Főmenü megnyitása

Kádár László Gábor OCist (Eger, 1927. szeptember 2.Eger, 1986. december 20.) ciszterci szerzetes, veszprémi püspök, majd egri érsek.[3]

Kádár László Gábor
Született Kádár László
1927. szeptember 2.[1][2]
Eger[2]
Elhunyt 1986. december 20. (59 évesen)[1][2]
Eger[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus érsek
  • címzetes püspök
  • segédpüspök (1972. február 8. – )
  • katolikus püspök (1972. március 16. – )
Iskolái
  • Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium (–1945)
  • Institut Catholique de Paris (1968–1970)
egri érsek
Vallása római katolikus egyház
Szerzetesrend ciszterciek
Szerzetesi fogadalom 1950. február 16.
Pappá szentelés 1950. június 16.
Budapest
Püspökké szentelés 1972. március 16.
Budapest
Szentelők

Hivatal veszprémi segédpüspök
Hivatali idő 1972–1974

Hivatal veszprémi püspök (1974-től apostoli kormányzó)
Hivatali idő 1975–1978
Elődje Lékai László (apostololi kormányzó)
Utódja Paskai László

Hivatal egri érsek
Hivatali idő 1978–1986
Elődje Bánk József
Utódja Seregély István
Társszentelt püspökök
Tóth László1976. június 8.
Paskai László1978. április 5.
Rosta Ferenc1978. április 5.

PályafutásaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a ciszterciek által vezetett Szent Bernát Gimnáziumban(wd) Keszthelyi Ferenccel és Kovács Endre Gergellyel együtt (szintén későbbi ciszterci szerzetesek és püspökök), ahol a cserkészcsapatnak is mindhárman tagjai voltak,[4] valamint Szatmárnémetiben.[3] 1945-ben érettségizett, majd ugyanebben az évben november 4-én lépett a ciszterci rend tagjai közé Zircen;[3][5] rendi neve a Gábor lett. A teológiát Zircen és Budapesten végezte.[5] 1950. február 16-án tett ünnepélyes fogadalmat, Badalik Bertalan püspök Budapesten a Rózsafüzér királynője-templomban szentelte pappá június 16-án.[3]

Az Egri főegyházmegyében szolgált; először Felsőtárkányban, 1960-tól Bélapátfalván, majd 1965-től Egerben, a Nagyboldogasszony plébánián volt káplán. 1966-tól Egerben érseki jegyző és másodtitkár. 1968 és 1970 között Párizsban tanult az Institut Catholique-on.(wd)[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1972. február 8-ától saetabisi címzetes püspökké és veszprémi segédpüspökké nevezték ki. Március 16-án szentelte püspökké Budapesten Ijjas József kalocsai érsek. 1974. február 2-ától veszprémi apostoli kormányzó, 1975. január 10-étől megyés püspök.[3] Veszprémben korszerűsítette a székesegyházat, központi fűtéssel látta el a püspöki palotát és elindította annak teljes külső tatarozását.[5]

1978. március 2-án áthelyezték az egri érseki székre.[3] 19761986 között az Országos Egyházművészeti Tanács elnöke. Megíratta és kiadatta az egri püspökök és plébániák történetét, valamint Pyrker János László érsek életrajzát.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  3. a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  4. Rosdy Pál: Krisztusban barátunk – Az aranymisés váci püspök (magyar nyelven). Új Ember, 2001. április 1. [2014. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
  5. a b c d mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Előde:
Badalik Sándor Bertalan
Veszprémi püspök
1975–1978
Utóda:
Paskai László
Előde:
Bánk József
Egri érsek
1978–1986
Utóda:
Seregély István