Káli-medence

a Balaton-felvidéki Nemzeti Park törzsterülete
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 4. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton közelében húzódó déli szegélye Zánkától északnyugatra kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Örsi-hegyig tart. Az itt húzódó hegyvonulat vörös homokkőből van, sok hegyet azonban bazalttakaró borít. A szél évmilliók alatti munkájának állítanak emléket a kőtengerek, ami Kővágóörs, Szentbékkálla, Salföld s Kisörspuszta térségében figyelhetők meg. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek egyedülálló látványt nyújtanak. A medence északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, melynek déli peremén lévő Eötvös Károly-kilátóból gyönyörű kilátás nyílik az egész medencére, de ellátni innen Tapolca és Tihany irányába is. A medencét a Burnót-patak szeli át, mely Ábrahámhegynél ömlik a Balatonba, s megemlítendő még a medence közepén elhelyezkedő Kornyi-tó, s gazdag madárvilága.

Káli-medence
A Káli-medence a Szentbékkálla melletti Eötvös Károly-kilátóból
A Káli-medence a Szentbékkálla melletti Eötvös Károly-kilátóból
Ország Magyarország
ElhelyezkedéseVeszprém vármegye
Alapítás ideje1984
Káli-medence (a Balaton-felvidék nyugati részének)
Káli-medence
Káli-medence
Pozíció a Balaton-felvidék nyugati részének térképén
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 35′ 26″46.866667°N 17.590556°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 35′ 26″46.866667°N 17.590556°E

A bazaltvulkanizmus

szerkesztés
 
A félbevágott, kúp alakú Hegyestű a Káli-medence keleti peremén

A Tapolcai-medencét és a mai Balaton-felvidéktől délre eső részeket becslések szerint 10 millió éve elárasztotta vizével a Pannon-tenger.[1] Ezt követte a vulkáni centrumok megjelenése cirka 6-3 millió évvel ezelőtt.

A Balaton-felvidék egykor monogenetikus (tehát összetartozó, inkább kis méretű kitörések sorozata egy jól körülhatárolható helyen mint amilyen egy völgy, felföld vagy ebben a konkrét esetben medence) vulkáni működés színhelye volt.[1]

Kicsiny kis vulkánocskák ezek a Vesuvióhoz, meg az Etnához képest. Ha az Etnát ideállítanánk a Dunántúl közepébe, bizony majdnem az egész Balatont eltakarná, meg a Balaton-felvidéket és Somogy északi részét. Hát még a 6000 m magas kelet-afrikai Kilimandzsáró! Majdnem az egész Dunántúlt elfoglalná, s csúcsa messze túlszárnyalná az Alpokat, s 4000 méternyi felső része állandóan hóba és jégbe volna temetkezve. A mi szerény kis balatoni vulkánjaink nem ilyen zord fennségűek, hanem annál kedvesebbek, bájosabbak.

A Káli-medence, a Tapolcai-medence és a Tihanyi-félsziget vulkanikus folyamatait ezen belül is a hidromagmatizmus jellemezte.[1] A láva megküzdött a felszínre kerülésért: először a gőzök és gázok süvítettek ki nagy erővel és az első törmelékek és a finom kőzetpor még vízbe hullottak vissza – ebből keletkezett a tufit. A fokozatosan szárazzá váló területen ugyanezek már tufaként rakódtak le, erre buggyant ki végül a láva, ami szabályos, kerek lefolyást alkotott.

A pliocén szárazabb időszakában a tenger vize lassan kiédesedett, medencéje feltöltődött, üledéke homok- és agyaglerakódásokat eredményezett. A pleisztocénig leginkább a szél, utána a vízfolyások erodálták, formálták a felszínt: együttes munkájuknak a bazalt jobban ellenállt, a pannóniai tengerüledék azonban könnyebben lepusztult, ennek eredményeként pedig egyre jobban elkülönültek környezetüktől a valahai vulkáni kőzettömegek, a mai tanúhegyek.

Ilyen tanúhegyek a szomszédos Tapolcai-medencében például a csonkakúp alakú Badacsony, a Gulács, a Tóti-hegy és a szigligeti hegyek.

A Balaton árka később süllyedt be, és töltődött fel édesvízzel, körülbelül 15-20 ezer éve. A vulkánosság egykori emlékei még a szénsavas források, mint a Kékkúti ásványvíz.

Települései

szerkesztés
 
A Káli-medence és környékének térképe
 
Út menti kőkereszt (crux viator), a háttérben a Tóti-hegy
  • Somogyi Győző–Szelényi Károly: The Kál Basin by Lake Balaton (1992) ISBN 963-8155-00-0
  • Cholnoky Jenő: Balaton, Budapest, Franklin Társulat, Hatodik fejezet 85-98. oldalak
  1. a b c Sulinet.hu. [2007. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  2. Opus Utazási Iroda - Káli-medence - Települések. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)