Kálium-cianid
Kálium-cianid | |
![]() | |
![]() | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 151-50-8 |
EINECS-szám | 205-792-3 |
RTECS szám | TS8750000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KCN |
Moláris tömeg | 65,12 g/mol[1] |
Sűrűség | 1,52 g·cm-3[1] |
Olvadáspont | 634 °C[1] |
Forráspont | 1625 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 716 g·l-1 (25 °C)[1] |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−131,5 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
127,8 J·K–1.mol–1 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R26/27/28, R32, R50/53[1] |
S mondatok | (S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61[1] |
LD50 | 8,5 mg/kg (egér, szájon át) 5 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Nátrium-cianid |
Rokon vegyületek | Hidrogén-cianid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-cianid (régies nevén ciánkáli; képlete: KCN) egy fehér színű, kristályos, szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik fel teljesen. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák. Erős méreg, amely halált okoz.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.
Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává (kálium-formiáttá) alakul.
Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-tiocianáttá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben oldja.
Élettani hatása szerkesztés
A kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.
Előállítása szerkesztés
Hidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.
Felhasználása szerkesztés
A kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A benne található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany-cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia