Káldor János

(1910–1982) magyar zenetörténész, zenepedagógus

Káldor János (Budapest, 1910. november 28.[2]Budapest, 1982. március 11.) magyar zenetörténész, zenepedagógus.

Káldor János
SzületettKáldor János Endre
1910. november 28.[1]
Budapest
Elhunyt1982. március 11. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zenetörténész
  • zenepedagógus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Káldor (Kohn) Bernát (1873–1940) banktisztviselő és Steinfeld Valéria (1882–?) fia.[3] 1940-ben kikeresztelkedett a római katolikus vallásra.[3] Tanulmányait Budapesten a Zeneiskolában végezte, majd Lipcsében szerzett doktorátust. Később zenekritikusként dolgozott a Pester Lloydnál, majd dolgozott Bartók Szövetségnél, a Népművelési Intézetnél, 1953-tól 1961-ig a Tanárképző Főiskolában. Ezt követően 1974-ig a Postás Művelődési Központ igazgatója volt. 1974-ben nyugdíjba ment, és 8 év múlva hunyt el Budapesten.

Művei szerkesztés

  • Michael Mosonyi (Drezda, 1936)
  • A magyar zenetörténet kistükre (Budapest, 1938)
  • A magyar nemzeti romantika (Budapest, 1951)
  • Hogyan él Kossuth Lajos a nép emlékezetében? (A Kulturkapcsolatok Intézete kiadványa. Budapest, 1953)
  • A verbunkos (A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1954)
  • Goldmark Károly élete és művészete (Várnai Péterrel, Budapest, 1956)
  • A magyar zene fejlődése a honfoglalástól 1900-ig (I. rész, Budapest, 1959)
  • Erkel Ferenc (Budapest, 1960)
  • Megemlékezés Lisztről és Bartókról a zenei együttesekben. Gondolatok, javaslatok a rendezők és az előadók számára. Összeáll. K. J. (A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1961)
  • Kodály Zoltán. Előadásvázlat és módszertani útmutató. Összeáll. K. J. Az előszót írta Maróti Gyula. (A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1963)
  • A marxista esztétika alapjai. K. J. előadásainak vázlata. (Zenetörténeti és esztétikai akadémia. A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1963)
  • 125 éve halt meg Rózsavölgyi Márk. (Kóta, 1973).

A magyar zenetörténet kistükrében olvasható egy hirdetés Káldortól egy Egyetemes zenetörténet kistükrével kapcsolatban, azonban ilyen műve végül nem jelent meg.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Névpont. Szerk. Kozák Péter
  • könyvhirdetés In: A magyar zenetörténet kistükre