, 1747, 1770; Jus parochiale 1701., a 6. kiadás 1760-ból van. Kiadta továbbá Petrus de Marca munkáját De concordia sacerdotii et imperii Lipcse és Frankfurt, 1700. jegyzetekkel. Ezenkívül még nagyszámú munkát írt és adott ki. A magánjog terén is tevékenyen munkálkodott.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)